Kié a felelősség a nyári táborokban – akkor is, ha papírt íratnak alá a szülővel, hogy az övé?

–

Kezdjük rögtön a lényeggel: legyen szó táborról, az oktatási intézmény épületén belül szervezett rendezvényről, foglalkozásról, vagy az iskola épületén kívüli programról, kirándulásról, az oktatási intézmény nem mentesülhet a jogszabályban előírt felelőssége alól.

Akkor sem mentesül, ha nem tanítási időről van szó, és nem kötelező programról (tábor, foglalkozás, kirándulás).

Vagyis az oktatási intézmény felelős a tanulók épségéért minden olyan esetben, amikor ő a szervező, és a résztvevő az intézményben jogviszonnyal rendelkezik. Vagyis semmiképp sem háríthatja át a felelősséget például a szülőkre. Még ha alá is írat ilyesmit, az jogi szempontból egyszerűen nem érvényes.

Mindezen pedig nem változtat az sem, ha a szülő is jelen van, és az sem, hogy a tanuló elmúlt-e már tizennyolc éves vagy sem, ugyanis maga a tanulói jogviszony az, ami számít. 

Ha a tábort (foglalkozást, kirándulást) nem oktatási intézmény szervezi, akkor nem a köznevelési törvény, hanem a Polgári Törvénykönyv szabályai lesznek irányadók, de a felelősség itt sem hárítható át, még akkor sem, ha ezt előzetesen a szülő aláírja.

Hogyan állapítható meg a felelősség, ha baj történik?

A vizsgálat központja mindig az, hogy történt-e jogellenes (jogszabályokkal vagy más kötelező magatartási szabályokkal ellentétes) károkozó magatartás (sérti más jogait vagy érdekeit), akár jogszabályból, akár szerződésből fakadó kötelezettség alapján. Ha igen, akkor a baleset körülményeit feltárják: mi vezetett a balesethez, ki mit tett vagy nem tett meg. Megvizsgálják, volt-e valaki, akinek a mulasztása vagy hibás cselekedete hozzájárult a balesethez.

Például, ha egy gyerek balesetet szenved egy táborban, az egyik fő kérdés, hogy megfelelően biztosították-e a felügyeletet. Ha mulasztást találnak, az jogellenes magatartásnak minősülhet (pl. biztonsági szabály megszegése). 

Fontos a közvetlen okozati összefüggés: ki kell derülnie, hogy a mulasztás vagy szabályszegés okozta-e a kárt, vagy éppen hozzájárult-e a kárhoz. „Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható”, illetve „nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.” (Ptk. 6:519. § és 6:521. §) 

Ha a baleset láthatóan senkinek nem róható fel (puszta véletlen vagy elháríthatatlan külső ok miatt következett be), akkor polgári jogi felelősség nem állapítható meg. Ilyen helyzetben a kárt szenvedett fél maga viseli a károkat, hacsak nincs biztosítása.

Fontos tudni azt is, hogy „a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében – külön jogszabályban meghatározott – felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.”

Ha a felelősség megállapítható, vizsgálni kell, hogy iskolán belül, vagy kívül történt a baleset 

• Iskolán belüli esetekben objektív (szigorúbb) felelősségi szabályok érvényesek, azaz az iskola csak akkor tudja magát kimenteni, ha a kár működési körén kívüli elháríthatatlan ok miatt következett be.

• Tanulmányi kirándulások esetén enyhébb a felelősség, ha baleset következik be, és az intézmény bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy általában elvárható (tehát nincs felróhatóság), akkor mentesül a felelősség alól. (Ktv. 59. § (3a)).

Tanulmányi kirándulás esetén, akkor is, ha a felelősség megállapítható, figyelembe veheti a bíróság az úgynevezett „károsulti közrehatás” lehetőségét. Ilyen eset például az, ha a tanuló minden tiltás ellenére, szándékosan csinált valamit, ami balesetet idézett elő. A bíróság kimondhatja azt is, hogy például a kár 30%-áért a károsult saját hibája okán felelős, 70%-ban pedig a szervező mulasztása okozta azt, és így ennek arányában ítél meg kártérítést.

De jó lenne eljutni odáig, hogy a felelősség mellett megelőzésről is beszéljünk

Stáhly Kata, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogi szakértője szerint „nagyon jó lenne, ha nem csupán a felelősség oldala lenne hangsúlyos, hanem a tiszta és a megelőzést hangsúlyozó tájékoztatás is.

Fontos lenne, hogy a tábort, vagy osztálykirándulást szervező intézmény minden esetben megfelelő tájékoztatást adjon arról, hogy mit fog tenni a gyerekek (és a közösség) nagyobb biztonsága érdekében. Ez nem csak arra terjed ki, hogy hány felnőtt lesz jelen, hanem előre tisztázza a szülők és a gyerekek felé is a tábor vagy a kirándulás szabályait.

Sok esetben ez kimerül a szankciókban (pl. ha alkohol van, azonnal haza kell menni), de érdemes lenne ennél részletesebb tájékoztatást adni a szabályokról. Még jobb, ha ezeket a gyerekekkel együtt alkotják még a kirándulást megelőzően”. Stáhly Kata elmondja azt is, hogy azokban az esetekben, amikor baj történik, nagy a jelentősége a közös gondolkodásnak abban is, hogy legközelebb hogyan lehet megelőzni vagy jobban megoldani egy-egy hasonló helyzetet.

Kőrizs Kata