Császármetszés és császármetszés között is óriási különbség lehet a szülésznők szerint

–

Miben adhat mást a szülésznői várandósgondozás?

Majnár Zsuzsanna és Fantha Zsuzsanna, a Liliom Bábapraxis két szakembere, azok közé a szülésznők közé tartozik, akik a szülést természetes folyamatnak látják és ebben a szellemben is kísérik. Szerintük a jó szülésélményhez nemcsak a szülés eseményei járulnak hozzá, hanem a felkészülés módja, és az utána következő gyermekágyas időszak is, ami ugyanolyan figyelmet érdemel, mint maga a szülés. Többek között ez az, amiben a bábai várandósgondozás nagyon jól segíthet.

„A legtöbben csak a szülésre készülnek: pedig a várandósság, szülés és a gyermekágy egymásból következő, egymásra ható időszakok. Ebből a legrövidebb és a legintenzívebb rész az, amikor a csecsemő világra jön, de a gyermekágyas időszak ugyanolyan odafigyelést igényel”

– mutat rá a két szakember.

Ezért ők a három szakaszt a várandósgondozással (a várandósság egészségügyi monitorozása, például a labor- és az ultrahangleletek értékelése) együtt, egy egységként kezelik. A gyerekvállalást tervező pároknak azt javasolják, minél előbb kezdjenek el arról tájékozódni, hogy hol, milyen hozzáállásra számíthatnak, és akár több szakemberrel is beszéljenek – például intézménytől független szülésfelkészítésben jártas szakemberrel is.

Legyen az egy otthon szülés, egy magánkórházas vagy éppen az állami egészségügyben zajló szülés, az a legjobb, ha a felkészülés során a várandós minden lehetőséget megismer, és minél több információt gyűjt [például intézmény esetén egy olyan szülésznőtől, aki ismeri a helyszínt és az ottani tényleges szemléletmód(ok)at], hogy aztán eldönthesse, mi lesz a számukra legmegfelelőbb választás. 

A kommunikáció módja és a szuggesztiók jelentősen befolyásolják a szülés folyamatát

A szülésznői várandósgondozás azt is lehetővé teszi, hogy a felkészítés és a szülés során alkalmazott támogató hozzáállás összekapcsolódjon.

Fontos tudni, hogy a természetes szülés önmagában még nem egyenlő a hüvelyi szüléssel. A természetes szüléskísérés lényege az, hogy azon felül, hogy a hüvelyi szülésre törekszik, a vajúdás és a megszületés (kitolás) idején is az élettani szülés folyamatait támogatja, és a beavatkozásokat valóban minimalizálja. Azonban egy élettani szülés kísérése és támogatása jóval több annál, mint hogy beavatkozunk-e, vagy sem. Ahhoz, hogy a hatékony méhösszehúzódásokhoz megfelelő mennyiségű saját oxitocint termeljen egy nő szervezete, olyan közegre van szükség, amelyben a kismama biztonságban érzi magát, ellazulhat, és úgy tud befelé figyelni, hogy a környezete (beleértve az őt segítő szakszemélyzetet is) minden lehetséges módon ezt támogatja, nem zavarja meg ebben a folyamatban.

„Dr. Bálint Sándor szülészorvos szavait idézve »Hiszünk benne, hogy a nők tudnak szülni, a babák pedig meg tudnak születni«”

– magyarázza Fantha Zsuzsa. És hogy mi mindent értenek e támogatáson, arról hosszan beszélgettünk. Például nem vezetik a szüléseket, hanem kísérik, és a kettő között nem csak szóhasználatbeli különbség van. Míg a „vezetett szülés” esetén a szülő nő követ utasításokat, addig a „kísért szülés” esetén a szakember csatlakozik a szülés folyamatához. A támogatásnak alapvető részei a megerősítő üzenetek: többször hangsúlyozzák a várandós számára, hogy milyen jól működik a teste, hogy milyen jól tudnak együttműködni a magzatukkal.

„Apróságnak tűnik, de a kismama teljesen másképpen érzi magát, ha bemutatkozunk neki és a nevén szólítjuk, és erre még az ügyeleti ellátás alatt is kell, hogy jusson idő” – hívja fel a figyelmet a megszólítás fontosságára a két szülésznő. A vajúdás és szülés támogatásához a szavak ereje mellett a nem verbális eszközök is hozzájárulnak. A méhösszehúzódások megélésének könnyítésére jól alkalmazható az érintés, a kismama ösztönzése a testhelyzet-változtatásokra, a meleg víz és az illóolajok bevetése.

Olyan sürgős beavatkozás nincs, amit ne lehetne közölni az adott helyzetben

A jelenlegi szülészeti rendszerben mégis sok nő tapasztalja, hogy csak utasításokat kap, vagy a beavatkozás előtt egyszerűen csak közlik vele, mi következik. Holott az egészségügyben dolgozóknak minden esetben kötelességük tájékoztatást adni arról, hogy mit terveznek, annak mik az előnyei, a hátrányai, a lehetséges alternatívái. Azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a várandósnak (a valóban életmentő helyzeteket leszámítva) joga van nemet mondani vagy időt kérni. A jelenlegi ellátórendszerben azonban a szakemberek nagyon sokszor még mindig a bizalom hiányának, ellenállásnak, az ellenszenv kifejezésének vagy nemkívánatos internetes befolyásnak ítélik meg azt, ha egy várandós valamit nem szeretne. Ezzel szemben sok nyugat-európai ország szülészetén a vajúdás megszokott része, hogy a szülő nő kezében van a döntés.

