–

Annak ellenére, hogy falusi gyerekként szinte minden napomat a szabadban töltöttem – a tágas udvaron, a végtelen mezőn, a vízparton, az erdőben –, a családommal sosem voltunk nagy kirándulók. Hiszen körülöttünk mindenhol ott volt az élő természet, szoros kapcsolatunk volt vele, ismertük a rezdüléseit. Csak felnőttként, a nagyvárosban élve értettem meg, milyen szerencsés voltam. És csak most, a járvány hatására jöttem rá, hogy az életünkben semmi sem evidencia: sem a nyugalmunk, sem a jól ismert rendszereink, ahogy a szabadságunk sem. Utóbbiról azonban nem kell lemondani, csak visszatérni oda, ahol még minden a maga jól működő logikája és rendje szerint működik – a természetbe.

A férjemmel évek óta járunk túrázni; legutóbb arról írtam, hogyan érdemes nekivágni egy kirándulásnak, ha most kezdenétek csak aktívabban a természetbe járni, most pedig elhoztam nektek azokat a helyeket – nem csak Budapest környékén –, amerre az én szabadságom van.

A lenyűgöző Spartacus-ösvény

Egy hosszabb gyalogtúra olyan, mint egy meditáció: feltölt, megtisztít, kimos belőled minden feszültséget. A különleges hangulatú, megkapóan szép Spartacus-ösvényt eredetileg vadászoknak alakították ki az 1930-as években, a vadásztársaságok pedig évtizedekig féltve óvták a turistáktól, így a kirándulók csak 2015 szeptemberétől vehették birtokba. Mi tavaly ősszel jártuk meg először ezt a látványos ösvényt, méghozzá körtúraként: Pilisszentlászló takaros központjából indultunk, majd utunk végigvitt a Spartacus-ösvényen a Telgárthy-rétig, aztán a vadregényes Apát-kúti-völgyön át tértünk vissza a faluba. A Spartacus-ösvény végigjárása száraz idő esetén nem nehéz, de egy bokát jól tartó túrbakancsra – és mint mindig, kellő odafigyelésre – azért mindenképp szükséged lesz, néhol ugyanis szűk az ösvény.

Az úton nincsenek fárasztó emelkedők, mégis nagyon látványos az újra és újra előbukkanó panoráma miatt; a felújított és megtisztított ösvény néhol a hegyoldalban kanyarog, majd buja bükkerdőben, ligetben lépdelsz.

A Telgárthy-rét mellett elhaladva még pisztrángtenyésztő tavacskákat is láthatsz, a zúgóiról és pisztrángos tavairól ismert Apát-kúti-völgyben pedig a szurdokká szűkülő patakvölgyben jársz majd. Talán ez a legkalandosabb szakasza az útnak, néhol ugyanis sziklákon, gázlókon kell átlépdelni a patak túloldalára, hogy végül visszatérhess a faluba. Az utat persze nem csak körtúraként lehet megtenni, ha valaki „csak” magán az ösvényen szeretne végigmenni, természetesen arra is van lehetőség, így nagyjából 10,7 kilométeres úttal kell számolni. Bárhogy is, szívből ajánlom, számomra az egyik legjobb kirándulásélmény volt tavaly.

Kattints a képre még több gyönyörű fotóért!

Hossz: 14 km
Szintemelkedés: 290 m
Időtartam: 4,5 óra

Barangolás a Pilisben az „egri vár” romjainál és a Teve-sziklánál

Ha egy változatos, mégis könnyű – gyerekbarát – kirándulást tennél, akkor ideje, hogy felfedezd a Pilis tevéjét, és meglátogasd hazánk egyetlen díszletvárát, a ma is álló „egri vár” romjait. Mi akkor választjuk ezt az utat, ha egy kis instant, rövid természetjárást tennénk. Ezt az útvonalat a gyerekek is imádni fogják, hiszen mászhatnak várromokon, természetes dolomithomokozó is van az útvonalon, és megcsodálhatják a Teve-sziklát, ami bizonyos szögből tényleg egy tevére emlékeztet. A sziklától nem messze található az egri vár mása, amit 1968-ban építettek Pilisborosjenő határában, az egyik legismertebb magyar film, az Egri csillagok díszletének.

Az eredeti várat ugyanis egészen prózai okok miatt nem használhatták a forgatásra: egyrészt, mert azt „körbenőtte” a város, így ott nehéz lett volna forgatni, másrészt az „álvárat” nyugodtan szét is lehetett lőni, rombolni.

Aki nem vágyik hosszú gyalogtúrára, annak remek választás lehet ez az útvonal – családostul is.

