10 remek gyerekkönyv nyárra minden korosztálynak

–

ÓVODÁSOKNAK

1. Nincs titok

Paulik Móni: Szabad a nem (Csimota)

„El is mesélem anyának, hogy Manna nem is olyan szófogadó, és ha Mannáról kell példát vennem, akkor nekem is szabad a NEM!

Anya erre nagyot nevet.

– Hát persze hogy szabad NEM-et mondanod!

– Sőt, néha kell is! – magyarázza apa. – Attól még szófogadó valaki, mert néha NEM-et mond. Például neked sem kell mindenkivel barátkoznod. Egy simogatást vagy egy puszit bármikor visszautasíthatsz, ha zavar.”

Annyi szó esik mostanában arról, milyen sok gyerek kénytelen átélni a szexuális bántalmazást. A gyerekeknek még nincsenek szavaik arra, ami történik velük. A szégyen pedig, amit átélnek, eleve lehetetlenné teszi, hogy beszéljenek róla.

Paulik Móni segítőkönyve felvértezi a felnőtteknek kiszolgáltatott gyerekeket a nemet mondás képességével.

Érzékenyen, az óvodás gyerekek számára is átélhetően fogja meg azt a témát, hogy mindenkinek, egy gyereknek, egy barátnak, sőt, mint a könyvben, még egy kutyának is vannak határai, szabadon dönthetnek arról, hogy ki és hogyan érintheti meg őket. A testük csak az övék, és senki nem nyúlhat hozzájuk az engedélyük nélkül. Mesébe ágyazva mondja el, hogy egy szófogadó gyerek is mondhat nemet, ha megsértik a határait.

Szegedi Katalin érzékletes, szép képei önmagukban is elmesélik a történetet.

KISISKOLÁSOKNAK

2. A mesék valósága

Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota – Újraálmodott népmesék (Móra)

„A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a sárkányok nem szeretnek emberekre vadászni, mert túl fárasztó, és nem is különösebben ízlik nekik az emberhús. De természetesen ha valaki rájuk támad, akkor megvédik magukat, és ha sikerrel járnak, el is fogyasztják a túlbuzgó lovagot.”

Már eddig is nagy sikert arattak a gyerekek és a felnőttek körében is a szerző népmese-gyűjteményei annak köszönhetően, hogy élőszavas formában írta le a meséket. Kurucz Adrienn kolléganőm írt róla korábban egy átfogó cikket, érdemes elolvasni.

Ez a kötet az eddigieknél is szokatlanabb, ugyanis Zalka Csenge saját meséi olvashatók benne, amelyeket a mesehallgató közönség segítségével – és persze a saját történetalkotói képességeivel, valamint hatalmas tapasztalatára támaszkodva csiszolt önálló történetekké a népmesecsírák alapján. Tizennyolc érdekes, átélhető, sokszor humoros mese található benne, mindegyik végén szerepel pár szóban „a mese mögötti mese”, vagyis az eredettörténet.

A kötet elején lévő mesék a kisebbeket szólítják meg, és minél tovább haladunk a könyvben, annál idősebb korosztálynak szólnak. Átgondolt, sokszor elővehető, hasznos és szép mesegyűjtemény született,

mindehhez Szlukovényi Katalin szerkesztőként éppúgy hozzájárult, mint a mesehallgató gyerekek, vagy Zalka Csenge családja. Igazi közösségi munka, így az olvasása is közösségi élménnyé válhat.

Orosz Annabella illusztrátor volt a tavalyi Szép Magyar Könyv-díjas gyerekkönyves kategóriában, ezzel a kötettel is bebizonyította, hogy abszolút érdemes a díjra. A mesék mögötti meséket is belerajzolta káprázatosan szép képeibe.

3. Vagány képmások

Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból (Meseantológia Rubik Anna illusztrációival – Pagony)

„Na, akkor most elmesélem, hogy is volt ez az egész hecc.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer tizennégy festmény a Magyar Nemzeti Galéria falain.
Ez a tizennégy festmény aztán megtetszett tizennégy szerzőnek.
Született tizennégy szuper mese többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, egy rémült tengelicéről... és még sorolhatnánk.
Végül pedig jött Rubik Anna, aki elkezdett játszani. A festményekkel, a mesékkel, a vonalakkal, a színekkel, a formákkal. És ennek az elképesztő történetnek ez lett az eredménye.”

Igazán különleges és színvonalas mesekönyv született mind a szövegek, mind pedig az illusztrációk terén. A kötetben szereplő történetek valódi párbeszédet folytatnak a képzőművészeti alkotásokkal, ezeket fejelik meg Rubik Anna szabad és játékos illusztrációi.

