–

Részemről, mondjuk, van valami, ami pontosan úgy zajlik, mint életem összes eddigi karácsonyán: (most, amikor ezeket a sorokat gépelem) még semmit nem készültem az égvilágon. Viszont már érzem a szorongató nyomást, hogy most már azért igazán illene… úgyhogy ez legalább mindenképp ismerős.

2020 válogatott nehézségeket állított elénk, és talán a legnagyobb feladat családilag még csak most következik. Mert azt már megszoktuk, hogy a maszkot mindig hordjuk, a fertőtlenítés is automatikusan megy, ahogy a könyökhajlatba prüszkölés is.

Na de hogyan teremtsünk meghitt ünnepi hangulatot a pandémia kellős közepén? Hogyan karácsonyozzunk úgy, hogy senki ne legyen veszélyben, de közben mégse a vírusról szóljon minden?

És mi van az ajándékozással? Hogyan is szól bele az ünnepi készülődésekbe a járvány, hogy tudjuk kihozni belőle a legjobbat? Ezek az én tippjeim, mindenki érezze feljogosítva magát, hogy folytassa (akár a kommentszekcióban). Nézzük csak!

1. Engedd el, amit csak lehet!

Ismét ott tartunk, hogy aki teheti, maradjon otthon. Ez rendeletektől függetlenül is helyes döntés, nem kimozdulni, csak ha feltétlenül szükséges. Hát teremtsünk olyan miliőt, ahol jó lenni! Szabaduljunk meg mindentől, ami csak frusztrál, ami nem szolgálja a jó közérzetünket! Ajándékozd el, adományozd rászorulóknak (vannak szolgáltatások, ahol házhoz jönnek az adományokért, és kiszállítják a rászorulóknak), vagy add el (a szekrényes megoldás kontaktmentes), próbálj új helyet találni mindennek. Nézd olyan szemmel a tárgyaidat, mintha karanténlakótársakat választanál: 0–24-ben ott vannak az életteredben, igenis fontos, milyen a környezeted.

2. Tiszta ház, nyugodt lélek

Ha már nincs tele fölösleges dolgokkal a háztartás, jöhet a nagygenerál takarítás. Ha sokat vagyunk otthon, az nyilván meglátszik: vagy a patyolattisztaságon, vagy az ordenáré kuplerájon. Tavasz óta talán már sokaknak beépült a mindennapokba, de akiknek nem, azoknak legalább az ünnepek idején érdemes rászokniuk, hogy a kilincseket, kapcsolókat, a telefonokat, meg úgy általában a felületeket gyakran fertőtlenítsük. Ez pár másodperces munka, a családban nemcsak a felnőttek, hanem a nagyobb gyerekek is képesek elvégezni, szóval nem nehéz ügyelni rájuk.

Meggyőződésem, hogy a takarításnak meditációs és lélektisztító hatása is van; feltárni a zugokat, megtalálni a titokban felhalmozódott pormacskákat, vagy éppen azokat, amelyekkel egy ideje napi szinten szemezel már mondván, hogy „majd nagytakarításkor likvidálni kell”. Na, ezeket szerintem ne halogasd tovább.

Nem kell mindent egyszerre csinálni, készíthetsz ütemtervet is. És persze ez közös, családi munka, ugye? Semmilyen szerződés nincs arról, hogy mindent neked kell megcsinálnod…

Egyik nap a konyhaszekrényt takarítsátok csak ki, másik nap az bejárati ajtó fölötti pókhálóknak intsetek búcsút. Harmadik nap cseréljétek a függönyöket, szóval így haladjatok, nem kell mostantól minden hétvégét pánikszerű takarítással tölteni.

A tisztaság tényleg fontos (idén különösképpen, hiszen nagyon sokat vagyunk otthon), a többiből pedig annyit csinálj meg, amennyi belefér, ezen ne szorongj: az a lényeg, hogy te érezd jól magad a környezetedben!

Van valami, ami hosszú távon is boldoggá tehet – Adakozó kedd van, de ne csak ezért adj

WMN Ünnp – 2020. december 1. – BS

 

3. Ünnepi díszben

Vannak mesteri karácsonyihangulat-felelősök. Van olyan barátnőm, aki már novemberben becsomagolja mindenki ajándékát, nézi a karácsonyos filmeket, Sinatrát hallgat, miközben égnek a gyertyák, sül a fahéjas tekercs, narancsos illóolajat párologtat, előkerülnek a havas tájjal dekorált plüsstakarók, bundazoknik, hógömbök, girlandok. S míg én ezekre egyelőre képtelennek érzem magam, ezzel egy időben egyszerűen odavagyok ezért a puha, meleg hangulatért.

