A gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bántalmazás közelebb van, mint gondolnád – Mit tehetsz, ha gyanús jeleket észlelsz?
A gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények többsége, különösen a szexuális abúzusok, örökre titokban maradnak. Nagy a látencia, és hatalmas a vízfelszín alatt húzódó kegyetlen jéghegy. A „Kaleta-ügy”, a sajtóban megjelenő hírek, a Kékfény esetei – ez együtt is csak a jéghegy csúcsára kitűzött zászló. A rendőrségi jegyzőkönyvek, a gyermekvédelem aktái sem mennek a vízfelszín alá. Az alacsony küszöbű, anonim szolgáltatások, a segélyvonalak, a civil szervezetek tapasztalati egy fokkal mélyebbre látnak. Vendégszerzőnk, Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal szakmai vezetőjének írása.
–
Hat hónap, hetvenhárom megvallott eset
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány huszonhét éve működő anonim, ingyenes, éjjel-nappal elérhető lelkisegély-vonalán 2020 első félévében hetvenhárom alkalommal kértek segítséget szexuális bántalmazás miatt. Ezek olyan történetek, amiket nem lehet megszokni, amihez nem lehet és nem is szabad hozzáedződni. Rengeteg ilyen történet van, miközben egyetlenegy is túl sok lenne.
A szexuális bántalmazás, a szexuális abúzus sokféle alakot ölthet. Vannak megdöbbentő esetek, amikor a beszélgetés közben a segítő azt érzi, egy rémálmot álmodik a hívóval együtt, és vannak szinte észrevétlen határátlépések. Vannak helyzetek, amiket egy gyerek is azonnal úgy él meg, hogy őt bántják, de ennél sokkal tágabb az a kör, amikor nincs fizikai erőszak, ahol a határok egy gyereknek nem egyértelműek, bár a kihasznált gyerek vagy fiatal általában érzi, hogy valami nincs rendben: olyan dolgok történnek, amiket ő nem akart.
Gyakran már az is a feldolgozó munka része, hogy az áldozat áldozatnak tekintse magát. Ezt a környezet sem könnyíti meg azzal, hogy normalizálja a helyzetet, vagy az áldozatot hibáztatja.
A segítségkérést mindig gátolja a félelem, hogy nem fognak hinni nekem, engem fognak hibáztatni. Ha a bántalmazó családtag, akkor ehhez hozzáadódik annak a fenyegetése, hogy miattam fog kettészakadni a család, vagy miattam kerül majd bajba az elkövető. Ilyenkor már az is nehéz út, amíg a gyerek el tudja mondani egy bizalmi felnőttnek, mi történik vele. A segítőtől is ilyenkor igényli a helyzet a legtöbb érzékenységet: együtt haladni a gyerekkel, elismerni az érzései jogosságát, megerősíteni, ha valamit ő nem érez helyénvalónak, de közben nem előre szaladni, nem támadni a számára fontos felnőttet.
Fájdalmas tapasztalni, hogy gyakran a szülők reakciója sem támogató. Kisgyerekeknél esetleg igyekeznek bagatellizálni a történteket, esetleg el sem hiszik, amit jelezni próbál a gyerek. Kamaszoknál pedig jöhet az áldozathibáztatás. Nem ritka, hogy a szülők egy kölcsönös viszonyként értelmezik a helyzetet, és haraggal fordulnak a gyerekáldozat irányába, aki „bizonyára elcsábította” a nevelőapát vagy más rokont, családi barátot, ezzel bonyodalmat és viszályt hozva a családi kapcsolatokba. Azoknak sincs könnyű dolguk, akik egy tanárral, edzővel, más, gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakember kapcsán tapasztalnak nem megengedhető közeledést. Az intézmények vélt érdeke gyakran az eltussolás.
A szexuális határátlépések nagyon gyakran – szemtanú és külsérelmi nyomok híján – nem könnyen bizonyíthatók, és az áldozatokat ez is visszatartja a segítségkéréstől.