Akár művészeti foglalkozásokon, akár vizuális tanórákon segédanyagként is használható a könyv, nem beszélve az irodalmi csemegének számító szövegekről, amelyeket a legjobb, legnevesebb meseírók jegyeznek.

Felszabadító erejű fantáziajáték, párbeszéd a képzőművészet és az irodalom között. Sokkal több ilyen gyűjteményre volna szükség, a Képtelen képrablás kiváló minta ehhez. 

4. Tengerszemű tisztaság

Gimesi Dóra: Emma csöndje (Pagony)

„Mondani szeretnék valamit, de a mama szeme annyira szomorú, hogy egy nagy, tüskés tengeri sün nő tőle a torkomban, és egyáltalán nem tudok megszólalni.”

Lírai történet egy túlérzékeny kislányról, aki épp most kezdte az iskolát, zajérzékeny, szorong a közösségekben, és nehezen nyílik meg. A szülei tengeri állatokat gyógyítanak, ezért kicsi kora óta nagyon bensőséges kapcsolatban van minden vízben élő lénnyel. Emma az emberekkel alig-alig kommunikál, de a tengeri élőlényeket szavak nélkül is érti. Az ő közbenjárásával sikerül megmenteni egy hallássérült kardszárnyú delfin életét. (Bábelőadás is készült a gyönyörű történetből, amit tényleg érdemes megnézni.)

Nem csupán a klímaszorongásról szól ez a gyönyörű mese, hanem arról is, hogy a figyelem a legtöbb, amit a gyerekeinknek adhatunk, és ha rájuk hallgatunk, akkor talán van remény arra, hogy megmenthessük a világunkat a teljes pusztulástól.

Takács Mari ámulatba ejtő képei átélhetővé teszik az amúgy is érzelemgazdag mesét.

5. Tökéletlen történelem

Majoros Nóra: Ramszesz 80 gyereke (Csimota)

„Én vagyok a nap fia! Parancsolom, hogy kapjátok be a csalit!

A túletetett halakat azonban nem izgatta a kukac. Alig-alig mozdulva élvezték a napsütést.

– Csak tudnám, a halak miért nem engedelmeskednek – dühöngött Ramszesz.”

A rendkívül sokoldalú Majoros Nórával tavaly beszélgettem egy jót. Ebből is kiderül, hogy számára a játék az egyik legmeghatározóbb eleme a létezésnek, és ezt legújabb, hipervicces meséje is tükrözi. A kötet azonban nem csupán öncélú humorizálás, hanem akár az apák számára is követendő példa lehet arra, hogyan érdemes mesélni, foglalkozni a gyerekekkel akkor, ha anya épp nincs a közelben. Emellett érvényes történelmi ismereteket is közvetít az egyiptomi világról, de szó sincs arról, hogy erőltetné a témát. Teljesen organikusan épülnek a mesébe a tények. A nyolcvan gyerek apja, II. Ramszesz meglehetősen öntörvényű, és semmi más nem érdekli, csak a lustálkodás meg a horgászás. Amikor azonban rászakad mind a nyolcvan gyerekének felügyelete, kreatív megoldásokat talál a foglalkoztatásukra, valamint az is kiderül a könyvből, hogy a gyerekek egyáltalán nem akarnak rosszalkodni, csupán unatkoznak, ám ha kedvükre való tevékenységbe foghatnak, valósággal megtáltosodnak.

A betűméret lehetővé teszi, hogy az egyik első önálló olvasmányukként kacagják végig a gyerekek a rövidke mesét, igazán meghozza az olvasási kedvet, én még szívesen kalandoztam volna Ramszesz csodálatos nevű gyerekeivel.

Mészely Ilka karakteres, színes és szintén humoros rajzai is segítik a gyerekeket abban, hogy igazi örömélmény legyen ez a könyv minden gyerek és felnőtt számára.

KORTÓL FÜGGETLEN

Örökkép az időben

6. Tasi Katalin: Lányka, tükörben (Pagony)

„Amikor anyu kislánya lettem,
két anyuka született:
az én anyukám
és az, aki egyszer majd én leszek.
Vajon egy végtelen tükörben hány lányt láthatnék,
ha nagyon sokáig belenéznék?”

Tasi Katalin svéd típusú gyerekverseit Csillagszedő Máriónak ajánlotta, hiszen a Kiss Ottó által alkotott irodalmi hős ihlette tizenhét évvel ezelőtt arra, hogy maga is ugyanebben a műfajban írjon szövegeket. Ahogy Kiss Ottó gyerekhangon írt versei, úgy Tasi Katalin szövege is tizenhét éven át várta a fiókban, hogy megmutassa magát a világnak. Talán az idézett versből is kiderül, miért gondolom azt, hogy kortól függetlenül ajánlom bárkinek, de leginkább mindenkinek ezt a gyönyörű könyvtárgyat. Ritkán kerül a kezembe olyan könyv, amelynél az érzem, hogy a képek „a szöveg szívét” mutatják meg. Ez mindenképp közéjük tartozik. Szimonidesz Hajnalka képei a szövegekkel együtt az elevenünkbe találnak függetlenül attól, hogy felnőtt vagy gyerek a befogadó.