Persze a profiknak gondosan rendszerezett szisztéma szerint tárolt felszerelésük van az évnek erre a szakára, de ők azok, akik a boltokban vadásznak a további cicomákra, ami esetleg még hiányzik a repertoárból. Idén ez az, amit kétszer is meg kell fontolni.

Az impulzusvásárlás amúgy sem fenntartható, sem anyagilag, sem környezetvédelmi szempontból, és muszáj hangsúlyozni, hogy tényleg csak akkor hagyjuk el a lakást, ha feltétlenül muszáj.

Online lehet rendelni szinte mindent, így akár még tudatosabban is vásárolhatunk – érdemes figyelni azokra a webshopokra, amelyek karbonsemlegesen szállítanak; ez egyre több áruház számára fontos szempont.

Próbáljunk lehetőleg egy helyről beszerezni mindent, vagy legalább igyekezzünk minél kevesebb forrásból rendelni a szállítási költség miatt is, a minél kevesebb futárral való érintkezés miatt is – még ha érintésmentes a kiszállítás, akkor is –, de az ökológiai lábnyomunk minimalizálása érdekében is. Ha zöldövezetben lakunk vagy járunk, gyűjtsünk fenyőágakat, gallyakat, tobozokat! Mind gyönyörű dekorációs elemek lehetnek, méghozzá teljesen ingyen!

Picit inspirálódjunk a természetes ünnepi dekorok között, az Insta, Pinterest, YouTube telis-tele van ilyen ötletekkel, érdemes adni egy esélyt a natúr megoldásoknak is! És nemcsak azoknak, akik amúgy is alig várják, hogy tobzódhassanak a dekorálásban, hanem azoknak is, akik olyanok, mint én – az anyukám konkrétan becsempészi a lakásba a világító hóembereket és a mikulásvirágot, hátha a „bukott hangulatfelelős” leánya végre elkezd karácsonyi varázsvilágot teremteni a gyerekeinek.

Igaza is van. Ideje felnőni. Idén valószínűleg nem élvezhetjük az általa teremtett karácsonyi mesevilágot, úgyhogy rajtam a sor, hogy a gyerekeknek is megadhassam az élményt: ezt a pár hetet tényleg érdemes megélni.

Ha vírus is van, ha nem is esik rendes hó, ha tényleg minden megváltozott is, attól még igazán legyen jó a téli otthonlét.

4. Támogasd az örömtáncot!

Valahányszor kisvállalkozótól vásárolsz, igazi örömtáncot támogatsz. A nagyvállalatoknak te egy vagy a sok ezer vásárló közül, de ahogy mondják, egy hazai vállalkozó valóságos örömtáncot lejt minden rendelés után. Támogasd az örömtáncot, a tudatos vásárlást! Beláthatjuk így 2020 vége felé, hogy hiába vesszük meg a legújabb trend szerint menő n + 1 napszemüveget, mandzsettagombot vagy hamburger alakú szilikon edényfogót, talán már egyértelművé válhatott sokak számára, hogy ezek tényleg mennyire nem számítanak, ha beüt a krach.

Közhely ismét, de az ünnepek azért a közhelyekről is szólnak, még akkor is, ha közben odakint világjárvány tombol.

Most a személyes apróságok ideje jött el. A gesztusoké. Hiszen idén alaposan számot vethettünk, ki mit jelent a számunkra, így talán abban is inspiráltabbak lehetünk, hogy kinek mivel szerezhetnénk valóban örömöt.

Telis-tele van ötletes, tehetséges hazai dizájnerekkel a webshopok kínálata, ezek böngészése már eleve sokkal nyugisabb tevékenység, mint a másodpercenként újabb ajánlattal bombázó, felugró ablakokkal turbózott multik webáruházaiban pánikszerűen válogatni.

5. Rendeld az alapokat házhoz – és idejében!

Az ünnepekhez törvényszerűen hozzátartozik a pánikszerű nagybevásárlás a tömegben, ahol egy vagyont elköltünk, de persze elfelejtünk egy csomó mindent, mert a tömeg és a folyamatosan újrajátszott karácsonyidal-válogatás kombója miatt lehetetlen koncentrálni, így az utolsó pillanatban kell a még extrémebb sorokat végigállni – a kimaradt káposzta és csillagszóró miatt – a sok hasonlóan járt embertárs között. Idén ezt vírusveszéllyel és konstans maszkviseléssel, fertőtlenítéssel megspékelve kellene teljesítenünk, ami, lássuk be, nem a legbölcsebb dolog.

Szóval, rendelj házhoz! De tedd ezt idejében!

Ezt tavasz óta sokan már tökélyre fejlesztették, aki pedig nem, most annak is érdemes előre gondolkodnia.

Lehet időzíteni, konkrét időpontot választani, így attól sem kell félni, hogy bármi ránk romlik. Ez persze azzal is jár, hogy már több héttel karácsony előtt meg kell tervezni a menüt, de szerintem ez inkább jó, mint rossz, hiszen így ezen is kevesebbet kell stresszelni a végső hajrában.

