Itt a WMN karácsonyi könyvajánlója! – Ezeket a köteteket tedd a fa alá vagy készítsd be a polcodra

–

Dr. Gyurkó Szilvia: Köztünk járnak (Open Books, 2025, 320 oldal)
Ajánlja: D. Tóth Kriszta

Dr. Gyurkó Szilvia Köztünk járnak című könyve nem hangos. Nem kiabál, nem mutogat ujjal, nem akar azonnal megváltani. Ehelyett leül melléd az asztalhoz, leteszi a kabátját, és halkan azt mondja: figyelj. Mert amit most elmesélek, az rólunk szól. Mindannyiunkról.

Ez a könyv a gyerekbántalmazásról beszél – de, noha az adatok és a hitelesség sem hiányoznak belőle, nem statisztikákkal akar lenyűgözni, hanem történetekkel. Olyanokkal, amelyek ismerősek lehetnek: egy szomszéd, egy tanár, egy kedves rokon, vagy talán te magad. Emberek, akik „köztünk járnak”. És gyerekek, akik mellett sokszor úgy megyünk el, hogy nem vesszük észre a jeleket. Vagy észrevesszük, csak nem tudjuk, mit kezdjünk velük.

Gyurkó Szilvia szövegeiben van szakmai tudás, de nincs fölény. Van együttérzés, de nincs szentimentalizmus. És ami a legfontosabb: van sok kérdés, amit olvasás közben feltehetsz. Kényelmetlen kérdések is. Olyanok, amelyekre magadnak kellene válaszolnod: Mit tennék, ha látnám? Mit nem teszek meg most? És miért olyan nehéz beleállni?

A Köztünk járnak nem könnyű olvasmány, de hiánypótló alapmű (itt interjúztunk róla). Olyan, mint egy tükör, amelybe néha nem esik jól belenézni, mégis muszáj. Mert a gyerekek, akiket ránk bíztak és a gyerek, aki bennünk él, megérdemli, hogy meghalljuk, hogy meglássuk.  

Ez a kötet nem old meg mindent. Viszont talán elindít valamit, amiről leszoktunk; társadalmi párbeszédet, építő vitát, személyes szembenézést. És néha ennyi pont elég ahhoz, hogy másképp menjünk tovább. Lassabban. Figyelmesebben. Emberibben.

Palágyi Eszter: A csillagok ára (Boook Kiadó, 2025, 347 oldal)
Ajánlja: Fiala Borcsa

Ha gondoltál már úgy a fine dining gasztronómiai fogásokra, hogy „mi ezt otthon elmosogatjuk”, akkor mindenképpen olvasd el Palágyi Eszter Michelin csillagos séf könyvét! Azért, hogy lásd, mi munka, vér, verejték, szorgalom, elkötelezettség, lemondás és magány áll amögött, hogy a mind ízében, mind megjelenésében tökéletesre dizájnolt étel a tányérodra kerüljön. 

A színfalak mögé is betekintést nyerhetsz, az abuzív konyhai élet mindennapjaiba, abba, hogyan zsigereli ki ez a közeg a benne dolgozókat, és hogyan hajtja a maximálison túl is magát az, aki a csúcsra törekszik, és a csillagokat akarja elérni. 

„Azt mondják, a fine dining a perfekcionizmusról szól. Tévednek. A fine dining arról szól, hogy mennyi fájdalmat vagy hajlandó eltűrni azért, hogy valami maradandót alkoss” – állítja Eszter a művében, melyet sorskönyvnek definiál, nem véletlenül. Őszintén és sallangmentesen vall az életéről, a bátyjával örökösen kivételező kettős mércéről, az apjával való ellentmondásos kapcsolatáról, a meg nem értettségről, a karrierjének keservesen nehéz időszakairól, a katonai kiképzéshez hasonlatos tréningekről, a szexizmusról, a széthúzásról, az árulásokról, és a kollégáktól elszenvedett bullyingról is.

