Legjobb nyári napközi gyerekeknek és a szüleiknek – együtt
Tanácstalan vagy, hol üssétek el az időt a gyerekekkel kedden, pénteken és szombaton, ahol a felnőttek és a kölykök egyaránt jól érzik magukat? Teszteltük az ApacukaCeramics és a Kicsicake kerámiaworkshopját, ahol minden korosztály felhőtlenül kikapcsolódhat! Szőcs Lilla beszámolója.
–
Egy szép nyári délelőtt fogtuk magunkat Csepelyi Adrienn kollégával, és elindultunk kerámiázni. Egészen meghatódtam, amikor elhívott magával, ugyanis egy ideje már titkon mentegetem a telefonomra a szuperkúl dizájn kerámiatálakat az Apacuka oldaláról.
Aztán meg kreatívan elütni a szabadidőnket ebben a kánikulában igazi kihívás, a lehetőségek nagyjából a strandokra és a hűs, légkondicionált mozitermekre korlátozódnak. Mi viszont már láttuk a legújabb filmeket, megnéztük a legkúlabb hazai kiállításokat, és a Balatonban is megmártóztunk… De nem is magyarázkodom tovább – szeretjük az ilyen romantikus programokat, mint a közös kerámiázás. Pláne, ha közben a Kicsicake finom cupcake-jeit csipegethetjük!
Apacuka, fundaluka
Aki hozzám hasonlóan rendszeresen bújja a csináld magad (DIY) oldalakat, annak valószínűleg szintén megdobban a szíve az ApacukaCeramics név hallatán. Igazi rocksztárnak számít a kézműves brandek között.
Neuvirth Judit és Födő Gábor az elsők között voltak, akik a hazai DIY mozgalmat beindították: 2011-ben Vintage Bazaar néven kezdtek el blogolni, és különböző DIY technikákat bemutatni az oldalukon, például azt, hogyan lehet vintage bútorokat felújítani. Később a blogolás mellett elindították baromi jó bútorfelújító workshopjaikat, idővel pedig szépen lassan bekúszott mellé a kerámiázás is. Elkezdtek egyedi, kézzel készült kerámia étkészleteket készíteni, majd kerámiaworkshopokat tartani.
Egy nem várt fordulattal tányérjaik híres külföldi szakácsok kezei közé kerültek – ami végül elképesztő sikersztoriba futott ki. 2016-ban ugyanis rendelés érkezett hozzájuk a Globalista konyhától, így a rendezvényen részt vevő híres szakácsok Apacuka tányérokon tálalták a csodás fogásokat. Itt szeretett bele a munkáikba Olia Hercules ismert sztárszakács, aki magával is vitt néhány csodás darabot, így téve világhírűvé őket.
A történet itt kezd izgalmas lenni, ugyanis Olia olyan hírességeknek tálalt ezekből a tányérokból, mint a brit „konyhaistennő”, Nigella Lawson. Innen pedig talán már mindenkinek ismerős lehet a történet folytatása a címlapokról:
Nigella beleszeretett a tányérokba, posztolta az Instagramjára, és az Apacuka világhírűvé vált.
Nigella következő szakácskönyvének borítótervét a kiadója Gáborra bízta, illetve a könyvben is felhasználták a páros étkészleteit a food designhoz.
Világhír után
Azóta az Apacuka nyitott egy webshopot is, és a keramikus workshopok látogatói is megsokszorozódtak. Ezeken a tervezők segítségével bárki elkészítheti a már ismert tányérokat. Minden szombaton spontán be lehet ugrani hozzájuk a Kicsicake-be kerámiázgatni, és nem is kell magaddal vinned semmit, mert minden hozzávalót, eszközt adnak a helyszínen. Gyerekekkel is lehet jönni, kábé négyéves kortól ajánlott a program. Érdemes játszóruhában érkezni, hogy mégse a legszebb ruhádat agyagozd össze, Csepelyi például stílszerűen az „I’m not a princess, I’m a FUCKN’ ROCKSTAR” feliratú pólóját vette fel.
Megérkezésünk után egyből meghatároztuk a saját tányérmárkánk logóját a választható állatos pecsétek segítségével, majd belevetettük magunkat a fizikai munkába. Az Adri kezében látható eszközzel dolgoztuk meg jól az agyagot, majd amikor elkészültünk vele, akkor jöhetett a tányér mintájának megtervezése.
A folyamat igazán nehéz része tulajdonképp a mintatervezés volt. Egyrészt a mázak színei annyira csodásak, hogy nehéz volt egy mellett elköteleződni, másrészt kompromisszumot kellett kötnünk saját magunkkal, hogy a végtelen mennyiségű csodaszép henger és szilikonpecsét közül melyiket válasszuk.
(Ezzel készült ugyanis a tányérminta.) A ma nagyon menő pálmafás-kaktuszos vonalon is volt temérdek szilikonpecsét, de a klasszikus romantikus népi mintákból is bőséges választékot találtunk. Szóval egyik döntésképtelen helyzetből sodródtunk a másikba. Illetve csak a magam nevében beszélhetek, mert Adrinak nem voltak ilyesfajta elköteleződési gondjai, és a mellettünk kerámiázó öt-hat éves gyerekek sem tököltek sokat. Élből jobban ment nekik a kerámiázás, mint nekünk, lévén hogy napi/heti rendszerességgel kézműveskednek… az oviban.
Amíg azon morfondíroztunk, hogyan is rakjuk össze a tányérdizájnunkat, amivel majd lenyűgözzük jövendő vacsoravendégeinket, inspirálódtunk picit a többi résztvevő tányérjaiból is.
Elköteleződési gondjaimra végül megtaláltam a gyógyírt: a szomszéd asztalnál kreatívkodó csajok megmutatták, hogyan lehet egyszerre több mintát is használni. Így végül kiválasztottam a kedvenceimet és pikk-pakk el is készültem a tányérommal.
Összességében nagyjából egy-másfél óra alatt sikerült elkészítenünk a tányért, amiből három hét múlva már ehetünk is. Jut eszembe! A tányér baromi strapabíró anyagból készült, mosogatógépbe és mikróba is tehető. A workshop után a tányérokat begyűjtik, hogy aztán kiégessék és lecsiszolják – ezért tart három-négy hétig, mire elkészülnek.
Úgyhogy teli hassal és üres kézzel indultunk haza, de nagyon boldogan.
Szőcs Lilla