Arra is vannak szomorú példák, hogy bár elmondják a történetüket, de az első reagálások, akár az iskola vagy más intézmény dolgozói részéről, akár a családjukban, visszakozásra késztetik őket.
A négy fal között
A Kék Vonalhoz fél év alatt harmincnyolcan fordultak párkapcsolati erőszak miatt. A társadalom jó része mintha elnézőbben kezelné a pasidtól, a csajodtól, az élet- vagy házastársadtól elszenvedett bántalmazást, fenyegetést, akár a súlyos testi sértést is. Sokszor hallhatják az áldozatok, akár a nemi erőszak sértettjei is, hogy egy kapcsolat mindig két emberen múlik, hogy ők is felelősek. Veszélyes csúsztatás ezt állítani egy abuzív, bántalmazó kapcsolatról. A bántalmazó kapcsolat lényege, hogy a felek nem tudnak egyenrangúak lenni. A bántalmazónak mindig több a hatalma – így a felelőssége is – a kapcsolat alakulásában. Különösen igaz ez, amikor a felek között egzisztenciálisan, anyagilag, jogilag és életkorilag is jelentős különbség van.
A párkapcsolaton belüli nemi erőszak is tabutéma.
Sok tizenéves elképzelni sem tudja, hogy van joga segítséget kérni, ha a párja megerőszakolta, ha fenyegetéssel, zsarolással vette rá a szexre.
Hiszen ő választotta ezt az embert, ő ment el a randira, ő ment fel a lakására, ő is beleegyezett, hogy összeköltözzenek, sőt ő akarta… Nem csak a környezet hibáztatja az áldozatokat, megteszik ők ezt magukkal is, bensővé téve a nagyon destruktív társadalmi attitűdöket. Holott senki sem gondolhatja, hogy bárkinek megszűnne a joga a személyes szabadságához, testi épségéhez, biztonságához és méltóságához, ha párkapcsolatban van.
Egyenlőtlen viszonyok
Idén június végéig már harmincnégy esetben kért segítséget olyan gyermek, aki felnőttel volt valamiféle párkapcsolati viszonyban. Ez ritkán a tizenhét éves lány és tizenkilenc éves fiú lángoló szerelme – bizonyára ilyen is van, de ők nem kérnek segítséget. Sokkal jellemzőbbek a lelkisegély-vonalon azok a helyzetek, amikor is egy eleve bántalmazó, vagy legalábbis érzelmileg elhanyagoló közegből, diszfunkcionális családból vagy egy gyermekotthonból menekül a tizennégy-tizenhat éves kamasz egy felnőtt karjába – markába… Ma Magyarországon nem jogi kategória, nincs bűncselekmény, ha tizennégy év alatti gyerekek szexuális kapcsolatot létesítenek egymással, de az sem ügy, ha egy éppen tizenkét évesnél idősebb kislányt vagy kisfiút egy tizenhét és fél éves csábít el.
Talán még ennél is aggályosabb, hogy tizennégy év felett semmilyen korkülönbség nem számít.
A Kék Vonal számát (116 000) hívhatják aggódó szülők, ha a gyerekükről szeretnének konzultálni. Sokszor éri a hívót hideg zuhanyként, hogy nincs jogi eszköz, amellyel felléphetne a húsz-, harminc-, negyven- vagy ötvenéves partnerrel szemben, akivel a tizenöt éves gyerekének szexuális kapcsolata van. Sőt, gyámhatósági engedéllyel tizenhat évesen már össze is házasodhat ezzel a felnőttel, ily módon jogilag maga a gyermek is nagykorúvá válik. Persze vannak olyan szülők is, akik nem háborodnak fel, nem aggódnak, hanem örülnek annak, hogy egy idősebb gyerek elkerül a háztól és eggyel kevesebb szájat kell etetni, mert hó végén, vagy már a hónap második hetében az eggyel több éhes gyerek is éppen elég nyomasztó.
