A bőrfehérítés ára Nigériában: sebek, szégyen, stigma

–

„A nővérem világos bőrű gyerekeket szült, az én gyerekeim az övéinél sötétebb bőrűek. Egy idő után észrevettem, hogy anyám a bőrszínük miatt a nővérem gyerekeit jobban szereti, és ez nagyon bántott” – mondja a BBC-nek a 32 éves Fatima, miközben kétéves gyermekét szorongatja.

A kisgyerek arcán és lábán égési sérülésre emlékeztető, nedvedző sebek vannak, bőre több helyen is elszíneződött – ahogy öt testvéréé is.

Fatima Észak-Nigériában él. A 228 milliós országban hatalmas piaca van a bőrfehérítő termékeknek, mivel a világosabb bőr sokak számára a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelenti.

„Sokan a világos bőrt a szépséggel vagy a gazdagsággal azonosítják, ezért a nők többsége igyekszik elébe menni a dolgoknak – jócskán akadnak, akik már szülés után nem sokkal megpróbálják kifehéríteni a gyerekeik bőrét is” – mondta el a BBC-nek Zainab Bashir Yau, egy nigériai bőrgyógyászati klinika tulajdonosa.

Nigériában több bőrfehérítő terméket használnak, mint bármely más afrikai országban

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint a nigériai nők 77 százaléka rendszeresen használ ilyen szereket. A környező országokban is magas az arány: a Kongói Köztársaságban 66 százalék, Szenegálban 50 százalék, Ghánában pedig 39 százalék az érintettek aránya.

Fatima is ezt az utat választotta: mind a hat gyerekének bőrét bőrfehérítő krémmel kente – olyan szerrel, amit orvosi recept nélkül vásárolt a helyi szupermarketben, abban a reményben, hogy gyerekei „szebbek” lesznek. Eleinte úgy tűnt, működik is: a gyerekek bőre valóban világosabbá vált, a nagymama pedig láthatóan szívesebben töltött velük időt.

Aztán hirtelen minden megváltozott: a 2 és 16 év közötti gyerekek bőre begyulladt, elvékonyodott, majd pattanások és nedvedző, égési sérülésekre emlékeztető sebek jelentek meg rajta. A krémek ugyanis gyakran kortikoszteroidokat vagy hidrokinont tartalmaznak – ezek nagy mennyiségben súlyosan károsítják a bőrt. Ráadásul nem ritka, hogy glutationt – egy erős antioxidánst –, valamint rendkívül mérgező higanyt és kojisavat is kevernek hozzájuk – utóbbi a japán szakégyártás egyik mellékterméke.

Az ilyen összetevőket tartalmazó – sok országban kizárólag receptre kapható – készítmények nyílt, nedvedző sebeket okoznak, amelyek gyógyulása jóval lassabb, mint más sérüléseké. Könnyen elfertőződhetnek, súlyos szövődményeket és betegségeket idézhetnek elő. A kezelt bőr tartósan elszíneződhet, a túlzott higanybevitel pedig gyulladásos folyamatokat, higanymérgezést és súlyos vesekárosodást is okozhat.

Szörnyű mellékhatások

Fatima egyik lányának arcán ugyan már begyógyultak a sebek, de a hegek, amelyek égési sérülésekre emlékeztetnek, máig láthatók. A lány ezért az utcára sem megy ki anélkül, hogy ne takarná el az arcát – még az ajkait is fehéres hegek borítják. Egy másik lányának a bőre sötétebbé vált, mint korábban volt, a szeme körül azonban halvány karikák húzódnak. A harmadik gyereknek az arcán és a térdén jelentek meg világos hegek, miközben az ujjpercei sötétebbek lettek a krémek hatására.

Ez utóbbi a használók szerint kifejezetten gyakori mellékhatás: míg a kézfej vagy a lábfej világosabbá válik a krémezéstől, az ujjpercek sötétek maradnak. Ez azonban nem kizárólag a bőrfehérítő szerek használóinál fordul elő: legalább ilyen gyakori dohányosoknál vagy kábítószer-használóknál is, akiknél a füst és a vegyi anyagok hatására színeződik el a kéz. Fatima szerint ez történt az ő két tinédzser lányával is.

„Mindenki ujjal mutogat rájuk, és drogfüggőknek nevezi őket” – panaszolja a nő, aki szerint lányai búcsút inthetnek a potenciális vőlegényeknek és a házasságnak. „Senki sem akar olyan asszonyt, akiről azt gondolják, hogy drogozik” – teszi hozzá keserűen.

