–

A migrén becslések szerint egymilliárd embert érint a világon, szögezi le a könyve elején Celia Svedhem svéd pszichológus, aki maga is súlyos migrénbetegségben érintett. A sötét szoba című kötet nemrég jelent meg magyarul is (Helikon, ford. Pap Vera-Ágnes), és persze egyből rávetettem magamat.

15 éves koromban volt az első migrénem, azaz 35 éve látogat meg rendszeresen. Először úgy kezdtem a mondatot, hogy „15 éves korom óta küzdök migrénnel”. De ez így nem lenne pontos megfogalmazás, mert valójában már régóta nem „küzdök” ellene, inkább csak együtt élek vele, beletörődtem, hogy vannak napok, amikor kiüt, de az összes többin hálás vagyok, hogy nem fáj semmim.

A migréntől tanulni

Nem volt persze könnyű elfogadni, hogy kiiktathatatlanok a rohamok az életemből, legfeljebb a sűrűségükre és az intenzitásukra tudok hatni bizonyos gyógyszerekkel, elegendő alvással és a túlterheltségből fakadó stressz csökkentésével (utóbbival csak próbálkozni tudok, sokszor sikertelenül). Azt kellett megemésztenem, hogy az extra érzékenységem, ami más helyzetekben kifejezetten előnyös, ezen a téren hátrány, és az ingerekkel telítődő szervezetem működésének része az időnként berobbanó fájdalom, ami régebben napokra pokollá tette az életemet, mostanra viszont szerencsére sokat szelídült. (Igen, azon szerencsések közé tartozom, akiknek a változókor enyhít a tünetein, ez nem mindenkinél következik be, sőt, valakinél ebben az időszakban indulnak a rohamok.)

Azért is viseltem nagyon nehezen ezt a betegséget, mert sok türelem kell hozzá minden szempontból, én pedig szeretem a problémákat a lehető leggyorsabban megoldani, és ha ez nem sikerül, az nagyon stresszessé tesz. És megfájdul a fejem…

Szóval a türelem, amit tanulok. Először is ki kell várni a rohamok végét, ami esetemben és még sok betegnél három nap általában, de több is lehet. Pláne, ha már túl sok fájdalomcsillapítót szedtünk be, ami szintén fájdalmat generál. (Erről a jelenségről ebben a cikkben írtam.)

Másodszor: nagy változás a rohamok erősségét és hosszát illetően akkor sem garantált, ha évekig kitartóan próbálgatod –  orvosi felügyelet alatt természetesen – a kezelési módszereket. (Esetemben az egyik gyógyszer, amire csak öt éve találtam rá, egy másikkal kombinálva jól működik, de nem mindenki ilyen szerencsés.)

Mint minden primér fájdalmat – amikor nem egy másik betegség tünete a fájdalom, hanem önálló kór –, a migrént is sokféle tényező (együtt állása) válthatja ki. A triggercsapat mindenki esetében más és más összetételű, és általában nehezen detektálható valamennyi játékos a pályán. A kutatás pedig meglehetősen stresszes és pepecselős, ahogy már említettem. És, ha sikerrel jár is az ember, kérdés, hogy az okok megszüntethetők-e. Munkahelyi stressz, menstruációs ciklus miatti hormonális libikóka, kisgyerekek melletti kialvatlanság: mihez kezdjünk velük?

A migrén fajtáiról, diagnosztikai kritériumairól és kezelésének korszerű lehetőségeiről ebben és ebben a cikkemben olvashatsz, most tekintsük át azt, mert erről még nem esett szó: mihez kezdtek a migrénnel régen, a korszerű gyógyszerek megjelenése előtti időkben az emberek, mit tanulhatunk tőlünk, és kik azok a hírességek, akik érintettek voltak? Mert bár sokan hiszik, hogy ez a betegség a modern kor, a mindenféle „sugárzás” és képernyőnézés szülötte, valójában egyidős az emberiséggel.