–

Se nem állat, se nem növény: mi az?

Egészen a hetvenes évekig a tudósok a növények közé sorolták a gombákat, méghozzá azon logika mentén, hogy az állatokkal szemben a gombák – a növényekhez hasonlóan – helytülő életmódot folytatnak. Ma már más a definíció, mely elkülöníti őket az eukariótáktól (azaz az olyan élőlényektől, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak). A modern felfogás szerint – írja dr. Walker – azok az élőlények tekinthetők gombának, melyek külső emésztéssel bontják le a táplálékot, a tápanyagaikat a környezetükből veszik fel, és dinamikus sejtfallal rendelkeznek.

Egyszemélyes őssejtbank

Külön érdekesség, hogy a gombáknak szinte bármelyik sejtje képes őssejtként működni, azaz egyetlen sejtből a teljes élőlény regenerálódni tud. (Most gondolj bele, mi lenne, ha mi ugyanezt meg tudnánk magunkkal csinálni akár egy levágott körömdarabkából!) Ezen szuperképességüknek hála, akárhol is érnek földet, azonnal képesek szaporodni. Nem csoda, hogy meghódították a bolygónk minden zugát, megtalálhatók a sivatagtól az óceán mélyén, erdőkön és hegybérceken át egészen a sztratoszféráig. Ezt tessék utánuk csinálni! Ha megy, akkor jöhet a következő gomba szupererő:

képesek beépíteni más organizmusok DNS-ét is a saját genomjukba.

Osztálylétszám: kábé sok

Bár az ember 57 évvel ezelőtt már a Holdra is eljutott, a növények és állatok világát pedig nagyjából 85 százalékosan leírta (és majdnem ekkora részét ki is pusztította) a gombákról még mindig nagyon kevés tudásunk van. Óvatos becslések szerint az összes gombafaj csupán öt százalékát fedeztük fel. Persze, nehéz valós számot mondani, ugyanis még azzal sem vagyunk tisztában, pontosan mekkora is ez a halmaz. A konzervatív megközelítés szerint 2,2–5,1 millió tagot számlál, de vannak tudósok, akik úgy vélik, akár 165 millióra is rúghat. Nem kell hozzá matek OKTV-győzelem, hogy az ember lássa a különbséget. Hogy mi ennek az oka?