A meddőség egyre több párt érintő probléma, és sajnos le vagyunk maradva a nyugat-európai országokhoz képest, mivel nálunk minden 5. pár küzd vele, míg ott „csak” minden 6. Az esetek nagyjából felében a meddőséget okozó probléma a férfinál van – mégis sokkal többet hallunk a női okokról. Most átbeszéljük szakértőinkkel a spermaanalízist, a különböző potenciális problémákat és a lehetséges megoldásokat. A nehezített gyerekvállalásban érintett Krajnyik Cintia, lombikos anya kérdezi dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyászt, termékenységi specialistát, a Krio Intézet tudományos igazgatóját, dr. Száraz Leonórát, és a férfiak képviseletében D. Tóth Andrást.Mindent bele! a nehezített gyerekvállalásról.
–
Itt tudjátok megnézni a beszélgetést:
Itt pedig meghallgatni:
Itt pedig a korábbi Mindent bele!-adásainkat hallgathatjátok:
Hogyan hatnak az érzelmileg és fizikailag egyébként is megterhelő meddőségi kezelések egy pár együttléteire? És hogyan lehet visszahozni a vágyat, ha az csökkent, vagy teljesen eltűnt? Krajnyik Cintia Sepsi Helga szexuálpszichológussal járta körbe az érzékeny témát.
Sok esetben sem a gyerektelenség, sem a gyerekvállalás nem tervezett. Ám amennyiben az utóbbi döntés eredménye, úgy fontos hozzá, hogy a leendő szülő(pár) biztonságban érezze magát. Mi minden sértheti ezt a biztonságérzetet napjaink Magyarországán? Lélektani határ Bátki Annával és Herczog Máriával.
A nehezített gyerekvállalás sokszor évekig is elhúzódó érzelmi hullámvasút, ami épp arra a területre – a szexualitásra – van komoly hatással, ami a pár vágyának beteljesülését (a gyerekvállalást), és a párkapcsolat hosszú távú összetartását szolgálná. A terméketlenségi gondok ugyanis nem várt nehézségeket okozhatnak a pár szexuális életében is.
Mi mindent képes megtenni egy pár azért, hogy gyereke legyen? Milyen poklokat kell néhányuknak átélnie, és mi fájdalmat viselnek el azért, hogy egyszer majd a kezükben tartsák a babájukat?
Nőnek lenni gyerek nélkül ma is stigma lehet. A társadalmi elvárások lassan, de alattomosan épülnek be, és alakítanak ki szégyenérzetet, bizonytalanságot, önvádat – miközben mi csak élni szeretnénk. Úgy, ahogy nekünk jó.
Kiab 16 éves volt, amikor a bátyja eladta egy kínai családnak. Az eset korántsem egyedi: vietnámi nőket és tinédzser lányokat rendszeresen adnak el „feleségnek”, ám valójában senki sem tudja, mi történik velük, miután átlépik az országhatárt. Leginkább a hegyvidéki, elszigetelt falvakból származó nők válnak az emberkereskedelem áldozatává.
Mivel az irodalom, a színház, a film mélyen megérinti, felkavarja az embert, a művészeti egyetem óráin és szüneteiben sok, nem ritkán személyes, nehéz téma is szóba kerül. Különösen, ha a tanár is fel van vértezve ezekre, és kész ő maga is tanulni a diákjaitól. Az oktató szavakkal segít, de nem is mindig azokkal a legtöbbet. Tompa Andrea írása.
Ebben a hónapban mutatunk történetet egy 18. századi bábáról, egy Izlandon nyíló, új dimenzióról, és megkérdeztük olvasóinkat is, ők mit ajánlanak jó szívvel.
