Támogatják a nők előléptetését, de csak akkor, ha baj van: az üvegszirtjelenségről
Míg az üvegplafon annak a társadalmi akadálynak a metaforája, amely megnehezíti, hogy a nők a legmagasabb pozíciókat érjék el az üzleti életben, a politikában és különböző szervezetekben, az üvegszirt jelensége csavar egyet ezen: azt a működést írja le, amikor a nőket akkor emelik hatalmi pozícióba, amikor a dolgok rosszul mennek, ezért nagyobb a kudarc valószínűsége, nagyobb a bukásuk kockázata. Mózes Zsófi írása.
–
Nem csak a nőket érintő jelenség, más kisebbségi csoportokkal is előfordul
Amikor a dolgok egy vállalatnál, szervezetnél rosszra fordulnak, a változást gyakran egy olyan személytől remélik, aki a vállalati kultúrában nem számít tipikus vezetőnek – más szóval, nem fehér férfi.
„Válság idején gyakran úgy gondolják, a nők képesek közbelépni és megoldani a problémát – mondja Anna Beninger, a Catalyst, a nők üzleti életben való részvételének előmozdítására összpontosító nonprofit szervezet kutatási igazgatója. – Gyakorlatilag megbízzák őket, hogy takarítsák el a rendetlenséget.”
És bár van, hogy ezek az ötlet beválik, a nők sikeresen veszik az akadályokat – sok esetben azonban épp a fordítottja következik be.
Az a bizonyos üvegszirt
A kifejezést az Exeteri Egyetem kutatói, Michelle Ryan és Alexander Haslam alkották meg 2005-ben. Azt megelőzően, még 2003-ban, a Times arról írt, hogy a női vezetők negatív hatással vannak a vállalatok teljesítményére.
Ryan és Haslam ezért átvizsgált a Londoni Értéktőzsdén jegyzett 100 vállalatot, hogy megnézzék, mi történt ezeknél a cégeknél, mielőtt és miután férfi és női igazgatósági tagok kerültek a vezetőségbe.
Az eredmények megdöbbentők voltak: a tőzsdei visszaesés időszakaiban azok a cégek, amelyek nőket tettek az igazgatótanácsba, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak tartósan rossz teljesítményt, mint azok, amelyek férfiakat vettek be.
„Az üvegszirt egy olyan jelenség, amely szerint a nők és más kisebbségi csoportok nagyobb valószínűséggel töltenek be olyan vezetői pozíciókat, amelyek kockázatosak és bizonytalanok – nyilatkozta később Ryan. – Ez olyan esetekben szokott előfordulni, ha a részvények árfolyama rosszul teljesít, ha a vállalatnak valamilyen botránnyal kell szembenéznie, vagy ha a szerep a reputáció kockázatával jár.”
Alison Cook és Christy Glass, a Utah Állami Egyetem kutatói ezt követően a Fortune 500-as vállalatainak – az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságainak – 15 éves időszakait vizsgálták, és hasonló eredményekről számoltak be: a fehér nőket, valamint a színes bőrű nőket és férfiakat nagyobb valószínűséggel léptetik elő a gyengén teljesítő cégek vezérigazgatói posztjára, mint a fehér férfiakat. „Amikor egy cégnek rosszul megy, az igazán képzett fehér férfi jelöltek visszautasítják a lehetőséget – nyilatkozta Cook.
– A nők és a kisebbségek tagjai viszont úgy érezhetik, hogy ez lehet az egyetlen esélyük, ezért meg kell ragadniuk.”
Az is elterjedt tévhit, hogy a nőknek bizonyos sztereotipikus tulajdonságaik vannak, amelyek miatt könnyebben átvészelik a nehézséggel teli időszakot. Gyakran demokratikusabbnak, együttműködőbbnek és lojálisabbnak tartják őket, mint a férfiakat.
A Harvard Business Review által közzétett tanulmányban főiskolai hallgatóknak tették fel a kérdést, hogy egy képzeletbeli bioélelmiszer-ipari vállalat élére férfit vagy nőt kellene-e választani, miután a vezérigazgató nyugdíjba vonul. A felmérésből kiderült, hogy amikor a vállalatot korábban egy férfi vezette sikeresen, a diákok 62 százaléka a férfi jelöltet választotta. Ha azonban a férfi által vezetett vállalat válságban volt, 69 százalékuk egy női jelöltre szavazott.
A nők nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni
Cook és Glass kutatásukban a Fortune 500-vállalatok felső vezetőivel készítettek interjúkat, majd elemezték karrierútjukat is.
Azt találták, hogy a nők hajlamosak voltak pályafutásuk során kockázatos pozíciókat vállalni, főként azzal a céllal, hogy láthatóbbak legyenek, és bizonyítsák vezetői képességeiket.
„A nők sokkal inkább hajlandók vállalni egy nehéz feladatot, mert úgy érzik, talán csak ők alkalmasak arra, hogy változást hozzanak” – mondta Jane Stevenson, aki a Korn Ferry tanácsadó cégnél a vezérigazgatói utódlásért felelős vezető. A Korn Ferry 57 felső vezetővel készített interjú és elemzés alapján jelentést állított össze a női vezérigazgatókról, majd megállapították, hogy a nőknek még abban az esetben is hosszabb időbe telik eljutniuk egy vezető pozícióig, ha a vállalat krízishelyzetben van:
az eredmények alapján a női vezérigazgatók átlagosan négy évvel idősebbek férfi társaiknál, amikor az első ilyen megbízatásukat kapják.
Ennek ellenére a női vezetők által vállalt kockázatokat nem mindig díjazzák. A kutatás szerint egy tízéves időszak alatt több női vezető kényszerült távozni a tisztségéből, mint férfi – a női vezérigazgatók 38 százaléka, szemben a férfi vezérigazgatók 27 százalékával. Más szóval, abban az esetben, ha a nők bizonytalan helyzetekbe sétálnak bele, és kudarcot vallanak, rosszabbak a jövőbeli lehetőségeik is. „Megkapják ezeket a pozíciókat ezek a tehetséges és rendkívüli nők, de ha valami rosszul sül el, nem kapnak lehetőséget másik vállalatnál” – mondja Cook.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Westend61