Összebújós, sokáig nézegetős, hosszan hallgatós, beszélgetős könyv mesél nekünk magunkról ezekben a rövid, költői szövegekben a legfontosabb dolgainkról, a viszonyainkról, a barátságról, a halálról, de legfőképp az életről, ami csak egyszer adatik meg.

Átértékelődnek a hétköznapok, ha belenézünk abba a tükörbe, amelyet Szimonidesz Hajnalka festett meg, és Tasi Katalin keretezte a szövegeivel. Micsoda szerencse, hogy ennyi év után kiszabadultak az asztalfiókból, így mindannyiunk kincsévé válhatnak!

7. Álom az ébrenlétben

Szőcs Margit: Teofil (Gutenberg)

„Teofil egész nap tanított; egyik nyelvről a másikra váltott, alig győzte szusszal. De lelkesedése nem lankadt, mert fáradtságát nagy siker koronázta: néhány hónap sem telet bele, tanítványai már anyanyelvi szinten zörögtek száraz avarul, susogtak lombul, mennydörögtek viharul, csörgedeztek patakul, cseperésztek ereszül, nyikorogtak kertkapuul, sercegtek rántottául…”

Az erdélyi szerző szokatlan mesefolyama egy erdei törpe, Teofil csavaros észjárását és a természettel való szoros összefonódását mutatja meg. Igazi műremek, a nyelvileg is elképesztően gazdag mesékben bőven vannak erdélyi ízek. A történetek gyökere népmesei eredetű, de a mai, ismerős attribútumok miatt mégis teljesen kortalanok. Átélhető, érzékeny, izgalmas mesék gyönyörű képekkel, amelyeket Kürti Andreának köszönhetünk.

A gondosan szerkesztett, varázslatos szöveg olyan értékeket közvetít, amelyek segítenek bennünket abban, hogy megtaláljuk a kulcsot a saját boldogulásunkhoz. Teofil a legreménytelenebb helyzetben sem veszíti el a jókedvét, és minden rosszból talál kiutat.

A legszebb Lázár Ervin-i hagyományokat tükrözik vissza a mesék, igazi boldogság belefeledkezni Teofil világába, amelyhez minden segítséget megkapunk Kürti Andrea plasztikus képei által.

8. Abszurd igazságok

Dolák-Saly Róbert: A füle sem tréfa! – Versek és mesék állatkerti barátainkról (Kolibri)

„Farkas az én anyám,

farkas az én apám,

gyanítom, hogy én is

farkas vagyok talán.”

Hajlamosak vagyunk gyanakodni, ha egy más műfajból ismert szerző csinál olyasmit, amit nem láttunk még tőle. Dolák-Saly Róbert önálló, gyerekeknek szóló színpadi műsorai után végre egy gyerekkönyvet is írt – mindannyiunk örömére. Jelentem, Dolák-Saly Róbert versei és meséi abszolút felveszik a versenyt a népszerű gyerekkönyvszerzők műveivel. Szóval csak azért, mert nem szokott ilyet csinálni, ne higgyük azt, hogy nem is képes rá. A gyerekeket (és szerintem a felnőtteket is) elvarázsolja a verseiből áradó hangzósság és meséiből ömlő elementáris humor, és a természet, az állatvilág mélységes tisztelete.

Nem véletlenül olyan népszerű ez a műfaj, hiszen a gyerekeket őszintén érdeklik az állatok.

Dolák-Salyé annyiban más, mint a többi, hogy abszolút családi kötet, ezért is szerepel a kortól független kategóriában, sőt a kiadó ajánlata szerint 0–150 éves korig olvasható.

Egyszerűen mindenki megtalálhatja benne a kedvencét. Nagyon derűs együttlétekre számíthatnak azok, akik A füle sem tréfát megveszik. Pethő Zsófia első könyvillusztrációja valószínűleg nem az utolsó. Nagyon nehéz állatokat rajzolni, de neki mind a humora, mind pedig a technikai tudása megvan ahhoz, hogy újabb könyvek születhessenek a keze nyomán.

9. Hideglelés a forró nyárban

Fiala Borcsa: A bodrogközi rém (Kolibri)

„Aztán olyan is volt, hogy Ernő kitalálta, bújjunk el mind a Szántó elől – ő volt a matematikatanár, szigorú, és kemény, mint a kád széle, de legalább belénk verte a tudást, szó se róla.”

