Rajongunk érte, mégis teleszemeteljük? – Bajban van a Földközi-tenger

–

Ánizslikőrt kortyolgatni egy marseille-i teraszon, táncra perdülni Barcelona tengerpartján, kagylós tésztát kóstolni egy szicíliai étteremben, hátradőlni a Brač-sziget Aranyszarv-strandján, elbújni a világ elől az érintetlen Gjipe-kanyonnál Albániában… Hosszú a mediterráneumot felölelő bakancslista, hiszen telis-tele van gyönyörű úti célokkal, világbajnok ízekkel, dél-európai életérzéssel átitatott vágyakkal. Ennyire odáig vagyunk valamiért, és képtelenek vagyunk vigyázni rá. Nemcsak egy pillanatra a homokban, hanem ökológiai értelemben is otthagyjuk a lábnyomunkat – aztán bepattanunk az autóba, felülünk a repülőre, és adios, au revoir, arrivederci, a szemetünk azért ott marad.

A turizmus mint bajforrás

A Földközi-tenger egykor a világ közepének számított: évszázadokon át a kereskedelem nyüzsgő epicentruma volt, fűszerekkel, finom textilekkel és drágakövekkel megrakott hajók szelték a hullámokat. Az egykori tengerészútvonalak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a térség országai olyan csodává váljanak, amilyenek ma. Ám napjainkban a partvonalon időző hajók mediterrán életérzésre éhes utazókkal vannak tele.

„A kedvelt nyaralóövezet szomorú rekordot tart a világ legszennyezettebb tengereként” – írja Marie Bladt, a francia Vogue fenntarthatóságra szakosodott újságírója, aki cikkében Rosalie Mannt, a No More Plastic nevű szervezet elnökét kérdezi a Földközi-tenger megóvásáról.

„Bár a «nagy kék» idilli tájaival földi paradicsomnak tűnik, 250 milliárd szabad szemmel láthatatlan mikroműanyag-részecskét tartalmaz.

A Földközi-tengert ma a világ legszennyezettebb tengerének tartják, mivel négyzetkilométerenként négyszer magasabb a mikroműanyag-koncentrációja, mint a hetedik kontinensnek (a Csendes-óceánon elterülő, műanyaghulladékból álló szemétkupacot hívják így – a szerző.).

Ez a megfigyelés több mint aggasztó, és mindannyiunkat arra kell ösztönöznie, hogy cselekedjünk e paradicsomi helyek megőrzése érdekében” – nyilatkozta Rosalie Mann, majd hozzátette, a turizmus a szennyezettség egyik jelentős forrása. A Covid alatt megbénult idegenforgalom újult erőre kapott és ismét rekordokat döntöget.

Egy cigicsikkel 500 liter vizet teszünk tönkre

„A Földközi-tenger a bolygó egyik leggazdagabb ökoszisztémája, ám jelenleg az egyik legveszélyeztetettebb is. A Föld vízfelszínének kevesebb mint 1%-át teszi ki, de a biodiverzitás 10%-át koncentrálja. Ma a teljes ökoszisztémája veszélyben van a műanyagszennyezés miatt. Becslések szerint a Földközi-tengerben található műanyaghulladék 80%-a szárazföldi eredetű, és a strandokon lévő hulladék 85%-a műanyag” – hangsúlyozta a No More Plastic elnöke.

Megjegyezte, hogy a parton a cigarettacsikkek a leggyakoribbak, amiket a nyaralók hajlamosak a homokban elnyomni. Ezek szűrője műanyagot is tartalmaz, és egyetlen cigarettacsikk akár 500 liter vizet is beszennyezhet! Aztán ott vannak még a műanyag palackok és kupakjaik, a műanyag zacskók, élelmiszer-csomagolások, nyalókapálcikák, eldobható evőeszközök...

Mindez egyértelműen a fogyasztásunk eredménye, és elkerülhető lenne. Pusztán új szokásokat kellene kialakítanunk.

A MedECC (Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change) nevű, független tudósokból álló hálózat jelentése szerint a tengerbe dobott műanyagok mennyisége a jelenlegi ütem mellett 2040-re akár meg is duplázódhat. Ennek most, ebben a pillanatban kell elejét vennünk.

27 ezer darab hulladék / km2

A Marine Pollution Bulletin folyóirat 2025 áprilisi számában megjelent tanulmány szerint a Földközi-tenger legmélyebb pontján, a több mint 5100 méter mély Calypso-árokban található az egyik legmagasabb tengeri hulladék-koncentráció. Elképesztő mennyiségű, négyzetkilométerenként közel 27 ezer darab hulladékot – köztük zsákokat, bevásárlótáskákat és poharakat – találtak ezen a helyen. Az eddig feljegyzett, mélytengeri környezetben regisztrált műanyaghulladék-koncentrációk közül egyedül a Dél-kínai-tenger mélyén található két kanyonban végzett megfigyelések múlják felül ezt. 

A nagy felbontású kamerákkal felszerelt, merülő jármű által készített felvételek alapján a tárgyak 88%-a műanyag volt, míg a többi üvegből, fémből és papírból állt.

