Tegyük mesélhetővé a családunk történeteit, akár jók, akár rosszak!
Ilyen volt a Hello Szülő Roadshow első, debreceni állomása
Támogatott tartalom
Gyereknevelési elvei a legtöbb embernek csak addig vannak, amíg gyereke nem születik. Bár én még távolinak érzem a szülőséget, azért gyarapodik a listám, hogy mit fogok majd máshogy csinálni, mint mások (még ha tudom is közben, hogy valószínűleg az első adandó alkalommal változik meg mindaz, amit most gondolok). Ezért kíváncsi voltam, mit hoz majd a szerda délutáni Hello Szülő Roadshow, aminek első állomásán, Debrecenben vettem részt. A Telekom és az Edisonplatform közös kezdeményezésében megvalósuló programsorozat eseményén Kádár Annamáriával, valamint a Telekom és az Edisonplatform munkatársaival, szakértőivel és civil szervezetekkel beszélgethettek a jelenlévő szülők. A fókusz a történetmesélés családban betöltött szerepén volt, emellett a digitális világgal, valamint a gyerekek megfelelő fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre is választ kaphattak a résztvevők. Pichler Zsófi beszámolója.
–
A sajátos szülői klubot, amelyhez hamarosan weboldal is társul, azért hívták életre, mert úgy tapasztalták, a szülők sokszor maradnak válaszok nélkül, és a temérdek rendelkezésre álló információt olvasva általában csak még több kérdés merül fel. „Az a célunk, hogy ott lehessünk az ügyfeleink mellett a kihívásos helyzetekben” – nyitotta meg az estét Holló Márta, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
Az este első felében Kádár Annamária pszichológus előadását hallgathatták meg a Telekom Kraft Labba ellátogató résztvevők. Személyes példákkal és történetekkel megtámogatott előadása közben nemcsak jól szórakoztunk (bár ez is tagadhatatlan), de el is gondolkodtunk fontos kérdéseken. A szakember arról mesélt, mennyire fontos szerepet töltenek be a történetek a személyes fejlődésben, gyerek- és felnőttkorban egyaránt. Egy 2001-es kutatásban például különböző korú gyerekeket és családjaikat vizsgálták, és a kutatók, Robyn Fivush és Marshall Duke arra jutottak, hogy
azokban a családokban, ahol általában együtt étkeznek, a gyerekek többet tudnak a családjuk történetéről, a felmenőikről. Ez pedig pozitív hatással van az önbecsülésükre és az alkalmazkodóképességükre egyaránt.
Annamária hozzátette: a családi történetek az egészséges én felépítésében játszanak fontos szerepet, ugyanis, ha a gyerek érzi, hogy ott van mögötte egy egész történet, ősök sora a maguk szerelmeivel, vágyaival, sikereivel és kudarcaival, az megtartó erővel bír, és az élet sok területén ad majd neki kapaszkodót.
Nem mindegy viszont, hogy milyenek ezek a történetek
Háromféle történettípust különíthetünk el. Az első, az emelkedő narratíva, amikor a negatívból pozitívba tart a történet, elsőre jó megoldásnak tűnhet, ám ezek kilúgozott történetek, amikből nem sokat tanulhat egy gyerek. A másodikban, az ellentétes irányú, ereszkedő narratívában általában külső erőt, másik személyt okolunk a kudarcokért, így ez sem olyan irány, ami támogatja a megfelelő fejlődést.
A harmadik történettípus az oszcilláló narratívával dolgozik, ami már megfelelő arányban ötvözi az első kettőt. A hullámzó történetmesélésben váltakozva követi egymást jó és rossz, így valódi, életszerű, megfelelően keretezve pedig a kudarctörténetből is sikersztori lehet.
„A jó győzelme csak akkor lesz igazán katartikus, ha a gonosz is jelen van”
– mondja Annamária, hozzátéve: ezekből a történetekből a kudarcon való túllépést, és a sikerhez vezető erőfeszítéseket is megismerheti a gyerek, legyen az a történet mese, vagy családi anekdota.
Beágyazódni a családtörténet szövetébe
A szakértő egy másik fontos dologra is felhívja a figyelmünket: bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezekre a pillanatokra emlékezni fogunk, egy idő után az agy összemossa az egyedi emlékeket, ezért érdemes feljegyezni a családi legendárium történeteit, akár fényképekkel kiegészítve. Ez a rendszerezés időigényes, azonban, ha vesszük a fáradságot és elkészítjük, egy ilyen könyv vagy napló életre szóló ajándék lehet a gyereknek. Ezek a történetek ugyanis, még ha a jelenben apróságnak tűnnek is, vagy kellemetlen érzésekkel töltenek el, tovább építik a gyerek integrációs énjét, és elhelyezik őt a családtörténetben. (Persze magam is tudom, kisgyerekként ezeket még nem feltétlenül tudjuk értékelni, és ezek a történetek sokszor nem tűnnek többnek, mint századszor elmesélt legendáknak a vacsoraasztal fölött, amiket már kívülről fújunk.)
Ahogy azonban a gyerek elkezdi kialakítani a saját életét, úgy ennek a megtartó családtörténet-szövetnek a jelentősége is nagyobb lesz.
Annamária kitért arra is: nem elég, ha csak a mesék, történetek szintjén törekszünk erre az összetettségre, és ismertetjük meg a gyerekkel a nehézségek leküzdését és a jó győzelmét. Ugyanis sok gyereknél, fiatalnál okoz szorongást, később pedig kapunyitási pánikot, hogy a mindennapi életében nincsen előtte egy hiteles, felnőtt minta, ami mankót nyújtana a felnőtté válás folyamatában. A szakember fiatal pácienseitől gyakran hallja, hogy úgy látják, a felnőttek komorak, unalmasak és mindig idegesek. Így nem is csoda, ha rettegnek ők is a felnövéstől.