Palágyi Eszterrel a külföldre költözése előtt készítettem interjút. Akkor úgy döntött, mivel újra megjelent a gerincdaganata, amivel öt évvel ezelőtt műtötték, és aminek a kiújulásáért a mérgező környezetet és a magyarországi állapotokat tette felelőssé, elmegy innen. Ha valaki szeretné tudni, hogy pontosan milyen okok húzódtak meg a háttérben, most elolvashatja Eszter sorskönyvében.

David Graeber, Wengrow, David: Mindenek hajnala – Az emberiség új története (Ford. Ábrahám Zoltán, Tóth Gábor. Helikon, 2025, 686 oldal)
Ajánlja: Sándor Anna

Ültek a filozófusok a foteljükben, és egyszer csak, puff!, rájöttek, hogy az emberek egyenlőek, a szabadság mindenkinek jár, és létezhet másfajta társadalmi berendezkedés, mint a szigorú hierarchia – kábé így képzeljük el/tanították nekünk a felvilágosodást.

A valóság ugyanakkor közel sem ennyire Európa-centrikus és nem is ennyire fehér, állítja az elmúlt évek egyik legsikeresebb tudományos bestsellere, a Mindenek hajnala, amiben az elismert régész-antropológus páros kíséreli meg az elmúlt évtizedek tudományos eredményei nyomán újraírni az emberiség történetét. Így teszik teljessé például a felvilágosodás képét azzal az elhanyagolt ténnyel, milyen intenzíven inspirálták a 17-18. századi filozófusokat az újvilági, különösen az észak-amerikai népekkel, az ő vezetőikkel és gondolkodóikkal való, számos esetben lejegyzett találkozások. Legyen szó a nők helyzetéről, bűn és bűnhődés dilemmáiról, egalitárius társadalmi berendezkedésről, az őslakosok tetten érhető nyomokat hagytak az újkori európai történelmen.

És ez még csak a kezdet! A szerzőpáros arra vállalkozik, hogy olvasmányosan, közérthetően és kutatási eredményekkel alátámasztva átalakítsa azt az egysíkú képet, ahogyan az őseinkről, a mezőgazdaság előtti világról gondolkodunk. Az elődeink ugyanis a múltban is sokkal-sokkal változatosabban éltek, mint azt hisszük. Ez pedig akár a jelenről való gondolkodásunkat is árnyalhatja.  

Dobray Sarolta: Léna (Open Books, 2025, 472 oldal)

Amikor eszünkbe jut az a súlyos, baljós szó, hogy bántalmazás, milyen kép jelenik meg előttünk? Egy lila-zöld foltokkal tarkított arc, egy megvert test? Pedig régóta tudjuk, hogy a bántalmazásnak számtalan formája van: lehet sebezni szavakkal, lehet fájdalmat okozni úgy is, hogy nem hagyjuk a másikat „levegőhöz jutni”, ha félelemben tartjuk, ha beszűkítjük a mozgásterét, ha az élettere annyira összezsugorodik, hogy már nincs egyetlen mező sem a táblán, ahová következmények nélkül léphetne. 

Dobray Sarolta Léna című kötetében tovább követjük az Üvegfalból már ismert főszereplő történetét. Léna egy toxikus házasság csapdájába esett anya, aki kétségbeesetten keresi a menekülés útját Péter elől – egy férfi elől, akinek a tetteitől az olvasónak is ökölbe szorul a keze. Ez nem vidám történet, és ami talán még fájdalmasabb: sok tekintetben ijesztően közel áll számos ember valóságához.

Sam Coffman: Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert (Ford. Németh Anikó. Corvina, 2025, 256 oldal)
Ajánlja: Both Gabi

Végre egy könyv, ami nemcsak riogat a világvégével, hanem gyakorlati segítséget is ad ahhoz, hogy tudjuk, mitévők legyünk, ha tényleg nagy lesz a baj.

