Történelmi mélyponton a magyar szabadalmak aránya ‒ néhány érdekes tény a magyar feltalálók napján
Ha azt mondjuk, magyar találmány, számos világhírű dolog eszünkbe jut, amely, ha csak egy kicsit is, de magyar névhez, vonatkozáshoz köthető, mint a golyóstoll, a Rubik-kocka, a C-vitamin vagy a gyufa. Tizennégy éve már külön napot is szentelnek a hazai feltalálóknak a Magyar Feltalálók Egyesülete jóvoltából, így 2009 óta június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Bár a múltból sok mindent felidézhetünk, ami honfitársainkhoz köthető, és a közbeszéd szívesen emlegeti az egyedülálló magyar feltaláló szellemet, szembe kell néznünk a valósággal: miközben világviszonylatban egyre nő az évente beadott szabadalmi igények sora, itthon erősen csökkenő tendenciát mutat ez a szám. Széles-Horváth Anna írása.
–
A világ első szabadalmi törvénye, a velencei dekrétum a középkorban íródott, mivel ebben az időszakban a virágzó kereskedelemmel bíró városállam számos művészt, feltalálót vonzott, és szükségessé vált megoldani, hogy a szellemi tulajdon is valódi tulajdonnak számítson. A dekrétum kikötötte, hogy ha a feltételeknek megfelel, a feltaláló tízéves védelmet kap, addig csak az ő engedélyével állíthatják elő a találmányát – ezt a törvénykezést tekintjük a modern szabadalmi jog alapjának.
„A magyarországi szabadalmi törvény bár négyszáz évvel később született, a modern szabadalmi törvények sorában az első volt Közép-Európában. 1895 óta dokumentálják, hogy a magyarok melyik évben, mit találtak fel, az adatokat követve pedig egyértelmű: jelenleg történelmi mélyponton vagyunk”
– kezdi dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, akit egyébként egyes mindennapjainkban használt gyógyszerek összetevőjének feltalálói között tisztelhetünk.
Ahogy ő mondja, az 1980-as évek elején Magyarország az Egyesült Államokkal egy szinten teljesített, amennyiben az egymillió főre jutó találmányok számát vizsgáljuk. Azonban míg ekkoriban itthon többezer találmány született évente, ma 80–100 között mozog az éves szabadalmak száma. Tavaly világszinten kétmillió szabadalom született, a csúcstartó pedig Kína: ebből a számból másfél milliót ugyanis az ázsiai ország jegyez.
Vedres András egyébként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyáltalán ünnepeljük a feltalálók napját: mivel a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségében (IFIA) elnökként tevékenykedett 2006 és 2014 között, ő kezdeményezte, hogy minden ország szervezete válasszon egy nemzeti feltaláló napot, majd évente lehet pályázni a nemzetközi feltaláló nap megrendezésére, amelyet az IFIA bizottsága választ ki.
Az első közös ünnep a thai feltalálók napja lett, ahol nagy tisztelet övezi ezt a „műfajt”, hiszen az előző király maga is jeleskedett benne. A rizsföldeket levegőztető gépe olyan nagy újítás volt, hogy Thaiföld importőrből a legnagyobb rizsexportőr lett. A thai feltaláló nap egyébként e találmány szabadalmi bejelentésének napja. Budapesten a hatodik nemzetközi napot szervezték meg 2014-ben:
a június 13-i dátum pedig Szent-Györgyi Albert C-vitaminnal kapcsolatos szabadalmának bejelentésére emlékezik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szükség, érdek és alkotásra képes ember
Minden találmánynak minősül, ami a műszaki alkotás kategóriájába tartozik. Míg azonban a művészeti alkotásokkal automatikusan szerzői jog jár, a találmányokat mindenképp regisztrálni kell. „A Föld összes országában azonosak a kitételek a szabadalmaztatás folyamatában, ha valaki jelentkezik és indokoltnak találják, akkor megkapja a monopóliumot, amely azt jelenti, hogy államilag elismert módon csak az ő hozzájárulásával használható fel a találmány. Ha több országra is szeretnénk kiterjeszteni az oltalmat, akkor azt egy éven belül meg kell tenni. Június 1-jétől azonban arra is nyílik lehetőség, hogy ötszáz eurós összeg fejében – az Egységes Szabadalmi Bíróság működésének megkezdésével – egyszerre tizenhét országban legyen elfogadott adott találmány szabadalma” – mondja Vedres András.