„A gyerekneveléshez kell humorérzék”
Ez már a második részben hangzik el, amikor Kádár Annamária mellé Borsos Dorottya, az Edisonplatform operatív vezetője, valamint Mészégető Marcsi, a Telekom kommunikációs szakértője csatlakozott, hogy Holló Márta moderálásával vitassák meg a korábban elhangzottakat.
Annamária kiemelte: régen, a több generáció együttélésének köszönhetően jobban megvoltak a minták, amik kapaszkodót nyújtottak, még akkor is, ha nem mindig voltak ezek helyesek vagy egészségesek. „A mai szülők generációja megkérdőjelez. Annyi a tanács, az információ, hogy könnyű közte elveszni, ha pedig valami nem működik a mi gyerekünknél, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy valamit nagyon elrontottunk.” A feszült szituációkban ezért sokkal jobban tesszük, ha a humorhoz nyúlunk, ami oldja a tehetetlenségből, a bőség zavarából fakadó feszültséget.
Ebben az információs zajban igyekszik segíteni az Edisonplatform, és a hamarosan induló Hello Szülő weboldal is.
„Olyan újságírók és szakértői csapatok csatlakoztak a platformhoz – utóbbira példa a Hintalovon, az Edu&Fun Digitális Élményközpont vagy az Edisonplatform –, amelyeknek a tudása, szakértelme megkérőjelezhetetlen, így bízunk abban, hogy az oldalra érkező szülők releváns és hasznos válaszokat kapnak a bennük felmerülő temérdek kérdésre. Szeretnénk, ha a Hello Szülő egy olyan felületté válna idővel, amely biztos kapaszkodót ad a szülőknek a család mindennapos működésével, a gyerekek fejlődésével és a digitalizációval kapcsolatban” – mondta Marcsi. A platformon a biztonságos internethasználatról, a technológia adta pozitív lehetőségekről vagy a családi életet megkönnyítő ötletekről, tippekről is olvashatnak a szülők.
Nem kell mindenre egyedül tudni a megoldást
– hangsúlyozza Borsos Dorottya, aki az Edisonplatform, és a velük együttműködő civil szervezet munkáját ajánlotta a szülők figyelmébe. Ők olyan szervezetekkel dolgoznak együtt, amelyeknek a fókuszában az óvodás, iskolás gyerekek kompetenciafejlesztése áll, hogy felkészítsék őket a huszonegyedik század kihívásaira. Minden évben száz kiválasztott szervezettel kooperálnak, az elmúlt öt évben kétszáznegyven csapattal, háromszáz településen, azzal a céllal, hogy a főváros mellett az egész országba eljusson a megfelelő foglalkozások híre, és egymásra találhassanak az érdeklődő szülők és a szervezetek.
Ahhoz, hogy egy szervezet bekerülhessen a százas listába, három fő szempontnak kell megfelelnie: az általuk alkalmazott módszertannak valós hatása kell hogy legyen, emellett innovatívnak és gyerekbarátnak kell lennie. Az utolsó ponton felszaladt pár szemöldök, így Dorottya elmagyarázta, mi is itt a lényeg:
nem kell mindenáron fejleszteni a gyerekeket, inkább az a kulcs, hogy foglalkozzanak velük.
Kérdezni, kérdezni, kérdezni
A beszélgetés végén két partnerszervezet is bemutatkozott, a Debreceni Bűvösvölgy és a HelloWorld Egyesület. Az előbbi a gyerekek médiaértésének növelésével foglalkozik: a hozzájuk érkező, általában iskolai csoportok többek között filmet, reklámot, hírműsort készítenek, így megismerkednek a média világával. Utóbbi szervezet pedig a First Lego League magyarországi tagja, az oktatást segítő legókészletek segítségével már óvodás kortól megismertetik a gyerekeket a robotikával, miközben olyan készségeket is tudnak fejleszteni, mint a kommunikáció, a térlátás vagy a memória. Azt vallják, a jövő nem a robotoké, hanem azoké, akik megépítik őket.
A jelenlévők a civil szervezet képviselőitől és az előadást tartó szakértőktől is kérdezhettek, technikai kérdésekben pedig a Telekom Mobiltudósai álltak a rendelkezésükre, hogy a telefonok biztonsági beállításainak, szűrőinek terén nyújtsanak útmutatást. A kisebb körben kialakult beszélgetésekben nyugodtan feltehették a szülők kérdéseiket, és a sokat hangsúlyozott történetmesélésre is számos pozitív példát hallhattunk, ahogy megosztották kételyeiket, tapasztalásaikat a gyerekneveléssel vagy az online tér biztonságával kapcsolatban.
„Ahhoz, hogy ki merjük mondani, valamit nem jól csinálunk, valamiben tudnánk még fejlődni, hitelességre és önismeretre van szükség”
– mutatott rá Kádár Annamária. Az állapot pedig, amikor már nem versengünk a többi szülővel, nem igyekszünk túllicitálni egymást, egy mindenki számára előnyös közeget teremt arra, hogy elég jó szülők lehessünk. Hiszen úgyis ez mindenki célja.
Ha kedvet kaptatok, és szívesen részt vennétek a Hello Szülő Roadshow eseményein, november 9-én Szeged, december 4-én pedig Győr lesz a soros.
Kiemelt kép: Telekom