A legfontosabb „énidő” – Vizsgáld meg a melled minden hónapban, és ezekre a jelekre különösen figyelj!
Támogatott tartalom
Lassan egy éve az egyik közeli ismerősöm, P., az aktuális szűrés alkalmával lesújtó diagnózist kapott: mellrákos, ráadásul több hónalji nyirokcsomójában áttéteket találtak. Nemcsak a rák ténye miatt volt megdöbbentő a hír, hanem azért is, mert P. rendszeresen járt szűrésre, és egy évvel azelőtt még minden rendben volt. Egészen biztos, hogy nem én vagyok az egyedüli, akinek van mellrákkal küzdő ismerőse. Sajnos még mindig az emlőrák a magyar nőket leginkább érintő daganatos megbetegedés. Évente több mint hatezer mellrákos esetet diagnosztizálnak, és minden nyolcadik nő sajnos élete során megismerkedik ezzel a betegséggel. Nem lehet tehát eleget beszélni róla, ráadásul október minden évben a mellrákellenes küzdelem hónapja, így ezen alkalomból dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinika professzorának segítségével kerestem a választ olyan kérdésekre, hogy milyen gyakran kell szűrésre járni, és mit tehetünk ezen felül annak érdekében, hogy időben észrevegyük, ha baj van. Dián Dóri írása.
–
Mikortól menjünk szűrésre?
Magyarországon a mellrákszűrési program a negyvenöt és hatvanöt év közötti korosztálynak szervezetten és ingyenesen zajlik. Ebben az életkori sávban ugyanis a leggyakoribb a betegség kialakulása, de több szakorvos szerint ki kellene terjeszteni a szűrési életkort negyven és hetven év közé.
Akkor beszélünk szűrésről, amikor a nőknek nincs tünetük és panaszuk. A cél az, hogy a lehető leghamarabb megtalálják a betegeket olyan stádiumban, amikor ők maguk még nem érzékelik a betegség jeleit, amikor még nem lehet kitapintani egy esetleges csomót, de már jelen van a daganat.
Ha pedig mi magunk felfedeztünk valamilyen elváltozást a mellünkben, legyen az például egy tapintott csomó, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz, aki eldönti, hogy milyen emlőképalkotó vizsgálatra van szükség.
Milyen gyakran járjunk szűrésre?
A kulcsszó a rendszeresség. A legfontosabb, hogy amikor megkapjuk a meghívót a szűrővizsgálatra, menjünk el! Ez a szűrési program keretében negyvenöt és hatvanöt éves kor között kétévente esedékes, vagyis ilyen gyakran kell kivizsgáltatnunk magunkat. Azaz kellene. Ugyanis évek óta nem emelkedik a szűrésre járó nők száma, és ez sajnos nem azt jelenti, hogy mindenki jár ellenőrzésre. Sőt.
Többet is tehetünk magunkért, mint kétévente egy vizsgálat?
Mivel a mellrák általában nem egy egyik napról a másikra kialakuló és áttétet adó betegség, így a két szűrés között is felfedezhetjük, ha rendszeresen vizsgáljuk magunkat.
Ezt legegyszerűbben öntapintással tehetjük meg. A néhány lépésből álló mozdulatsorral ellenőrizhetjük, hogy van-e például csomó a mellünkben.
Mikor és hogyan végezzünk önvizsgálatot?
Dr. Dank Magdolna szerint havonta, mindig szigorúan a menstruáció után végezzünk önvizsgálatot, ugyanis ilyenkor a legpuhább a mell, ráadásul menzesz előtt a vízvisszatartás miatt duzzadtabbak a mirigyeink. Ha pedig rendszertelen a menstruációnk, vagy változó korban vagyunk, akkor jelöljünk ki egy napot, és mindig ugyanakkor végezzük el a vizsgálatot.
Bár maga a mozdulatsor nem nehéz, ebben az esetben is gyakorlat teszi a mestert, így az első pár alkalom inkább csak arról szól, hogy megismerjük a mellünket. Meg kell tapasztalnunk, milyen a normális formája és tapintása, és ehhez tudjuk majd mérni a későbbiekben, hogy amit látunk és érzünk, az normális-e vagy sem.
Az önvizsgálatot ma már könnyen megtanulhatjuk, rengeteg piktogramokkal kiegészített leírás található a neten, de magyarázó videók és külön erre a célra fejlesztett applikációk is a segítségünkre lehetnek, amik a jelenlegi koronavírus-járvány miatt kifejezetten hasznosak.
Azonban a Covid utáni időkre azt ajánlja a szakember, hogy nyugodtan keressük fel háziorvosunkat, üzemorvosunkat, egy onkológiai gondozót vagy a nőgyógyászunkat, aki megtanítja nekünk az önvizsgálat helyes menetét. Ez azért is lehet jó megoldás, mert így közben fel tudjuk tenni a kérdéseinket egy szakembernek és könnyebben és gyorsabban megtanuljuk „olvasni” a saját mellünket.
Jó, de mi számít nem normálisnak?
Minden mell más, de ha ezeket a tüneteket veszed észre magadon az önvizsgálat során, mindenképpen fordulj orvoshoz:
- a mell kontúrja nem sima, kidomborodás vagy behúzódás töri meg
- ha csomót érzel a melledben vagy a hónaljadnál
- ha megváltozik az emlőn a bőrfelület, olyan lesz, mint a narancshéj
-
ha tartósan behúzódik az emlőbimbód
- ha váladékozik a mellbimbód, különösen, ha véres a váladék
- ha ekcémaszerű elváltozásokat látsz a mellbimbód udvarán
- ha bőrpírt látsz a melleden, melegséget érzel – ez gyulladásra utal
Több tünet jelezhet jóindulatú daganatot is, de erről csak alapos orvosi vizsgálat után lehet minden kétséget kizáróan megbizonyosodni, így bármelyik tünetet észleled magadon, irány a doktor!
Implantátummal is lehet, csak máshogy!
Először is nagyon fontos, hogy tisztázzuk: az implantátumtól nem lesz senki rákos! És még önvizsgálatot is lehet így végezni, igaz, kicsit másképpen zajlik a folyamat. Ez attól is függ, hogy izom alá vagy fölé került a szilikon. Akinek implantátuma van, mindenképpen konzultáljon a szakorvosával arról, hogyan tud így önvizsgálatot végezni.
Biztos módszer nincs, de az esélyeinket arra, hogy időben észrevesszük a daganatot, jelentősen növelhetjük!
Természetesen még így sem garantált, hogy mindig, minden esetben, időben felfedezzük, ha baj van, ilyen például az ismerősöm esete. P.-nek úgynevezett intervallum carcinomája van, a mellráknak az a fajtája, ami nagyon gyorsan nő, és biológiai működésében agresszív daganat, ráadásul nem tapintható. Ezért válhatott ilyen gyorsan ilyen súlyossá a betegsége, de dr. Dank Magdolna hangsúlyozta, hogy ez nem gyakori eset. Ám azzal, hogy P. rendszeresen járt szűrésre, esélyt adott magának a gyógyulásra, aminek folyamatáról szerencsére nagyon jó híreket kapunk.
Tartsatok tehát rendszeresen önvizsgálatot és járjatok szűrésre, mert szó szerint életmentő lehet!
Dián Dóri
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images
