Othello-szindróma: semmi köze a romantikus szenvedélyhez!
„Féltékeny típus vagyok” – mondja magáról valaki széttárva a kezeit, mintha azt mondaná, hogy „nem tehetek róla, szőke a hajam”. De azért abban, aki volt már elszenvedője a féltékenységnek, bizonyára felmerül ennek hallatán, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. A Ki vele! következő adásában a féltékenység kérdéskörét járjuk körbe Orvos-Tóth Noémivel, Kerekes Vicával és Bereczki Zoltánnal. Hétfőn 19 órától láthatjátok a Viasat3 műsorán. Tóth Flóra írása.
–
Mi az az Othello-szindróma?
A Shakespeare-dráma főhőséről elnevezett pszichiátriai betegség – ami akár pszichózishoz (súlyos tévképzetekhez) is vezethet –kóros féltékenységet takar. A beteg akkor is azt képzeli, hogy a partnere félrelép, ha erre semmi jel nem utal. Ahogy Othello is elhitte, hogy felesége, Desdemona megcsalja őt, és ez a helyzet – spoiler – egészen odáig fajult, hogy a nővel, majd magával is végzett. A kórkép leírásában is szerepel általában, hogy olyan súlyos méreteket ölthet a rögeszme, hogy a beteg akár kárt is tehet a félrelépéssel gyanúsított partnerében.
Az Othello-szindrómás ember az irracionális féltékenységen túl sokszor más paranoiákkal is küzd, állandó gyanakvásban él és fenyegetve érzi magát. Ez gyakran vezet folyamatos kontrollvágyhoz és ahhoz, hogy a partnere minden lépését igyekszik ellenőrizni.
Sajnos, amellett, hogy ez valóban egy egészen komoly szélsőségekhez is vezető betegség, maga a féltékenység egy társadalmilag elfogadott jelenség. Gondoljunk csak arra, hogy máig nem tud kikopni a nyelvből a „szerelemféltés” szó különböző rémtettek kapcsán – holott az agresszió és a dühkitörések betegségre utalnak, nem mély érzésekre. Azt is fontos hozzátenni, hogy az Othello-szindróma nemcsak a partnernek rettenetes, általában az elszenvedője is szorongással és depresszióval küzd.
A talamusz jobb oldala összefüggésben áll a féltékenységgel
Kutatók egy 50 éves, agyvérzésen átesett nő esetét vizsgálták meg alaposan. Ghita Hjieja és társai a Marokkói Hassan II Egyetem Casablancai Orvosi és Gyógyszerészeti Karán jártak utána konkrét eset fiziológiai hátterének. A patológiás pszichiátriai előzményekkel nem rendelkező, 30 éve házasságban élő nő ugyanis az agyvérzése után nagyon komoly Othello-szindrómás tüneteket kezdett mutatni. A kéthetes kórházi kezelés után – ahol téveszmékkel és látászavarral küzdött – végül jobban lett és hazamehetett. Csakhogy otthon
minden előzmény nélkül a férjét megcsalással vádolta (többek között azzal, hogy sógornőjével lépett félre), ami odáig fajult, hogy kétszer késsel támadt a férfira. Volt, hogy az éjszaka közepén ébresztette fel, hogy számonkérje rajta a vélt megcsalást.
A nő az Othello-szindrómára végül pszichiátriai kezelést és speciális gyógyszereket kapott. A kutatók szerint a jobb oldali talamusz (vagy köztiagy) károsodása okozhat pszichotikus hűtlenségi téveszméket, ugyanis negatívan befolyásolja a döntéshozatal, az ítélőképesség és a megfelelő szociális viselkedés szempontjából fontos agyi hálózatok működését. (A talamusz – vagy köztiagy – az agy azon területe, amely fogadja az érzékszervekből érkező jeleket, és rengeteg funkcióhoz – látás, mozgás stb – köze van.)
A vizsgált esetben a betegnél agyi infarktus alakult ki, túlnyomórészt a talamusz jobb oldalán, ez okozta a váratlanul érkező, kiszámíthatatlan és agresszív féltékenységet. (Agyvérzés után a betegek sokféle pszichiátriai tünetet tapasztalhatnak: a téveszmés zavarok a leggyakoribbak, akár pszichózis is kialakulhat.)
Az Othello-szindróma ezek szerint egy stroke utáni szövődmény is lehet, és ez rávilágít a neurológiai károsodások és a pszichiátriai kórképek közötti bonyolult kapcsolatra.
Természetesen ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni általánosságban a féltékenység okairól (hisz általában nem előzi meg betegség), de azért a kutatóknak támpontot adhat a jelenség megértéséhez, hisz sikerült egy konkrét agyterületet kapcsolni a jelenséghez.
Féltékeny hősök a művészetben
Érdekes módon a kóros féltékenységgel járó kórképeket szeretik irodalmi alakokról elnevezni, Fiala Borcsa korábban írt a Rebecca-szindrómáról, amely A Manderley-ház asszonya című mű szereplőjéről kapta a nevét. Ennek a kóros féltékenységi formának az a lényege, hogy valakiből a párja exei váltanak ki extrém féltékenységet.
A téma kapcsán fontos újra és újra hangsúlyozni, hogy a féltékenység nem a szerelem, a szeretet megnyilvánulása. Bántani – akár „csak” szavakkal – a partnerünket azért, mert azt feltételezzük, hogy nem hűséges, sosem elfogadható.
Éppen ezért az Othello-szindróma kapcsán is el kell mondani, hogy ez nem a szenvedélyről szól, hanem egy pszichiátriai betegség, amely, ahogy a vizsgált eset is mutatja, életveszélyessé válhat a partner számára, tehát hiba relativizálni, és nagyon fontos segítséget kérni, ha az érintettség gyanúja felmerül.
A Ki vele! hétfői epizódjában féltékenységgel kapcsolatos kérdésekre keressük a választ. Például: mi a különbség az irigység és a féltékenység között? A féltékenység bizonyos mértékig normális, vagy mindenképpen kóros, netán önbizalomhiány okozza? Nézzétek meg, mit mond erről Orvos-Tóth Noémi, Kerekes Vica és Bereczki Zoltán. A beszélgetés moderátora Krajnyik Cinti. Február 10-én, hétfőn, 19 órakor a Viasat3 műsorán láthatjátok.