„A tanulmány eredményei fontos emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy sürgető szükség van a vizeink műanyagszennyezésének csökkentésére. A Földközi-tenger félig zárt vízfelületként – csak korlátozottan cserélődik vize a nyílt óceánéval – különösen érzékeny a szennyezésre, miközben nagy tengeri forgalom is zajlik rajta – a világ hajózásának több mint 30%-a halad át a vizein” – olvashatjuk a kutatás kapcsán az Európai Bizottság honlapján.

A tenger alatti kanyonokban megfigyelt kiugró szemétkoncentráció alapján természetesen nem általánosíthatunk a hulladék és a műanyagok nagyobb területeken lévő teljes koncentrációjára. Mindenesetre ezek az adatok önmagukban is elég nyomós érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy cselekedni kell – akár az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, akár az újrahasznosítási törekvések fokozása, akár a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése terén.

Ha a Földközi-tengerben lebegő műanyagok átlagos mennyisége érdekel minket, akkor érdemes elolvasni Andrés Cózar és szerzőtársai tanulmányát. Szerintük 4 négyzetméterenként átlagosan 1 darabbal számolhatunk. Sőt, Miquel Canals kutató, a Barcelonai Egyetem Chair on Sustainable Blue Economy igazgatója szerint azt sem túlzás kijelenteni, hogy a Földközi-tenger „egyetlen hüvelykujjnyi területe sem tiszta”.

Még távoliak a 2030-as célok

A WWF 2025-ös, európai tengervédelemről szóló elemzése szerint az EU egyelőre messze van a 2030-as biodiverzitási stratégiájában kitűzött célok elérésétől: vagyis a tengervizek legalább 30%-ának védelmétől, beleértve a szigorú védelem alatt álló 10%-ot. Jelenleg az EU tengereinek mindössze 11,39%-át jelölték ki védett tengeri területté (MPA – Marine Protected Area), és mindössze 2,04%-uknak van érvényes kezelési terve. „A vizek védelmébe való befektetés pedig megtérülne a jövőben: az emberi egészség múlik rajta, és gazdasági hatása is van” – írja a WWF-elemzés.

A legnagyobb civil természetvédelmi szervezet mellett a kisebb, mégis nagy jelentőségű egyesületek munkáját is érdemes figyelemmel kísérni, amikor a tengereink jelenéről és jövőjéről gondolkodunk. Ilyen például a dél-franciaországi Institut océanographique Paul Ricard, amely 1966-os alapítása óta rengeteget tett a Földközi-tenger védelme érdekében. Említhetjük például ​​a nyilvános akváriumuk 1973-as megnyitását és annak edukatív szerepét, az ehető tengerisün-állomány megmentése érdekében indított kampányukat, vagy a brusc-i lagúnában megvalósított programjukat, ahol a védett neptunfű (Posidonia oceanica) rét ökológiai állapotának felmérése és helyreállítása zajlik.

View this post on Instagram

A post shared by Institut Océanographique Paul Ricard (@institutpaulricard)

Talán nem is gondolnánk, de a neptunfű képes stabilizálni a talajt és a partokat, csillapítani a hullámokat, oxigénnel látja el a vizet, szén-dioxid-megkötő helyeket biztosít, és kulcsfontosságú élőhely a mediterrán biodiverzitás 20-25%-a számára.

Civilként, amellett, hogy tájékozódunk és támogatjuk a Paul Ricard-intézethez hasonló szervezetek munkáját, a mindennapjaink, illetve az utazásaink során is sokat tehetünk a tengereink védelméért.

Így is lehet nemcselekvés helyett

Először is, háborgás helyett fogadjuk megértéssel, amikor egy adott város, régió vagy sziget a turisták túlzsúfoltságával szembesülve úgy dönt, hogy kvótákat vezet be a látogatók korlátozása érdekében! Így döntöttek például a korzikaiak is.

Másodszor pedig, drasztikusan csökkentsük a műanyagok használatát, különösen a tengerparton töltött idő során! A strandokon mindössze szép emlékeket hagyjunk, a szemetelés mindennemű formáját kerüljük el! Akár a műanyagmentes júliushoz hasonló kihívásokban is részt vehetünk, hogy megértsük, nem is olyan bonyolult az élet egyszer használatos műanyag termékek nélkül.

A bőrünk megóvása érdekében használjunk mikroműanyag-mentes fényvédőt! Keressük azokat a márkákat, amelyek külön figyelmet fordítanak arra, hogy krémjeik ártalmatlanok legyenek a vízi ökoszisztémára!

Nyaralás alatt hajlamosak vagyunk szuvenírekre vadászni, amiket sokszor műanyagba csomagolnak. Mondjunk nemet a felesleges darabokra, vásároljunk inkább helyi, kézműves termékeket, lehetőleg csomagolásmentesen, így nemcsak a környezetet kíméljük, de a helyi gazdaságot is támogatjuk!

Számos tengerparti városban már tradícióvá váltak a közösségi szemétszedések – akár nyaralás közben is csatlakozhatunk egy-egy ilyen akcióhoz. Persze ha épp nincs ilyen program, akár saját kezdeményezésre is összeszedhetünk néhány kósza hulladékot séta közben. Képzeljük csak el: ha minden látogató csupán öt darab szemetet vinne el a partról, mennyivel előrébb lennénk. 

Ihász Nóra