Hosszú távú következmények
A szexuális kapcsolatokból hamar terhesség is lesz. Idén már több mint hetven esetben volt a segítségkérés témája a Kék Vonalnál a nem várt terhesség. Évente legalább tízezer gyereklány esik teherbe (2016-ban 6098 gyerek született tizenkilenc év alatti anyától, és 4076 abortuszt hajtottak végre e korosztály tagjain, az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban ennél csak Romániában és Bulgáriában szülnek nagyobb arányban a serdülők).
A korai gyerekszülés, az egyértelmű egészségi kockázatokon túl, végzetesen növeli e gyereklányok kiszolgáltatottságát, ellehetetleníti a tanulást – ami nagyon sajnálatos módon tizenhat év felett már nemcsak hogy nem kötelező, de sokaknak luxus is lenne, és így újratermeli a mélyszegénységet.
Míg az első gyermek születésekor jellemző anyai életkor a továbbtanulás, a karrierépítés, az önálló egzisztenciateremtés nehézségei miatt általában kitolódik, a legfeljebb nyolc általánost végezettek között 1990 óta nem változik az életkori eloszlás, ami sokat elmond a társadalmi mobilitás fékjeiről.
Mit tehetsz te?
A Kék Vonalhoz beérkező segítségkérések nagyon változatos háttérből jönnek. Szexuális bántalmazást elkövetnek gazdagok és szegények, Budapesten és vidéken, városban és tanyán… Áldozat mindenkiből lehet. Talán most válik áldozattá egy gyerek a te közvetlen környezetedben is.
Ha a saját családodban, lakókörnyezetedben vagy munkád során aggodalmat ébreszt benned egy gyerek vagy fiatal viselkedése, ne nyomd el magadban ezt a nyugtalanságot! Merj nyitni, merj odafordulni, merj kérdezni! Az is lehet, hogy egy felnőtt gyerekekkel kapcsolatos viselkedése aggaszt: ahogy a te gyerekedre vagy más gyerekekre néz, ahogy hozzájuk ér, ahogy beszél róluk, de az is lehet, hogy csak hallottál valamiről, amit valaki mondott valakinek, valahol, valamiért… Ne fordulj el, ha valaki arról beszél, hogy egy gyerek veszélyben lehet. A nyomozás nem a te dolgod!
Egy gyerek veszélyeztetését megszüntetni sem a te egyszemélyes feladatod, de ha fennáll annak a gyanúja, hogy egy kiskorú veszélyben van, azt nem tarthatod titokban.
A legjobb, ha az érintett gyereket megszólítva, őt partnernek tekintve, vele a lehetőségeket átgondolva közösen keresitek azt az utat a biztonsághoz, amit ő is el tud fogadni. Erre sajnos nincs mindig mód. Van, hogy a gyerek nélkül kell eldönteni, hogy mi lehet az ő testi-lelki biztonságát szolgáló első lépés. Minden településen elérhető a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, itt az anonim módon jelzett gyanút is kivizsgálják. Ez nem jelent rendőrségi feljelentést, de jelzés a gyermekvédelem szereplőinek: lehetséges, hogy egy gyerek vagy család segítségre szorul.
A szexuális bántalmazás, a szexuális abúzus nagyon sokféle alakot ölthet. A gyerekek prostitúcióra kényszerítése, a gyerekek szexuális bántalmazásáról készülő pornográf felvételek, a sajtóban teret kapó „pedofilbotrányok” csak vékony szelete azoknak a helyzeteknek, amikor a felnőttek szexuálisan visszaélnek a gyerekek kiszolgáltatottságával, gyerekeket szexuálisan bántalmaznak, vagy akár azzal veszélyeztetik a gyerekeket, hogy félrenéznek, nem avatkoznak közbe, amikor a kortársak egymást bántják, kihasználják.
A felnőttek, azaz minden felnőtt közös felelőssége és kötelessége garantálni a gyerekek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
Ez azt jelenti, hogy a tiéd is! A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány által működtetett, ingyen hívható 116 000 számon elérhető a konzultációs lehetőség minden felnőtt számára, aki aggódik egy gyerekért, és tanácstalan a tekintetben, hogyan segíthetne neki.
Reményiné Csekeő Borbála
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images