5 európai ország állítja, hogy Oroszország mérgezte meg – Mit lehet tudni Navalnij haláláról?

–

Öt európai ország kutatói szerint Dél-Amerikában őshonos nyílméregbéka mérgével ölték meg a börtönben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt

– jelentette be özvegye, Julija Navalnaja, aki férje halála után maga is belépett a politikába, és szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott sajtótájékoztatót. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország és Hollandia külügyminisztériumai közös állásfoglalásban közölték: a rendelkezésre álló bizonyítékok „meggyőzően alátámasztják” a toxikus anyag jelenlétét Navalnij szervezetében. A közleményben azt írták:

„Csak az orosz állam rendelkezett az eszközökkel, a motivációval és a lehetőséggel, hogy a halálos mérget Navalnij ellen használja.”

Az öt ország szerint Moszkva ezzel megsérthette a Vegyifegyver Tilalmi Egyezményt, ezért az illetékes szervezet elé viszik az ügyet.

A politikai fogolyként bebörtönzött orosz ellenzéki vezető 2024. február 16-án egy séta után rosszul lett, összerogyott, majd a kórházba szállítás után meghalt. A hivatalos orosz közlés szerint természetes okok vezettek a halálához, és kiemelték, hogy mindent megtettek az újraélesztéséért. A hétvégén nyilvánosságra hozott információk szerint azonban független laboratóriumok biológiai mintákban kimutattak egy ritka, rendkívül erős idegmérget, az epibatidint – számol be a Guardian.

Mi ez a békaméreg, ami végzett Navalnijjal?

Az epibatidin egy természetes eredetű alkaloid, amelyet egy dél-amerikai nyílméregbékafaj a bőrmirigyeiben termel. Európai toxikológusok szerint a hatásához mikroszkopikus mennyiség is elegendő lehet, miközben nincs ellenszere, csak tüneti kezelés létezik rá. A méreg az idegrendszerre hat, megbénítja a légzőizmokat és a szív működését, ami gyors halálhoz vezet. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy Navalnij a mérgezéshez hasonló tüneteket produkált – számol be a BBC. Mivel a ritka toxin nem fordul elő természetes formában Oroszországban, a véletlen szennyeződés lehetőségét kizárták.

„Aggasztó megállapítások”

A hétvégi bejelentések után az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio jelezte: Washington nem vitatja az európai értékelést, és „aggasztónak” tartja a megállapításokat. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen gyáva cselekedetnek nevezte a mérgezést, amely szerinte beleillik Oroszország erőszakos módszereinek sorába. A brit külügyminiszter, Yvette Cooper arról beszélt, hogy összehangolt válaszintézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben. Hozzátette, hogy Navalnij halála azt mutatja, „a hidegháború utáni béke gyümölcse, amelyben mindannyian hittünk és amelyben reménykedtünk, eltűnt”.

Moszkva tagad, „nekropropagandát” emleget

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a vádakat politikai indíttatású félrevezetésnek minősítette, és bizonyítékokat követelt. Az orosz nagykövetség Londonban

„politikai színjátékról” és „nekropropagandáról” beszélt.

Az állami televíziók a hétvégi híradókban gyakorlatilag nem foglalkoztak az európai közleménnyel, míg több orosz lap csak a hivatalos cáfolatok után számolt be róla – írja a Meduza.

Ki volt Alekszej Navalnij?

Az orosz ellenzék vezetője és Vlagyimir Putyin rendszerének egyik leghangosabb kritikusa jogászként kezdte pályafutását, majd korrupcióellenes oknyomozásaival és a közösségi médiában terjedő videóival széles tömegekhez jutott el Oroszországban és külföldön is. Nyilvánosan leplezte le az állami elit vagyonosodását, tömegtüntetéseket szervezett. Szimpatizánsai szemében a békés ellenállás egyik szimbóluma lett, a putyini rezsim támogatói viszont veszélyes provokátorként tekintettek rá. Az orosz hatóságok szélsőséges jelképnek minősítették őt és az általa alapított Korrupcióellenes Alapítványt is – ez azt jelenti, hogy

bárki, aki nem a „szélsőségessége” kontextusában említi Navalnij nevét vagy a szervezetet, pénzbírsággal, vagy visszaesés esetén akár négy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Navalnij 2018-ban kész volt elindulni Putyin ellenfeleként az orosz elnökválasztáson. Összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlást, a választási bizottság azonban elutasította az indulását arra hivatkozva, hogy gazdasági bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztést kapott, így tíz évig nem indulhatott választáson.

Nem az első mérgezés

2020. augusztus 20-án egy repülőút során novicsokkal mérgezték meg. Ezt az idegmérget orosz állami laboratóriumban állíthatták elő. Navalnijt először az oroszországi Omszkban, majd Berlinben kezelték, így túlélte a mérgezést, a vér- és vizeletvizsgálat pedig kimutatta a harci idegméreg nyomait a szervezetében. Navalnij Putyint vádolta azzal, hogy megrendelte a meggyilkolását – a Kreml azonban tagadta, hogy köze lenne a merénylethez.

A 2020 decemberében kiadott elfogatóparancs ellenére Navalnij 2021. január 17-én visszatért Moszkvába, ahol a repülőtéren azonnal őrizetbe vették. Börtönévei alatt több intézetet is megjárt, majd 2023-ban átszállították a charpi Polar Wolf büntetőtelepre. Halálát 2024. február 16-án jelentették be, 47 éves volt.

Nagy Andi