Legboldogabb országok listája: a top 5-ben meglepetés is született!

–

Az elmúlt évek eredményeihez képest nem hozott túl sok újdonságot a 2026-os World Happiness Report: 

1. Finnország kilenc éve vezeti a rangsort, amelyben
2. Izland,
3. Dánia,
4. Costa Rica
5. és Svédország követi. 

Negyedik helyezésével Costa Rica történelmet írt: először került be latin-amerikai ország a top 5-be, ráadásul a 23. helyről javította pozícióját. Bár GDP-ben és közszolgáltatásokat tekintve nem éri el a skandináv országok szintjét, a lakosok rendkívül szabadnak érzik magukat. Costa Rica a közösség és a természet harmóniájára épít, a latin-amerikai életstílus nyugodt ritmusával. Az első tízbe még Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc fért be. 

A BBC szerint ezek az országok olyan stabil, támogató és harmonikus környezetet teremtenek, ahol az emberek nemcsak biztonságban élnek, hanem képesek élvezni a mindennapok apró örömeit. A tíz legboldogabb ország mind egyedi, de mégis hasonló tényezőknek köszönhetik előkelő helyezésüket.

Közös bennük, hogy a lakosok magas fokú szabadságot élveznek életük alakításában, erős a szociális háló, erős az egymás és a társadalmi intézmények iránti bizalom, valamint az egyenlőség és a munka–magánélet-egyensúlya is biztosítja a hosszú távú elégedettséget 

– a svéd lagom filozófiáról itt írtunk. A jól működő közszolgáltatások – egészségügy, oktatás, közlekedés – és a biztonságos, stabil környezet csökkentik a mindennapi stresszt, miközben a természet közelsége, a zöldterületek, tengerpartok és erdők lehetőséget adnak a kikapcsolódásra és feltöltődésre. Ezek mellett a kulturális és közösségi szokások, mint Finnországban a szaunázás, Dániában a fesztiválok, is erősítik az életörömöt és az összetartozás érzését.

Magyarország ismét a középmezőnybe került, a 74. helyen áll 147 országból. Hazánk 2021-ben érte el a legjobb eredményt, akkor 51. lett, azóta évről évre lejjebb csúszik a listán. 

Boldogtalan fiatalok

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban egy komoly figyelmeztetést is hozott a jelentés: a fiatalok egyre boldogtalanabbá váltak az elmúlt 15 évben, a kutatók szerint ennek egyik legfőbb oka a közösségi média.

„A globális bizonyítékok világosan mutatják, hogy a közösségimédia-használat és a jóllét kapcsolatát erősen befolyásolja, mely platformot használjuk, hogyan és mennyi ideig. A túlzott használat sokkal alacsonyabb életminőséggel jár, ugyanakkor azok, akik teljesen kihagyják, szintén lemaradhatnak a pozitív hatásokról”

– fogalmaz Jan-Emmanuel De Neve, az Oxford Wellbeing Research Centre igazgatója és a jelentés szerkesztője, aki szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából. 

A jelentés szerint azok a fiatalok, akik naponta kevesebb mint egy órát használják a közösségi médiát, a legmagasabb szintű jóllétet tapasztalják – gyakran magasabbat, mint azok, akik egyáltalán nem használják a platformokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a közösségi média káros hatásai széles körűek, beleértve a cyberbullyingot, szexuális jellegű kizsákmányolást, depressziót – hogy mi kell a közösségi média általi rombolás megállításához, arról dr. Gyurkó Szilvia írt cikket.

Zeynep Ozkok, a kanadai St. Francis Xavier University kutatója szerint a digitális korszak átformálja a szociális és érzelmi alapokat Európában, de a hatások nem egyformák és nem elkerülhetetlenek: „Attól függ, ki vagy, milyen társadalmi közegben élsz, és milyen digitális környezet vesz körül. Ezeknek az interakcióknak a megértése elengedhetetlen a jóllétet támogató politikák kialakításához.”  

A World Happiness Report évente készül, és a célja, hogy az országok lakóinak életelégedettségét és jóllétét hasonlítsa össze. A rangsort a Gallup közvélemény-kutató cég, az Oxford Wellbeing Research Centre és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Megoldások Hálózata állítja össze. Ehhez az ott élők elmondásait és megéléseit veszik alapul, majd ezeket olyan objektív mutatókkal egészítik ki, mint a GDP/fő, egészség, szociális háló, szabadságérzet, nagylelkűség és a korrupció észlelt szintje. Az adatok elemzése után az országokat rangsorolják, így a lista egyszerre tükrözi a szubjektív boldogságot és a társadalmi-gazdasági tényezők valós helyzetét, ami komplex képet ad a világ legboldogabb országairól.

Nagy Andi