A feltalálók egyesületének főtitkára szerint egyébként három dolog elengedhetetlen ahhoz, hogy létrejöjjön egy új találmány. Az első forrás a szükség – és úgy érzi ebből van jelenleg éppen a legnagyobb hiány.
„Valahogy nem olyan közegben élünk most itthon, amelyben az alkotás, teremtés fontos, miközben világviszonylatban csak nő a szabadalmak száma. Hiszen a népesség növekedése okán egyre több problémára kell megoldást találni”
– osztja meg tapasztalatait a szakember. A másik háttérbe szorult motiváló erő az érdek: jó lenne, ha társadalmi, politikai szinten is azt sugallaná a környezet, hogy érdemes gondolkodni, belevágni, új vizekre evezni.
„A harmadik tényező pedig nem más, mint az alkotásra képes emberfő: ennek egy részével – a tehetséggel, a szenvedéllyel születni kell, a másik felét pedig, mint a tudás, illetve a tapasztalat, meg kell szerezni. Egy szervezet, egy intézet, egy csoport sohasem fog tudni maga feltalálni: mögötte mindig emberek vannak. Egy-egy koponya, egy kiemelkedő szellem, aki képes létrehozni valami újat” – fogalmaz az egyesület főtitkára.
Van, ami sohasem lehet találmány
Mégis vajon mi számít műszaki alkotásnak? Ebből a szempontból is sokat alakult a szemlélet a szabadalmak tekintetében, ha az elmúlt néhány száz évet nézzük. „A már említett velencei dekrétum még elmés találmányokról beszélt, ehhez kapcsolódtak aztán később az elmés szerkezetek, majd az eljárások. Utóbbiak beemelésével már nemcsak tárgyakat, hanem a készítés módját, technikáját is engedték levédetni. Egy időben a vegyszerek vagy a gyógyításra szánt dolgok kikerültek a szabadalmaztatható kategóriából, mert úgy vélték, emberbaráti okokból tisztább, ha nem lehet őket monopolizálni. Mára ezek újra regisztrálhatók, de például az élelmiszerek mindig is kívül estek ezen a körön. Míg időközben egyes élőlények helyet kaptak benne: például olyan növények esetében, amelyek nemesítés során születtek” – magyarázza Vedres András.
Ahogy fogalmaz,
a találmányok legújabb típusai a számítógépes programok, amelyek kapcsán akkor beszélhetünk műszaki alkotásról, ha az adott program kilép a saját maga környezetéből és úgy gyakorol hatást.
Például egy szövegszerkesztő program nem szabadalmaztatható, de egy szoftver, amely a gépünkről működve szabályozza a lakásunk hőmérsékletét, már igen. Hozzáfűzi: persze léteznek találmányok, amelyeket szándékosan nem jelentenek be. Ezek általában politikai, katonai célból létrehozott újítások, amelyeket államtitokként tartanak számon.
Feltaláló és innovátor nem ugyanaz
A magyar feltalálók sorában mi, laikusok általában ugyanazt a tíz-húsz embert soroljuk fel, akik világhírnévre tettek szert, volt legalább egy magyar felmenőjük, magyar nevük, és jelentős nyomot hagytak a tudományban. Így például Irinyi Jánost a gyufával, Jedlik Ányost a dinamóval, Neumann Jánost a számítógép-tudománnyal, Rubik Ernőt a Rubik-kockával, Bíró Lászlót a golyóstollal, vagy épp Szent-Györgyi Albertet a C-vitaminnal (a lista szerencsére bőven folytatható) együtt emlegetjük büszkén.
