Száz évig tartó kutatás vizsgálja, mitől olyan boldogok a finnek. Ebben mintegy 200 ezer, 2026 és 2029 között születő gyermeket, valamint családjaikat követik életútjuk során. A Future Finland célja olyan részletességű adatbázis létrehozása, amely eddig példa nélküli módon mutatja meg, hogyan hat a gyermekkori környezet, az egészség, az oktatás és a társadalmi viszonyok az életminőségre – és végső soron a boldogságra.

A kutatás nemcsak kérdőívekre épül, hanem biológiai mintavételre és hosszú távú egészségügyi adatokra is.

A projekt így nem pusztán szociológiai pillanatfelvétel lesz, hanem egy generációkon átívelő élő térkép arról, hogyan alakul az emberi jólét egy folyamatosan változó világban.

Finnország tartósan magas boldogságindexe mögött több ismert tényezőt szoktak emlegetni: erős társadalmi bizalom, kiterjedt jóléti állam, magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügy, alacsony egyenlőtlenség és a természethez való szoros kapcsolat. A szaunázás és a hideg vízben úszás kultúrája is gyakran része a magyarázatnak – még ha inkább életérzésként is hivatkoznak rá, mintsem tudományos tényezőként.

De mi van ezen túl?

A most induló program túl akar lépni az általános magyarázatokon. A kutatók célja, hogy pontosan azonosítsák: mely élethelyzetek, társadalmi hatások és biológiai tényezők járulnak hozzá a tartós jólléthez, és melyek növelik a mentális betegségek vagy az egészségügyi egyenlőtlenségek kockázatát. 

A projekt nemzetközi trendbe is illeszkedik. Az Egyesült Királyság kutatási hagyományaiban több hosszú távú kohorsz vizsgálat is futott már, amelyek 1946, 1958 és 1970 óta követnek generációkat, és jelentősen befolyásolták az oktatási és szociálpolitikai döntéseket. Hasonló programok működnek az Amerikai Egyesült Államokban és Új-Zélandon is.

A finn kezdeményezés támogatói szerint a projekt különlegessége a mérete és az időtávja.

„Hiszünk abban, hogy az emberi jólét pályája akár egyetlen generáció alatt is megváltoztatható” – fogalmazott Mika Salminen, a kutatóintézet vezetője. „De nem oldhatunk meg problémákat, amelyek gyökereit nem értjük”

– tette hozzá.

A programhoz Finnország elnöke, Sauli Niinistö is csatlakozott, aki szerint az évszázados perspektíva olyan kérdésekre is választ adhat, amelyeket ma még fel sem tudunk tenni. A kutatás eredményei nemcsak Finnország számára lehetnek fontosak, hanem globális szinten is új irányt adhatnak a jóléti és egészségpolitikai gondolkodásnak.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Vadim Bogulov