A két szülésznő fontosnak tartja, hogy minden lépést közösen beszéljen meg a vajúdóval – legyen az akár egy hüvelyi vizsgálat vagy bármilyen más beavatkozás –, aki így végig kompetensnek érezheti magát a saját szülésében. Ebben a formában a várandósnak is van ideje gondolkodni rajta, kérdezni, jelzéseket tenni a saját szándékával kapcsolatban. Úgy vélik, hogy nagyon konkrét állásfoglalás helyett sokszor érdemes inkább két-három olyan dolgot javasolni, ami egyformán jó a vajúdás haladása szempontjából, hiszen így sokkal inkább azt érzi a kismama, hogy a folyamat része.

„Ezek mind-mind apróságok, amik semmibe sem kerülnek, viszont általuk egészen másként értékelik majd a szülésélményüket a nők.”

És ha a várandós várni szeretne még? Azt mondják, ha a magzat állapota engedi, lehetséges, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a valóságban ezt a szülőszoba telítettsége is befolyásolja.

Ha mégis mindenképpen be kell avatkozni, akkor sem mindegy, hogyan történik

Ritkán ugyan, de előfordul az is, hogy sürgős beavatkozásra van szükség az anya vagy a magzat állapota miatt, ám a két szakember szerint nincs olyan, amiről ne lehetne beszélni a kismamával.

„Alapesetben azt mondjuk el, hogy látjuk, mi lenne a tervünk, és azt is, hogy melyik verziónak mik a lehetséges következményei, előnyei és hátrányai. Sürgős esetben pedig azt, hogy mi az, amit meg kell tennünk a legnagyobb biztonság érdekében.

Ilyenkor is mindig törekszünk arra, hogy a pozitív oldalról beszéljünk, és a szülő nőt ugyanúgy megtartsuk abban a kompetens helyzetben, amiben érzi, hogy ő az, aki szüli a babáját, mi pedig a támogatói vagyunk, esetleg azok, akik segítenek a továbblépésben. Mindig lehet úgy fogalmazni, hogy a döntés lehetőségét meghagyjuk az érintett nő számára”

– hangsúlyozza Fantha Zsuzsa és Majnár Zsuzsannna.

Tapasztalataik szerint mindenkinek más jelenti a biztonságot: van, akinek az, ha kórházban szül, van, akinek pedig az otthon illata. Van, akit a gyakoribb megfigyelés, visszajelzés nyugtat meg, más akkor érzi jól magát, ha elvonulhat. Majnár Zsuzsanna fontosnak tartja azt is, hogy nem csak a hüvelyi szülés lehet megerősítő élmény: „Egy előzetes császármetszés utáni újabb császármetszés is lehet például nagyon jó, ha a nő megkapja a lehetőséget arra, hogy vajúdhasson, és átélhesse azt, hogy ő is a folyamat része, ugyanis császármetszés és császármetszés között is óriási különbség lehet.” 

A szülésznő által végzett várandósgondozás sokat adhatna a legtöbb nőnek az ügyeleti rendszerben

„A vajúdás folyamatát jelentősen befolyásolhatja a szülő nő saját története, életeseményei. Ezek megfejtésére, megismerésére persze nem mindig elég a vajúdás hossza, de arra azért van lehetőség, hogy rájöjjünk, hol vannak elakadások, és hogy a várandóst támogassuk abban, hogy továbbléphessen ezekből. Ebben az egyik legnagyobb erőforrás a türelem és az idő, és nem minden esetben a folyamatot gyorsító beavatkozások.

Sokkal jobb, ha megküzdi a kismama az ő útját, és így olyan élménye lesz, ami aztán segíti őt a további életében, és a további szüléseiben is”

– foglalja össze a szülés komplexitását a Liliom Bábapraxis két szülésznője, rámutatva: a szülő nő támogatása jóval több a technikai segítségnyújtásnál. Ugyanakkor azt is elmondják, hogy mind a kismamának, mind pedig a szülésznői teamnek sokat ad, ha nem a szüléskor találkoznak először a várandóssal. A várandósgondozás során egyénileg tudnak foglalkozni a kismamákkal, így megismerhetik a személyes történetüket, ami aztán a vajúdástámogatást is könnyebbé teszi. 

A legtöbb olyan európai országban, ahol ügyeleti rendszer működik, a szülésznői várandósgondozás nagy előnye, hogy a gyereket vállaló nők már a várandósság idején megismerkedhetnek azzal a teammel, amelyikből valaki majd jelen lesz a szüléskor. Magyarországon pedig erre elméletben már van lehetőség, a magánszektorban példa is van rá, állami keretek között pedig csak a gyakorlati megvalósítás várat magára.

Fotók: Chripkó Lili / WMN

Kőrizs Kata