Nézzétek el nekem, hogy a főszerkesztőm könyvét ajánlom nektek, és higgyétek el, hogy elfogulatlanul vagyok ennyire lelkes. Nagyon sok gyerekkönyvet olvasok, tehát van benne gyakorlatom, nem lelkendeznék csupán azért, hogy bevágódjam a főnéninél.

Fiala Borcsa először is egy természeti csoda, ami az időmenedzsmentet illeti, jól látom, mennyi feladattal birkózik meg nap mint nap, és még így is képes arra, hogy a saját meséire időt szakítson.

A Kolibrinél megjelenő gyerekkrimi-sorozatában ez már a negyedik kötet, és bizton állíthatom, hogy mindegyik kiváló, de talán mind közül ez a legjobb, mert lehengerlően izgalmas, mulatságos, megható, és valóban letehetetlen. Ha a kiskamasz gyereked kezébe adod például nyaralás közben egy esős napon, biztos lehetsz benne, hogy ki sem mozdul a szobából, és még az ebédet is az ágyba kéri.

Fiala Borcsa a kalandos, izgalmas, nyomozós történetek nagymestere. A gyerekek (és a felnőttek is) szeretik a belőle áradó, sziporkázó humort, tele van pergő párbeszédekkel, és egyszerűen az életre tanít. Bernát Barbara remekbe szabott könyvborítója is nagyon hívogató.

A több mint hatvan évet felölelő történet középpontjában egy hórihorgas, hófehér alak áll, és az általa elkövetett rémisztően érthetetlen, véres tettek. Na meg Dani, az állatbolond különc, aki a hajában pókokat, bogarakat és hernyókat nevel, és az ő csodálatos nagypapája, Berci papa, aki igazi világutazó, kalandor, és aki szeretné felkészíteni Danit arra, hogy ő legyen a világon a legnagyobb túlélő.

Berci papa, amikor még Danihoz hasonló korú kollégista volt Sárospatakon, már találkozott a bodrogközi rémmel, ám hatvan év elteltével újra felveszi a harcot ellene, most már Dani, és legjobb gyerekkori barátja, Ernő segítségével. A szövevényes, nagyon sok stílusban és hiteles hangokon megszólaló történetből természetesen a romantika sem maradhat ki. Árad belőle az élet szeretete, az ételek szeretete, valamint a természet tisztelete.

Azért nem árulom el, hogy a kötet főhősei sikerrel jártak-e közös nyomozásuk során, mert szeretném, ha te is elolvasnád ezt a könyvet, aminek a végén még egy hasznos kvíz is van – minden leendő túlélő okulására.

Roald Dahl és Csukás István is büszke lenne rá, ha láthatná, hogy milyen mély nyomokat hagytak a gyerekirodalomban.

10. Életkezdő kézikönyv

Nyulász Lelle: Rajtam kívül (Tilos az Á)

„Vége a szünetnek, biosz következik Zsolnai Emil tanár úrral, akit receptre kellene felírni minden alvászavarral küzdőnek. Cián már attól ásítozni kezd, hogy meglátja az ajtóban.”

A szerző mindössze 22 éves, ám meglepően érett műve újabb könyveket sejtet. Nagyon hitelesen fogalmazza meg, hogy mit éreznek azok a fiatalok, akik lassan kikerülnek a gimnáziumból az úgynevezett nagybetűs életbe. Mennyiféle társadalmi és családi kihívásnak és elvárásnak kellene megfelelniük. Az első igazi szerelem sem hiányozhat a könyvből, ahogy a bonyolult családi viszonyok és a barátság is jelen van benne.

A kritikus kamasz olvasóközönség is bizonyosan elégedett lesz Nyulász Lelle könyvével, mert róluk szól, a valóságukról, és a nehéz témák között olyan humorbombák robbannak, amelyek bizonyosan felszabadító erővel hatnak rájuk.

Szinvai Dániel könyvborítója erősen tükrözi a kötet főhősének, Márknak a magára hagyottságát és nehéz helyzetét.

Kisebb és nagyobb kamaszoknak is szívből ajánlom ezt a könyvet, valamint a szüleiknek is, mert kulcsot kapnak általa a gyerekeik gondosan elzárt lelkéhez, és talán arra is képesek lesznek, hogy némiképp magukba nézzenek. Tudjátok, „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”.

Both Gabi

Sajnos egyetlen cikkbe nem fért bele az a tengersok klassz könyv, amiket olvastam az idei könyvhét kínálatából, ígérem, hamarosan jövök egy újabb szubjektív ajánlóval.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Choreograph