A jóérzésünk természetesen nem indokolatlan, azonban egy feltaláló szemével találmány és találmány között is nagy a különbség. „Fontos elkülöníteni az innovációt a feltalálástól: előbbi egy már alapjaiban meglévő dolog fejlesztése, hasznosításának folyamata, akár üzleti céllal. Például ide sorolom Bíró Józsefet, akiről kevesen tudják, hogy újságíró volt, és Prágából egy golyóstollnak megfelelő szerkezettel a zsebében tért haza. A felesége azonban valószínűleg megdorgálta, hogy útközben az ingére folyt a tinta, ezért Gólya Andor nyomdász segítségét kérve kidolgozta azt a típusú golyóstollat, amely a nyomdai tintával és egy apró szerkezeti változtatással már nem engedte csöpögtetni a tintát. Ezzel aztán ő Argentínába ment, és onnan érte el vele az ismert sikereket” – meséli a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára.
A találmány viszonylag gyorsan terjedő hírneve annak is tulajdonítható, hogy időközben kitört a második világháború. Az angol repülőpilóták pedig éppen azzal a problémával küszködtek, hogy amikor vezetés közben feljegyezték volna a rádión kapott adatokat – míg másik kezükkel a repülőt irányították –, kitört a ceruza hegye, vagy elfolyt a tinta. A golyóstoll azonban megoldotta a nehézséget: a Royal Air Force így szó szerint a világhírig röptette Bíró József szabadalmát.
„A feltalálás más dolog, ott valóban a semmiből indul, aki aztán majd egy teljesen új dolgot álmodik meg. Ha arról kérdez, kit tartok ebből a szempontból a legjelentősebb magyar feltalálónak az ismert nevek közül, Szent-Györgyi Albertet kell mondanom. Nemcsak a C-vitamin meghatározó szerepe miatt, hanem azért is, mert ő volt, aki Magyarországon dolgozta ki az elméletét, ennek révén teljességgel magyar találmányként könyvelhetjük el az ő szabadalmát” – jegyzi meg Vedres András, aki egyébként Szellemforrás címmel könyvet is írt magyar Nobel-díjasok anekdotáiból.
Milyen magyar feltalálónőket ismerünk?
A nők a tanulással kapcsolatos lehetőségeik miatt nyilván késve jutottak el a találmányok és a szabadalmaztatás világába, azonban mára a szerepük szerencsére megkerülhetetlen. Ennek ellenére tény, hogy a feltalálóként való színre lépésük aránya máig hullámzó.
A WHO 2016-ban publikált tanulmánya szerint 1995 és 2015 között folyamatosan nőtt a nők által beadott nemzetközi szabadalmak aránya. Az ezredforduló környékén tíz év alatt 9,5-ről 15 százalékra emelkedett, míg a legalább egy női feltalálót magában foglaló bejelentések aránya 29 százalék lett – foglalja össze a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által készített tanulmány. Ezzel együtt ugyanez a szervezet 2017-ben publikált kötete, amely a női feltalálók szerepét vizsgálja, már csökkenő tendenciát érzékel: 13 százalékos női arányt, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal 2022-es mérései megismételtek.
Ahogy Vedres András mondja, az 1900-as évek második felében nemcsak a magyar találmányok számában voltunk kiemelkedők, de abból a szempontból is, hogy milyen arányban szerepelnek nők a feltalálók között. Néhány, talán kevésbé ismert név a férfiak mellett, akik a huszadik században a hétköznapokban hasznos vagy akár maradandó dolgokat alkottak: Braun Paula ujjtornakészüléke, később pedig a zongorához használt kisegítő billentyűje, Karinthy Emma cserélhető fejű harisnyája, vagy Freyberger Klára belső világítással bíró kistáskája, amely a háború idején igazán jó szolgálatot tett.