És sajnos nemcsak ők jártak így. Egy, a nigériai fővárosban praktizáló bőrgyógyász szerint a hozzá forduló nők 80 százaléka már fehérítette gyermekét, vagy tervezi, hogy megteszi. Sokan közülük már saját gyerekkorukban is „kifehérítettek” voltak, számukra tehát ez a gyakorlat teljesen természetes – sőt, magától értetődő.

Nem véletlen: a médiában pedig szinte kizárólag világos bőrű hírességeket, modelleket, szépségideálokat látnak ezek az emberek. Gyerekeik vágyott jövője érdekében cselekszenek, és nincsenek tisztában a veszélyekkel.

A helyzet annyira súlyossá vált, hogy a nigériai Nemzeti Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság és Ellenőrzési Ügynökség (NAFDAC) 2023-ban megkongatta a vészharangot, de hiába. A bőrfehérítők kereskedelme virágzik, a nők tömegesen keresik azokat a helyeket, ahol a leghatásosabbnak hirdetett termékekhez juthatnak.

A BBC egyik újságírója márciusban magát potenciális vevőnek kiadva látogatott el egy nigériai piacra, hogy megvizsgálja, hogyan működik ez az üzletág.

A piacon egész sor olyan bolt működött, ahol több ezer bőrfehérítő terméket árusítottak – számos krém címkéjén az állt, hogy csecsemők számára készült, szabályozott anyagokat tartalmaz. A valóság azonban egészen más.

Az eladók – akik magukat „mixológusoknak” nevezik – bármilyen keveréket elkészítenek a vevő kérésére, természetesen teljesen ellenőrizetlenül. Néhány előre elkészített változat mindig megtalálható a kirakatban, de a vásárlók akár saját recept alapján is kérhetnek krémet: kiválaszthatják az alapanyagokat, és az árus helyben keveri ki az egyedi keveréket.

„Ha valaki világos bőrt akar, akkor sok kojisavat használok” – mondta az egyik árus. A „sok” azonban messze meghaladja a törvény által engedélyezett, legfeljebb 1 százalékos mennyiséget.

A riporter egy olyan nővel is találkozott, akinek keze már elszíneződött a bőrfehérítő szerek hatására – ennek ellenére ragaszkodott hozzá, hogy az eladó világosító anyagot tegyen a gyerekeinek készített krémbe is.

„A kezem csak azért ilyen, mert nem a megfelelő krémet használtam” – mondta a nő, majd hozzátette, hogy ez nem akadályozza meg abban, hogy más termékeket is kipróbáljon a gyerekein. „Semmi bajuk nem lesz tőle” – jelentette ki magabiztosan. Az eladó pedig hozzáfűzte: sokan jönnek ide azért, hogy a gyerekeik „ragyogjanak”.

A tinédzser lányok is nagy tételben vásárolják a krémeket – sőt, olyan is akad, aki az árusokkal előre kikevert világosító koktélokat adat be magának. A legtöbbjüknek fogalma sincs a lehetséges mellékhatásokról.

A nigériai hatóságok próbálják felvilágosítani az embereket a veszélyekről, és rendszeresen tartanak razziákat a piacokon. Igyekeznek lefoglalni az országba érkező bőrvilágosító szereket is – ám ez korántsem egyszerű, mivel sok esetben a szállítmányok címkézetlen konténerekben érkeznek. Ha nem viszik el azokat laboratóriumi vizsgálatra, gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, mi van bennük.

„Szeresd a bőröd úgy, ahogy van.”

Ruandában ezzel a szlogennel indítottak kampányt a bőrfehérítés ellen. Az ország elnöke, Paul Kagame 2019-ben be is tiltotta az ilyen típusú termékeket – de más afrikai országok is hasonló döntéseket hoztak. Ghánában, Elefántcsontparton, Tanzániában, Kenyában és Dél-Afrikában szintén tilos a bőrfehérítő szerek forgalmazása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne virágozna a csempészet és az illegális árusítás.

Nigériában mindössze részleges a tiltás – ezt használják ki azok az eladók, akik a bőrfehérítő szerekből élnek. Őket nem érdekli, milyen károkat okoznak termékeik – sem a nők, sem a gyerekek bőrén, sem a jövő generációk lelkében.

Fatima eközben azt mondja, tettei örökké kísérteni fogják. „Amikor bevallottam anyámnak, mit tettem, és hogy nagyrészt az ő viselkedése volt az oka az egésznek, elszomorodott, és bocsánatot kért. Sajnálja, hogy ezen kell keresztülmennünk. Most már a saját szemével látja, milyen veszélyeket rejt ez az egész, és hogy milyen megbélyegzésnek vannak kitéve az unokái.”

Mráv Noémi