Univerzumokat teremtett, mégis örök másodhegedűs maradt – 105 éve született Jack Kirby, a képregény műfajának atyja
Jack Kirby nemcsak minden idők leghíresebb fiktív karaktereit alkotta meg – vagy volt társalkotója –, de munkája ihlette azokat a filmeket, amikért emberek milliói a mai napig rajonganak. Mózes Zsófi írása.
–
Jack Kirby Jacob Kurtzberg néven, 1917. augusztus 28-án született a New York-i Lower East Side-on. Szülei, Rose és Benjamin Kurtzberg osztrák zsidó bevándorlók voltak. Apja ruhagyári munkásként dolgozott.
Mint sok gyerek, aki nehéz körülmények között nő fel, Kirby is a fantáziája által alkotott világba menekült
Gyerekként sok időt töltött rajzolással, és többnyire autodidakta módon tanult. Tizennégy évesen beiratkozott a brooklyni Pratt Institute-ba, de nem érezte magáénak, ezért egy hét után otthagyta az iskolát.
Az 1930-as években Kirby az akkoriban még csak bimbózó képregényiparban kezdett dolgozni. Több álnevet is használt, amíg a különböző képregényeken dolgozott, majd, mivel sosem volt az az egy helyben ülő típus, a Fleischer stúdióban animációs filmekkel kezdett foglalkozni. 1937-ben azonban otthagyta a stúdiót, mert nem találta művészileg kielégítőnek.
Amikor visszatekintett életének erre az időszakára, úgy jellemezte, hogy „bizonyos értelemben ez is olyan gyár volt, mint apám gyára. Képeket gyártottunk.”
Hamarosan a különböző kiadóknak megrendelésre képregényeket készítő Eisner & Iger nevű cégnek kezdett írni és rajzolni. Nagyjából ekkoriban született meg az általa első képregényes munkájának tekintett Wild Boy Magazin. Abban az időben, hogy elkerüljék a kizárólagos szerződéseket, elterjedt gyakorlat volt az álnevek használata. Jack Kirby sem volt kivétel: többek között Curt Davis, Fred Sande és Ted Grey néven is alkotott. Vezetéknevét, a Kirbyt 1939-ben használta először, amikor Lance Kirby álnéven dolgozott. Végül a Jack Kirby nevet választotta, ami James Cagney színészre emlékeztette, akinek nagy rajongója volt.
1940-ben Kirby a Fox Feature Syndicate számára kezdett dolgozni A kék bogár (The Blue Beetle) nevű szuperhős történetén. Ez idő alatt találkozott a Fox szerkesztőjével és rajzolótársával, Joe Simonnal, akivel közös munkába fogtak, együttműködésük pedig idővel a képregénytörténet egyik legfontosabbjává vált. Hamarosan átmentek Martin Goodman Timely Comicsjához.
Kirby és Simon 1941-ben adta ki leghíresebb alkotását, az Amerika Kapitányt, ami azonnal hatalmas sikert aratott. Annyira népszerű volt, hogy a második számból több mint egymillió példányt rendeltek a nyomdából.
A sikeren felbuzdulva Simon, aki a Timely Comics szerkesztője volt, felkérte Kirbyt, hogy csatlakozzon a céghez mint művészeti igazgató. A duónak az Amerika Kapitány nyereségének egy százalékát ígérték, azonban a Timely nem tartotta be az alku e részét. Így Simon és Kirby a National Comicshoz vitte a tehetségét, amiből a későbbiekben a DC Comics született.
Kirby karrierje azonban megszakadt, amikor 1943-ban behívták az amerikai hadseregbe
Miután elvégezte az alapkiképzést, tehetségére hivatkozva azt a feladatot kapta, hogy a többieket megelőzve induljon a városokba, hogy térképeket és képeket rajzoljon a környékről.
A háború után Simon és Kirby a Harvey Comicsnál dolgoztak a romantikus képregény műfajának meghonosításán. A Young Romance #1 című képregényük hatalmas sikert aratott, kéthaviról hamar áttértek a havi megjelenésre.
Simon és Kirby népszerűségét mi sem bizonyította jobban, mint hogy műveik több millió példányban keltek el havonta.
Egy időben saját képregénycéget is alapítottak, a Mainline Publicationst, ami végül csak 1954 és 1955 között működött. A következő néhány évben a duó különböző mértékű sikert aratott, a nekik járó pénzt azonban sajnos nem mindig kapták meg. Végül, miután a pénzügyek miatt Simon egyre csalódottabbá vált, elhagyta az iparágat, és a reklámszakmában kezdett karriert.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Miután Simon elhagyta az iparágat, Kirby szabadúszóként dolgozott
Állítólag 30 hónap alatt több mint 600 oldalt rajzolt a DC számára, de végül a Jack Schiff szerkesztővel folytatott szerződési viták miatt távozott a cégtől. A kiadót pénzügyi viták miatt otthagyta, munkáját pedig a Martin Goodman által ekkor alapított Marvel Comicsnál folytatta.
Stan Leevel, a lap későbbi társkiadójával, hamar egy hullámhosszra kerültek, kreativitásuk szárnyalt, és egy új módszert is kidolgoztak: a korábbiaktól eltérően előre kitalálták a teljes történetet és a párbeszédeket, a képeket pedig csak ez után rajzolták meg.
1961 és 1966 között Stan Leevel közösen mutatta be a Fantasztikus Négyest, a Hihetetlen Hulkot, Thort, Vasembert, az X-Ment, a Bosszúállókat, Nick Furyt, az Emberteleneket, a Fekete Párducot, az Ezüst Utazót és más fontos karaktereket. Ez az időszak adta az alapját a Marvel varázslatos univerzumának, amiért emberek milliói rajonganak a mai napig. Az évek során azonban Stan Lee és Jack Kirby között is egyre gyakoribbak voltak a viták. Bár azt talán már soha nem tudjuk meg, hogy melyikük mennyit tett hozzá ehhez a csodálatos világhoz, egy dolog vitathatatlan: Lee és Kirby együtt képregénytörténelmet írtak.
Mivel Kirby szabadúszóként dolgozott a Marvelnek, nem részesült az alkotásai licencbevételeiből, és jogdíjat sem kapott, amikor a munkáit újranyomták.
Kirby neheztelni kezdett, amikor Stan Lee a Marvel elsődleges kreatív elméjeként mutatkozott a sajtóban, míg rá egyszerű illusztrátorként utalt. Az eredeti műveit sem kapta vissza a publikálás után, amitől hajlandó volt eltekinteni a munkaadóival fenntartott jó kapcsolat érdekében, de hamarosan nyilvánvalóvá vált számára, hogy a munkáján mindenki milliókat keres – rajta kívül.
A hetvenes évek végén Kirby hosszadalmas harcba kezdett a jogaiért – ez a harc pedig halála után is tartott. A probléma csak akkor oldódott meg, amikor a Marvelt 2009-ben megvásárló Disney megegyezett Kirby hagyatékáról, hogy elkerülje a legfelsőbb bíróság döntését a bérmunka és a szerzői jogok tulajdonjogának kérdésében, ami az egész iparágat felforgathatta volna.
A megegyezésre végül csak 2014-ben került sor, húsz évvel Kirby halála, és fél évszázaddal azután, hogy alkotói örökségének jelentős részét megalapozta.
Mózes Zsófi
Kiemelt kép: Wikipedia / Susan Skaar fotója