A nagy Grace klinika reunion: Ellen Pompeo és Katherine Heigl egymással szemben
„Egy nő számára csupán két szerep létezik: áldozat vagy főgonosz”
Tizennégy éves voltam, amikor 2006 januárjában itthon is sugározni kezdték A Grace klinikát (Grey’s Anatomy), közel egyéves csúszással az amerikai premierhez képest. Elképesztő belegondolni, hogy tizenhét évvel később, harmincegy évesen még mindig követem, mi történik a seattle-i orvosokkal, sőt, a rajongásom olyannyira töretlen, hogy nemrégiben elkezdtem a legelejéről, amikor még az eredeti gárda tette egyedülállóan érzelmessé a kórházi sorozatot. A szereplők többsége aztán szép lassan kiszállt, volt, akinek a karakterét megölték, volt, akit a világ másik végére költöztettek, de az biztos, hogy a legnagyobb botrány az Izzie Stevenst alakító Katherine Heigl távozása körül zajlott, éppen ezért óriási szenzációnak számít, hogy a Variety Actors on Actors című műsorában, egykori kolléganőjével, a Meredith Greyt alakító Ellen Pompeóval ültek le beszélgetni. Krajnyik Cintia írása.
–
Bár különösebben soha nem ástam bele magam, hogy mi is történt valójában Katherine Heigl távozásakor, ám azok a félinformációk még a közösségi médiát megelőző korban is eljutottak hozzám, az érdi középiskolás lányhoz, amelyek arról szóltak, hogy Heigl elviselhetetlennek tűnt a kollégái számára, rigolyás és bunkó volt a forgatásokon, igazi hisztérika, akivel képtelenség együtt dolgozni. Ezekkel a homályos emlékfoszlányokkal a fejemben azonnal felkaptam a fejem, amikor megláttam, hogy az Actors on Actors új epizódjában színésztársával, Ellen Pompeóval látható. Egy feszültséggel teli, parázs vitára számítottam, és ennél nem is csalódhattam volna nagyobbat, mert
ez a két nő, nemcsak kedveli egymást, de a jelek szerint tiszteli és csodálja is a másikat.
A közel egyórás beszélgetés végig jó hangulatban telt, olyan volt, mintha két rég nem látott barátnő jutalomnak tekintené, hogy a munka és a gyereknevelés mellett időt szakíthatott arra, hogy leüljön egymással szemben, még akkor is, ha ezt kamerák rögzítik. Heigl felidézte, hogy Pompeo körülbelül azzal egyidőben szülte meg kislányát, mint amikor ő örökbe fogadta első gyermekét, nosztalgiáztak Pompeo babavárójáról, amit Heigl szervezett, de felidézték azt is, milyen volt egyetlen este alatt annak az elképzelhetetlen sikernek a részévé válni, amit A Grace klinika debütálása jelentett. Annak ellenére, hogy korábban az sem volt biztos, hogy egyáltalán adásba kerül, és az utolsó pillanatban még az is felmerült, hogy az eredeti The Grey’s Anatomy helyett Complications lesz a széria címe. A The Grey’s Anatomy egyébként sokkal találóbb, mint a magyar megfelelő, ugyanis nemcsak a főszereplő Meredith Greyre utal, hanem a Gray anatomiájaként ismert, az emberi test anatómiáját összefoglaló angol nyelvű könyvre is, melyet témájában mind a mai napig az egyik legrészletesebben megírt alapműnek tartanak. A szerzője Henry Gray angol anatómus, a Royal Society egykori tagja – írja a Wikipedia.
A színésznők arról is sztoriztak, hogy a kezdeti évadokban sok esetben használtak állati szerveket a forgatásokon, amelyek a reflektorok okozta melegben egy idő után meglehetősen büdösek lettek, de arról is beszélgettek, hogy a premier után tizennyolc évvel még mindig meglepve tapasztalják, milyen elképesztően hűséges és kitartó rajongótábora van a sorozatnak (Jelen!), Heigl pedig azt is kiemelte, mennyire felfoghatatlan élmény, amikor a streamingszolgáltatóknak hála (külföldön a Netflix, míg itthon a Disney kínálatában található a sorozat) olyan fiatalok mennek oda hozzá, hogy kifejezzék az elismerésüket, akik még meg sem születtek, amikor az első rész adásba ment. Apropó streaming, a színésznők arra is kitértek, milyen különbségek vannak a kábeltévés és a streamingszolgáltatók által gyártott sorozatok között.
Mindketten kiemelték Shonda Rhimes producer úttörő szerepét abban, ahogy a nőket megjelenítette a tévésorozatokban, és akinek hála nemcsak olyan tabusított témákról eshetett szó, mint a méhen kívüli terhesség, a nemváltoztató műtétek. A Grace klinikában mindig is óriási hangsúlyt kapott a diverzitás, az LMBTQ-közösségek és a különböző etnikumok reprezentáltsága, az pedig
rendhagyó társadalmi felelősségvállalásról tett tanúbizonyságot, amikor olyan aktualitások is fókuszt kaptak a szériában, mint a Black Lives Matter-mozgalom, vagy az Amerika egyes államaiban bevezetett abortusztilalom.