Sam Coffmann, a könyv szerzője harminc éve professzionális növénytermesztő. Tíz évet ráadásul a hadsereg kötelékében töltött el, méghozzá a katasztrófakezelés és a túlélés területén szerzett elévülhetetlen érdemeket és nagyon erős elméleti tudást. A könyvéből pedig az is kiderül, hogy nem csupán az elmélettel van tisztában, hanem a közérthető praktikus ismereteket is képes átadni minden földi halandónak. Még azok is megértik a szemléletes fotókkal és ábrákkal illusztrált folyamatokat, akik soha életükben nem kerültek közelebbi kapcsolatba a gazdálkodással.

Nyilván nem megy minden rögtön úgy, mint a karikacsapás, de aki belevág a könyv útmutatásával a túlélőkert telepítésébe, néhány év múlva biztosan élvezheti a munkája gyümölcsét. Az önellátás munkás folyamat, de aki fenntartható életre vágyik, annak biztosan segít a Túlélők kertje. 

Lenarits Viktória: Lélegezz velem (Helma, 2025, 326 oldal)
Ajánlja: Kurucz Adrienn

Lelkes Viki igen népszerű külsős munkatársa a WMN-nek. Egészségügyi dolgozóként sok fontos kérdést, problémát tud úgy láttatni, ahogy a „civilek” sohasem lennének képesek. Írásai rendkívül fontosak a társadalom érzékenyítésében, és nem utolsó sorban, irodalmi szövegként is kiválóak.

Vikinek nemrégiben megjelent az első regénye is Lenarits Viktória néven. A történet egy fiatal nőről szól, aki új életet kezd Budapesten, ám a múlt árnyai nem eresztik. Az intenzív osztályon dolgozva ismer meg egy férfit, akinek hűvös zárkózottsága mögött saját sebei rejtőznek. „Kettejük lassan kibontakozó kapcsolata apró pillanatokból épül: csendekből, tekintetekből, kimondatlan szavakból. De a múlt nem adja könnyen magát – rémálmok, veszteségek és belső harcok állítják próba elé őket” – olvasható a fülszövegben.

A Lélegezz velem nemcsak szerelmesregény, hanem „egy regény gyászról, újrakezdésről, és arról, hogy a legnagyobb bátorság sokszor nem az életmentésben, hanem a saját törékenységünk felvállalásában rejlik” – írja a kötet ajánlójában Havas Juli orvos-író, szintén lapunk népszerű szerzője.

Kárai Dávid: Ramen (Booklab, 2025, 238 oldal)
Ajánlja: Tóth Flóra

Bevallom, ezt a könyvet a jelenleg K-pop mániában szenvedő... ja, nem ők szenvednek, hanem mi, akik velük élünk... szóval K-pop mániás lányaim fogják kapni. Legalább legyen ehető haszna a lelkesedésüknek – ugyanis hiába japán a ramen, ha K-pop sztárok eszik a rajzfilmben és a valóságban is, szóval a ramen hivatalosan is csodálatos

A könyv úgy is néz ki, mintha személyesen nekik készült volna: menő pink-piros borító, gyönyörű képek, és rengeteg részletes infó van benne még a recept előtt. De azért nemcsak a K-pop rajongóknak ajánlom, mert informatív, izgik a receptek (annak ellenére, hogy mind ramen), a szükséges alapanyagok beszerezhetők bármilyen ázsiai boltban (én készítek mellé egy kis hozzávaló csomagot is, hogy rögtön be tudják vetni magukat a konyhába), és semmi extra felszerelés nem szükséges a főzéshez (nekem egyedül tojásnyitóm nincs itthon a felmerülő eszközök közül).

Elolvastam a recepteket is (hogy tudjam, mekkora kupira számítsak), és minden érthető és világos, a konyhában korukhoz képest otthonosan mozgó lányaim minimális segítséggel tudnak majd főzni a könyvből. És annyira megtetszett a dan-dan ramen, hogy annak én is nekiugrom a két ünnep között. 

WMN szerkesztőség