Magyar származású világhírű kutatónő, aki végül – sok magyar feltalálóhoz hasonlóan – Amerikában futott be nagy karriert, Telkes Mária. Ő többféle napenergiával kapcsolatos szabadalom anyja, például az Egyesült Államokban csak Telkes-sütőként emlegetett fenntarthatóan működő sütőlap kitalálója.
Emellett a napkollektoros házak sem véletlenül viselik a Telkes-ház nevet, hiszen fontos tagja volt a Bostonban alakult szakmai csapatnak, amely a Dover Sun House tervezésén fáradozott, és végül létrehozta az első napenergiával üzemelő házakat.
„Napjainkban a legismertebb magyar feltalálónő természetesen Karikó Katalin kutatóbiológus, aki a társaival együtt egy olyan technológiát dolgozott ki, amelyet a gyógyításban többféle módon is fel tudnak használni. Ezt tapasztalhattuk meg a koronavírus idején a Pfizer-vakcina által, ahol az ő módszerüket vették alapul.
Azt hiszem, másféle áttörést is várhatunk tőle és török kutatótársaitól, akikkel jelenleg dolgozik. Nagyon bízom benne, hogy megvalósul a sejtésünk, és az általuk kifejlesztett technológiák, forradalmasítják majd a rák elleni küzdelmet” – fogalmaz Vedres András.
Ismerjünk meg számunkra új neveket is!
A feltalálók egyesületének főtitkára szerint minden nép elmondja magáról, hogy az ő feltalálói a legek, tehát nem csak magyar szokás ez a fajta büszkeség, illetve a tényként kezelt mondás: a miénk igazi feltaláló nemzet.
„Jó büszkének lenni, de fontos tudni azt is, hogy szomorú tendenciát mutatnak a jelenlegi számok. Emellett hasznos ismerni, hogy melyik magyarként emlegetett találmány mögött milyen valódi történetek húzódnak.
Akadnak nevek, amelyeket pedig jó, ha megjegyzünk magunknak, még ha kevesebbet halljuk is, mint kellene. Ilyen például a szintén Amerikába disszidált Oláh Györgyé, aki nekem nemcsak jóbarátom volt, de személyes kedvencem is, ami a magyar Nobel-díjasokat illeti. Az ő találmányainak köszönhetően a szerves kémiában megdőltek olyan szénre vonatkozó dogmák, amelyek segítségével realitássá vált a metanolgazdaság, azaz a metanol felhasználása energiahordozóként. Oláh György elmélete, amelyért kémiai Nobel-díjat kapott, tulajdonképpen a globális felmelegedés okozta problémákra jelenthet megoldást” – mondja Vedres András.
A feltalálók egyesületének főtitkára egyébként maga is sokszínű tagja a feltalálók körének, hiszen az említett gyógyszerhatóanyagok feltalálása mellett ő szabadalmaztatta a léghajtású kerékpárt, valamint egy ökohajót is megálmodott. „Ezt aztán nem sikerült itthon megépíteni, így átadtam a lehetőséget egy svájci barátomnak, aki létrehozta a szél, nap és víz erejével működő hajót, amellyel aztán át is kelt az Atlanti-óceánon.
Ahogy mondtam az elején: a szenvedély, az elköteleződés nagyon fontos része annak, hogy új dolgok szülessenek. Ha ez megvan, és párosul hozzá a tudás, a tehetség, a tapasztalat, akkor nyitva áll a kapu. Át kell lépni rajta, hogy megfordítsuk a jelenlegi szomorú helyzetet, és a következő évtizedekben egyre több magyar találmány várhasson majd szabadalomra.”
Kiemelt képek forrása: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára; Unsplash / Luke Southern; Fortepan / Szalay Béla