Hossz: 3,2 km
Szintemelkedés: 88 m
Időtartam: 2 óra

A börzsönyi kisvasút nyomában vadregényes völgyeken át

A Börzsöny hihetetlenül sok csodát rejt, bármerre járjon is az ember. A távolabbi szegletében kalandozva, az egykori kemencei kisvasút sínpárjait követve – amelyek már csak nyomokban láthatók –, egy igazán vadregényes kirándulást tehetsz a Csarna-völgyön át Kőkorsó szikláihoz, majd a Börzsöny legmagasabb hegyének oldalában fel a Magosfára, ahonnan nyergeken és bérceken keresztül ereszkedhetsz vissza a Fekete-völgybe. Ezen a területen egészen 1992-ig járt a kisvasút, azóta a természet jelentős pusztítást végzett a pályáján: a néhány évente ismétlődő áradások elmosták a hidak, sínek, töltések jó részét. Épp emiatt elképesztő látványt nyújt az út, ami a nyomukban vezet; a sínek néhol a levegőben lógnak, van, hogy rozogának tűnő hidakon kell átkelni, vagy a patak medrén kell átgázolni. A Csarna-, illetve az Oltár-patak medrén többször kell gázlókon, köveken átugrálva átmenni, ami csapadékos idő után, magasabb vízállással jókora próbát jelent – kevésbé gyakorlott természetjáróként így szerencsésebb száraz időben menni. Az útvonal végig jól jelzett, kivéve egy szakaszt, ahol a jelzés hiányos: az Oltár-patak szurdokából kivezető szakaszon és a Z jelzésnél, a Miklós-tető környékén mindenképp térképes segítségre lesz szükségetek.

Sűrű, égig emelkedő bükkösben is vezet ez a varázslatos út, amit már gyakorlottabb kirándulóknak ajánlok – egy hosszabb gyalogtúrára készülj, nagy szintkülönbségekkel.

Kattints a képre még több gyönyörű fotóért!

Hossz: 13,7 km
Szintemelkedés: 650 m
Időtartam: 5,5 óra

A Káli-medence kincse, a fekete-hegyi lávató peremén

A Balaton-felvidék bővelkedik a természeti kincsekben. A Káli-medence a mi saját bejáratú Toscanánk, ahol a mediterrán életérzést bármikor átélhetjük; Balaton, jó borok, gyönyörű tájak. Tavaly ősszel látogattunk el barátokkal egy rövid, de aktív pihenés erejéig Monoszlóra, ahonnan karnyújtásnyira szebbnél szebb túraútvonalak érhetők el. Mi egy kellemes körtúrát tettünk a fekete-hegyi lávató peremén az Eötvös Károly-kilátó, a Vaskapu-árok és több belvizes tó érintésével. Az utunk Szentbékkálláról indult, méghozzá a szőlőhegyen át, takaros pincék és gazdag szőlőtőkék mellett elhaladva, ami önmagában is csodálatos élmény. A Fekete-hegy bazaltfennsíkjának déli peremén át halad az út az Eötvös Károly-kilátóhoz, ahol az egyik legszebb kilátást csodálhatod meg a Káli-medencére. Innen a Vaskapu-árokig ereszkedsz, és több belvizes tó érintésével juthatsz vissza Szentbékkállára. Változatos táj, könnyű terep, és gyönyörű kilátás – minden ízében feltölt.

Hossz: 9,6 km
Szintemelkedés: 352 m
Időtartam: 3 óra

A misztikus Thirring-körút

Dobogó-kő a Visegrádi-hegység egyik legfrekventáltabb és legnépszerűbb kirándulóhelye számos csodás útvonallal, amelyek közül a Thirring-körút egy igazi kis gyöngyszem; az 1990-es évek elején a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy Osztálya építette ki erdélyi és kárpátaljai fiatalok segítségével. Sejtelmes köd borította be a tájat, amikor először ott jártam; akár a pókháló, mindent átszőtt. De még így is, hogy a természet alig mutatott valamit magából, lenyűgöző volt. Az útvonal – amely Thirring Gusztáv statisztikus, földrajztudós és természetjáró után kapta a nevét – mindössze két és fél kilométer hosszú, ám bővelkedik a lélegzetelállító látnivalókban: a vadregényes út gigantikus sziklaképződmények, égbe nyúló fák mellett halad, amik közül mesés kilátás nyílik a Dunára.

Mesés kilátás, ha épp nincs köd…

Mielőtt azonban nekivágnál az útnak, érdemes először kicsit elidőzni a Báró Eötvös Loránd Menedékház mögött található kilátónál, ahonnan a Duna-kanyar és a Visegrádi-hegység gyönyörű látványa tárul eléd. Az innen néhány száz méterre lévő Nimród szálló mögül indul az útvonal, ahogy szertartásszerűen átléped az „Isten hozott” feliratú kaput.

És valóban, mintha egy szentélybe léptél volna át; a sárga színű körsétaút jelzést követve tárul eléd a mind vadregényesebb táj a maga monumentális sziklaképződményeivel, amik óriásokként őrzik az utat.

A Thirring-szikla, a Palócz-Peitler-szikla és az Eötvös-szikla vulkanikus eredetű, egy egykor nagyjából 1500 méter magas tűzhányó életének lenyomatai. Ámulatba ejtők; mintha mindegyik az örökkévalóság egy-egy darabja lenne.

A körút bejárása kényelmes tempóban másfél-két óra, így ideális arra az esetre, ha az ember egy rövidebb, de annál tartalmasabb kirándulást tenne. Vannak benne meredekebb szakaszok, így a rövidebb táv ellenére is jól megmozgat majd. Érdemes stabil, jól bejáratott túracipőben menni, esős időben ugyanis a talaj csúszóssá válik.

Kattints a képre még több gyönyörű fotóért!

Hossz: 2,5 km
Szintemelkedés: 160 m
Időtartam: 1,5-2 óra

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Filákovity Radojka

Képek: Bielik István