Gond csak akkor van, ha a rendelést is elhúzod, és amikor már azt hiszed, letudtad a „nagy mumus” bevásárlást, meglátod, hogy nincs már kiszállítás, csak jövőre, mert mindenki más is ugyanilyen tudatos próbált lenni, csak kellő időben. Szóval ne halogasd, tervezd meg a menüt, és rendeld meg a szükséges dolgokat, minél hamarabb! Ez az ajándékokra is vonatkozik, számolj a kiszállítási idővel!

Ha pedig végképp menni kell (mert, nyugi, nincs az a tökéletes szervezés, ami légbiztosan működne), akkor ne felejtsd el az idei év egyik legnagyobb tanulságát: a kézfertőtlenítés fontosságát. Gyakran mosolygok magamban azon, hogy milyen gyorsan hozzászoktunk az új életünk „új normálisához”. Noha kezet mosni persze már a pandémia előtt is szoktunk, de mostanra igazi menetrenddé vált: mielőtt elindulok, csekkolom a maszkot, a kézfertőtlenítőt, amikor hazaérek, fertőtlenítem a maszkot és mosom a kezemet. Megtanultuk ezt is, meg az opcióinkat a kezünk (ténylegesen) tisztán tartására – az alkoholos fertőtlenítőkről az alkoholmentes készítményeken át a jó öreg szappanig… 

+1. Minimalizmus, mindfulness és egy csipetnyi Waldorf 

Ezek a szavak a közösségi oldalak, blogok és vlogok agyonkoptatott frázisaivá váltak, de szerintem nem véletlenül.

Manapság, amikor mindent hipergyorsan megkaphatunk, el is dobhatunk, folyamatos őrületben élünk, és még képzeljünk ide egy témába vágó közhelyáradatot, na szóval, 2020-ban fontosabb lecsillapodnunk, mint valaha.

A fölösleges dolgoktól való megszabadulás, a rend, tisztaság, ünnepi hangulat a bensőnkre is ugyanúgy vonatkozik! Igenis harcoljuk ki magunknak azt, amiről ennek az időszaknak szólnia kell. Ez vírustól függetlenül mindenkire ráférne, és nem csak ünnep idején.

A nagyobbik gyerekem waldorfos oviba járt, most első osztályos, és bár nem vagyunk „keményvonalas” waldorfosok a mindennapjainkban, maga a szellemiség elképesztően inspiráló és példamutató. Én az őszi–téli időszakot imádom a legjobban. Ahogy mondják, fogjuk a pici fényt és melegséget, amit az év során gyűjtöttünk, és vigyük magunkkal haza. Őrizzük, vigyázzunk rá.

Egyelőre nem tudhatjuk, pontosan milyen keretek között élhetjük meg „a szeretet ünnepét”, de talán annyit elérhetünk, hogy ezt a globálisan szorult helyzetet legalább most egy picit a magunk szolgálatába állítjuk. Mert ha őszinték akarunk lenni, legalábbis én megpróbálnám, akkor beláthatjuk, hogy az ünnepek már jó ideje nem a melegségről és a szeretetről szólnak.

Idén sokan fogjuk hiányolni a szeretteinket, a hagyományokat, a nagy karácsonyi összeröffenéseket. Sokan lesznek, akik életükben először nélkülözik majd a családot.

Nem lesz könnyű.

De most ezzel megbirkózva kell megpróbálnunk befelé figyelni kicsit, és együtt lenni saját magunkkal. Azt kívánom magunknak, hogy ezekben a hetekben sikerüljön megtölteni a lelkünket annyi melegséggel, fénnyel, szegfűszeg-, narancs- és fahéjillattal, hogy az kitartson egész télen. Bagatellnek hangzik, de ezek igenis számítanak.

És közben gondoljunk azokra, akik nem tehetik meg, hogy az ünnepi hangulat luxusán mélázzanak. Akik valóban a túlélésért küzdenek, a sajátjukért, a szeretteikéért vagy másokéért. A saját lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk könnyebbé tenni nekik ezt az időszakot!

Mert, ha belegondolunk, idén talán az lenne a legjobb, ha mindenki egészséget kérne és kapna karácsonyra. Bármilyen nyálasan hangzik – egy karácsonyos cikkbe ennyi azért belefér –, ennél több aligha kell. Gyújtsunk ünnepi fényeket, bömböljön Sinatra, elő a ronda rénszarvasos pulcsikkal és brutál zoknikkal, videócseten koccintsunk a családdal házi tojáslikőrrel, ahogy a csövön kifér, ha megtehetjük.

És ajándékozzuk meg egymást egészséggel. Na meg szeretettel. És hálával. Én ezzel kiegyeznék.

Szabó Anna Eszter

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images