Mentális egészség 2026: Így hatnak ránk a digitális társak, a politika és a klímaválság
Idén nyolcadik alkalommal indítom azzal az évet, hogy végigböngészem az Amerikai Pszichológiai Társaság frissen kiadott trendjelentését. A dokumentum – amelyhez hónapokon át konzultálnak szakértőkkel és olvasnak kutatásokat a tudományos újságírók – azt tekinti át, mik azok a legsürgetőbb problémák, amelyekre fontos a pszichológiának is nagy erőkkel választ keresni. Bár a fő témák, amiket azonosítani szoktak, elsősorban amerikai kontextusban születtek, részben globális jellegűek, és Magyarországról nézve is nagyon tanulságosak: megmutatják, mi van és mi lehetne, valamint mindenesetre kirajzolódik belőlük egy izgalmas korkép emberről, társadalomról, tudományról. Milanovich Domi írása.
–
Mi ez a lista?
Több mint 172 ezer tagjával az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) a világ legnagyobb pszichológiai szakmai testülete. Bár az amerikai kontextus sok szempontból nagyon más, mint a magyar, a jelentésben felvázolt problémakörök egy része világjelenség, a hazai pszichológia pedig – a régió más országaihoz hasonlóan – meglehetősen nyugatorientált (onnan vesz át ötleteket, témákat, modelleket). Az tehát, hogy mi zajlik az amerikai pszichológiában, egyrészt a globalizációs folyamatokon keresztül közvetlenül is hat ránk, másrészt referenciapontként is szolgál.
Érdemes tehát az alább bemutatott trendek tükrében a hazai ellátórendszer kihívásait is végiggondolni. (A sorszámok nem sorrendet jelölnek, csak a könnyebb követhetőség miatt használom őket. Minden hivatkozást megtaláltok az eredeti jelentésben itt.)
#1 Az MI-vel és a rengeteg adattal személyre szabottabbá válhat a kezelés
A történelem folyamán a pszichológusok leginkább a páciensek beszámolóira, a velük való élményükre, illetve a különféle mérőeszközök (kérdőívek, tesztek) eredményeire tudtak támaszkodni, hogy azonosítsák a hozzájuk fordulók pszichés problémáit, zavarait. Az elmúlt években viszont úttörő stratégiákat kezdtek kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a telefonok, okosórák, fitneszalkalmazások, agyi képalkotó eljárások és más egészségügyi vizsgálatok adatait integrálják, hogy minél hatékonyabb kezelést nyújtsanak.
Noha a trenddel kapcsolatban súlyos adatvédelmi aggályok is felmerülnek, és az is nagy kérdés, hogy a rólunk gyűjtött rengeteg adat mely pillanatban válik a felettünk gyakorolt kontroll eszközévé, azt is érdemes látni, hogy a technológiai innovációk mekkora segítséget jelenthetnek azoknak, akik ma egyáltalán nem, vagy csak késve jutnak el szakemberhez. Az APA egyik legutóbbi felmérésében például
a pszichológusok fele azt mondta, nincs már nála hely, és világszerte képtelenség annyi humán klinikust képezni, ami lefedné az igényeket.
Egy olyan chatbot viszont – amelyet szakértők képeztek ki és felügyelnek, és amelyet nem arra terveztek, hogy a platformon tartson –, jelentős támogatást biztosíthat akár más kezeléssel kombinálva, akár annak hiányában.
A kutatók jelenleg is dolgoznak például egy olyan alkalmazáson, amely a pulzusszám, a fizikai aktivitás, az alvás, a hangulat és egyéb adatok alapján megjósolja, ki van depresszióveszélyben, és annak azonnali digitális terápiát kínál.
A korai felismerésen túl az adatok követése a változás iránti elköteleződést is megerősítheti. Ha például egy szorongással küzdő ember látja, hogy a tünetei erősebbek azokon a napokon, amikor nem hagyja el az otthonát, motiváltabb lehet, hogy mozogjon, és kapcsolatot tartson másokkal. Idővel pedig arra is lehetőség nyílhat, hogy a tudósok, orvosok feltérképezzék az egyedi agyi profilunkat, és ezáltal még célzottabb gyógyszereket kaphassunk.
Kapcsolódó tartalmunk: A jövő pszichológiája című könyvről Szondy Máté klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a Lélektani határban.
#2 Digitális társak is alakítják az érzelmi kapcsolatainkat
Ami régen a tudományos-fantasztikum világába tartozott, mára valósággá vált: egyre több ember életébe épültek be az MI-társak kollégaként, tanácsadóként, barátként vagy romantikus partnerként. Utóbbi kapcsán
megdöbbentő amerikai adat, hogy a megkérdezett 24 év alatti fiatalok egyötöde azt válaszolta, ő maga vagy egy barátja volt már szerelmi kapcsolatban chatbottal. A Replika alkalmazás felhasználói számára például mára megszokottá vált, hogy virtuális esküvőkön házasodnak össze MI-társukkal, és a szertartásra a barátokat, kollégákat is meghívják.
Bár kontrollált körülmények között az MI-hez való kapcsolódás segítheti a szociális készségek fejlesztését és enyhítheti a magányt, sok esetben ez átfordul, és súlyos függőség alakul ki, vagy a digitálisan táplált elszigetelődés lesz a jellemző. Az MI-hez viszonyítva az emberi kapcsolatok még zavarosabbnak, kezelhetetlenebbnek tűnhetnek, így az is felmerülhet, egyáltalán van-e még értelme bajlódni velük. A chatbotok ráadásul több esetben nem jól mértek fel öngyilkossági helyzeteket, hozzájárultak a pszichotikus tünetek felerősödéséhez és az egészséget veszélyeztető fogyókúrás tanácsokat adtak – hogy csak párat emeljünk ki a problémák közül (itt írtunk róluk).
A kötődésre tervezett technológiák elképesztő vonzerőt jelentenek a tiniknek, illetve mindenkinek, aki érzelmi hiányokkal él, emiatt sérülékenyebb. Viszont az egész terület annyira szabályozatlan, és olyan sok, nem szakértők által fejlesztett szolgáltatás is van a piacon, hogy jelenleg még
a digitális vadnyugat korszakában vagyunk, ahol könnyen bántódásuk eshet a felnőtteknek és a serdülőknek egyaránt.
Kapcsolódó tartalmunk: a mesterséges intelligencia társas életünkre gyakorolt hatásáról Ujhelyi Adrienn szociálpszichológust kérdeztem a Lélektani határban.
#3 Újragondolni a gyerekek mentális egészségének támogatását
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ quantic69
Glow
Glow