Az igazán fajsúlyos gondolatok a beszélgetés második felében hangzottak el, Pompeo és Heigl ugyanis kendőzetlenül beszél az iparág nehézségeiről, arról, hogy a színészeket mennyi stressz, szorongás, figyelem és kritika éri, különösen a közösségi média megjelenése óta. Pompeo produceri hitvallásához éppen ezért hozzátartozik, hogy megfelelő támogatást biztosítson a kollégáinak, Heigl pedig nemcsak magáért, de a fiatalabb generációért is kiáll, akkor is, ha ez másoknak nem tetszik. Azt is kiemelte, hogy kezdetben szkeptikus volt, amikor intimitáskoordinátorral kezdtek el a forgatásokon dolgozni, elég rutinosnak tartotta magát már ahhoz, hogy ne legyen szüksége ilyesmire, és számára volt a legmeglepőbb, hogy a szakember olyan védelmet biztosított, amilyenre nem is gondolta, hogy rászorulhat. Egy intimitáskoordinátor ugyanis egy szemrebbenéssel szól bele egy jelenetbe, ha úgy véli, méltatlan dolgot várnak el a színészektől. „Végre nem kellett a rosszfiúnak lenni, pedig az emberek szeretik, ha én vagyok a rosszfiú.”
Pompeo erre rákapcsolódva fogalmazta meg az interjú egyik talán legerősebb mondatát, ahhoz kapcsolódóan, hogy mit is várnak el egy nőtől a show-bizniszben.
„Egy nő számára csupán két szerep létezik: áldozat vagy főgonosz.”
A színésznő felidézte, amikor 2018-ban megjelent róla a Hollywood Reporterben egy portré, előtte a menedzsere megkérdezte tőle, készen áll-e arra, hogy népszerűtlenné váljon, a szereplővé, akit a legkevésbé kedvelnek. A cikk leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy Pompeo kivívta magának a legjobban fizetett színésznő címét egy főműsoridős sorozatban, a gázsija 20 millió dollárra rúgott évenként.
„Ha a siker egy bizonyos szintjére érsz, és nem vagy kibékülve azzal, hogy lesznek, akik nem kedvelnek, mindig csak áldozat leszel”
– tette hozzá.
Heigl ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy nagyon sokáig tartott, mire képes volt kizárni azokat a hangokat, amelyek meg akarták mondani, milyen is ő valójában, hogy nem elég kedves, hálás, vagy éppen profi. Mint mondja, számára kifejezetten felszabadító volt átlépni a negyvenes éveibe, amikor már nem kellett az édes, fiatal, naiv, mások kedvében járó lánynak lennie. Pompeo erre nevetve megjegyzi, hogy Heigl sosem volt édes, de ezt legkevésbé sem bírálatnak szánja, egyszerű tényként kezeli, hogy kollégája sosem félt kiállni magáért és a véleményért.
„Nem voltál édes. Sok minden voltál, de édes nem, azzal megbirkóztak volna. De azzal, hogy erős vagy, azzal nem.”
Az akkori hírek szerint, a 2008–2009-es, negyedik évadban Heigl erősen kifogásolta, hogy Izzie karaktere, viszonyt kezdett a sorozatbéli legjobb barátjával, a házas George-dzsal, olyannyira, hogy abban az évben visszautasította az Emmy-jelölését, ezt pedig állítólag a sorozat készítői, írói, producerei sérelmezték, akik a saját munkájuk lekicsinylését látták Heigl reakciójában, aki végül a hatodik évad után távozott a sorozatból, ezek után pedig hosszú ideig tartotta magát a narratíva, hogy Heigllel lehetetlen együtt dolgozni, ennek következtében pedig számos munkától el is esett.
A színésznő hosszú utat járt be, mire kellő önbizalmat és magabiztosságot gyűjtött ahhoz, hogy megkérdőjelezhetetlenül higgyen önmagában, és nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégái is megtanulják ezt már nagyon fiatal korukban.
„Ha ebben az iparágban nem tudsz magadért kiállni, nagyon kevés ember fogja megtenni helyetted. Meg kell tanulnod, hogyan csináld, és azt is, miképp viseld el, ha ezért nem kedvelnek. Másképp nem éri meg ezt az egészet csinálni.”
Pompeo a 19. évadban búcsúzik A Grace klinikától, de azért nem teljesen, időnként még feltűnik majd a sorozatban. Mint mondja, olyan régóta formálta meg Meredith-t, hogy már szívesen engedte el a kezét. Szeptembertől a Hulu számára forgatja majd az Orphan című sorozatot, ami különösen nagy kihívás számára, hiszen 18 év után először alakít majd valaki mást, mint dr. Greyt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ellen Popmpeo és Katherine Heigl beszélgetéséből azt véltem kihallani, hogy míg Heigl több mint egy évtizeddel hamarabb lépte meg azt, amit a szíve diktált, még ha az sokak számára ellentmondásos is volt, Pompeo ugyanezt tette, csak más eszközökkel, más tempóban. Mindketten elkötelezett hívei annak, hogy a nők ugyanabban a tiszteletben, bánásmódban és gázsiban részesülhessenek, amelyben bármelyik férfi az iparágban, még akkor is, ha ezért cserébe olyan jelzőket aggatnak rájuk, mint a díva, a pénzéhes, vagy éppen a főgonosz. Őket azonban ez cseppet sem érdekli, és mi ez, ha nem az igazi erő, ami a nőkben rejlik?
Kiemelt kép: YouTube/