A meddőség egyre több párt érintő probléma, és sajnos le vagyunk maradva a nyugat-európai országokhoz képest, mivel nálunk minden 5. pár küzd vele, míg ott „csak” minden 6. Az esetek nagyjából felében a meddőséget okozó probléma a férfinál van – mégis sokkal többet hallunk a női okokról. Most átbeszéljük szakértőinkkel a spermaanalízist, a különböző potenciális problémákat és a lehetséges megoldásokat. A nehezített gyerekvállalásban érintett Krajnyik Cintia, lombikos anya kérdezi dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyászt, termékenységi specialistát, a Krio Intézet tudományos igazgatóját, dr. Száraz Leonórát, és a férfiak képviseletében D. Tóth Andrást.Mindent bele! a nehezített gyerekvállalásról.
–
Itt tudjátok megnézni a beszélgetést:
Itt pedig meghallgatni:
Itt pedig a korábbi Mindent bele!-adásainkat hallgathatjátok:
Hogyan hatnak az érzelmileg és fizikailag egyébként is megterhelő meddőségi kezelések egy pár együttléteire? És hogyan lehet visszahozni a vágyat, ha az csökkent, vagy teljesen eltűnt? Krajnyik Cintia Sepsi Helga szexuálpszichológussal járta körbe az érzékeny témát.
Sok esetben sem a gyerektelenség, sem a gyerekvállalás nem tervezett. Ám amennyiben az utóbbi döntés eredménye, úgy fontos hozzá, hogy a leendő szülő(pár) biztonságban érezze magát. Mi minden sértheti ezt a biztonságérzetet napjaink Magyarországán? Lélektani határ Bátki Annával és Herczog Máriával.
A nehezített gyerekvállalás sokszor évekig is elhúzódó érzelmi hullámvasút, ami épp arra a területre – a szexualitásra – van komoly hatással, ami a pár vágyának beteljesülését (a gyerekvállalást), és a párkapcsolat hosszú távú összetartását szolgálná. A terméketlenségi gondok ugyanis nem várt nehézségeket okozhatnak a pár szexuális életében is.
Mi mindent képes megtenni egy pár azért, hogy gyereke legyen? Milyen poklokat kell néhányuknak átélnie, és mi fájdalmat viselnek el azért, hogy egyszer majd a kezükben tartsák a babájukat?
A meddőség még mindig tabutéma, akkor is, ha egyre több párt érint. Nemrég Debreczeni Zita és férje mesélt a kálváriájukról, aminek kapcsán felmerül az ismert emberek felelőssége a tabudöntésben. Az adatok alapján szinte mindenkinek van az ismeretségi körében érintett, és még az átlagemberek sem tudják, hogyan lehet erről jól kommunikálni. Ezt jártuk körbe szakértőkkel.
A WMN Karcokban a legnépszerűbb íróktól olvashattok arról, milyennek látják a világot, amelyben élünk, és milyenek vagyunk mi magunk ebben a világban. Nevetés és fájdalom, líra és irónia, mese és fekete humor – felkavaró képek és gondolatok hétről hétre. Felkészültetek? Akkor gyerünk! Marton Krisztián novellája következik.
A nyugtalanláb-szindróma – angol nevén restless leg syndrome – cseppet sem ritka neurológiai kórkép: hazánkban nagyjából minden tizedik ember érintett, és az életkor előrehaladtával egyre valószínűbbé válik a megjelenése, mégis nagyon keveset tudunk még róla. Amellett, hogy sokan szimpla álmatlanságnak könyvelik el az éjjeli rosszulléteket, a szakemberek közül is sokan értetlenül szemlélik a jelenséget. Takács Dalma írása.
Sándor Anna nemrég csatlakozott a WMN szerkesztőségéhez, felelős szerkesztőként erősíti a csapatot – és közben bátran, érzékenyen nyúl fontos, sokszor kényes témákhoz is. Írt már a demokrácia jellemzőiről, a hazaárulásról, készített interjút a tudatos, fenntartható kertépítés kapcsán, de a legtöbbet talán a női gamerekről szóló cikkéből tudhattunk meg róla. Idáig. Anna ugyanis most vett egy mély levegőt, és megválaszolta a Proust-kérdőív kérdéseit.
