Négy, nők által alapított magyar startup, amire érdemes odafigyelni – Ők jutottak a 15 milliós befektetés közelébe
Vajon mi kell ahhoz, hogy egy startupvállalkozás felkeltse a befektetők érdeklődését? Máshogy áll-e egy induló céghez egy női tulajdonos, mint egy férfi? Máshogy állnak a kockázati befektetők egy nő által alapított startuphoz? Hol húzódnak az ambíció korlátai? És mit lehetne kezdeni a „gender gappel”, amely a vállalkozói szférában fokozottan van jelen? A Hiventures kockázati tőkealap-kezelő idei StartupHER női vállalkozói programjának záróeseményén a WMN alapító-ügyvezetője, D. Tóth Kriszta is ott volt mentorként és zsűritagként. Most megmutatja azt a négy magyar, nők által alapított startupcéget, amely nagyon komoly esélyt kapott a berobbanásra – így mindenképpen érdemes megjegyezni a nevüket.
–
Amikor március legelső napjaiban, a születésnapi Hello, WMN! estünk előtti délutánon egy izgalmas beszélgetés és workshop kíséretében ellőttük a 2020-as StartupHER startpisztolyát, még nem sejtettük, hogy nem a gender gap lesz a legnagyobb kihívás az induló, innovatív vállalkozások befektetésért folytatott versenye során. Aztán egy héttel később Magyarországon is kihirdették a járványügyi vészhelyzetet, és… tudjuk, mi történt.
Maradjunk abban, hogy voltak félelmeim azzal kapcsolatban, vajon a magyar startupvállalkozó nők mennyire lesznek képesek a bizonytalan jelenből egy még bizonytalanabb jövőbe tekinteni. Lesz-e bátorságuk, ambíciójuk, lendületük felülkerekedni a félelmeiken és hinni annyira az ötletükben, hogy koronavírus-járvány ide, megreccsenő nemzetgazdaságok oda, beadják a pályázatukat a befektetésért folyó versenyre.
Jelentem: volt! A magyar startupper nők bátrak, tehetségesek, ambiciózusak, tele vannak jobbnál jobb ötletekkel és a koronavírus-járvány sem állíthatja meg őket.
Márpedig az, hogy ne álljanak meg, meglehetősen fontos lenne. A hat mondattal ezelőtt említett gender gap ugyanis nem valami feminista lózung, hanem a kőkemény valóság. Magyarországon rendkívül alacsony a női vezetők és a női vállalkozók aránya. Nincs ez másként az induló vállalkozások esetében sem. A Hiventures portfóliójába tartozó 277 cégből mindössze öt olyan startup van, amit nők alapítottak.
Egy 2019-es kutatás szerint, ha a vállalkozói szférában sikerülne megszüntetni a férfi és női vezetők közötti esélykülönbségeket, akkor globálisan akár 2,5-5 trillió dollárral emelkedhetne a GDP. Vagyis: ennyivel nőne a világ gazdaságának teljesítménye. Ehhez egyrészt az kellene, hogy a befektetői oldalon több nő legyen. Jelenleg tíz kockázati tőkebefektetőből kilenc férfi, a nők által alapított startupok pedig még úgy is feleannyi induló befektetést kapnak, hogy a statisztikák szerint minden befektetett dollár után több mint kétszer akkora bevételt hoznak, mint azok a cégek, amelyeket férfiak indítottak.
Egy egyenlőbb startup-ökoszisztéma másik fontos feltétele pedig az volna, hogy azok a nők, akik szeretnének, merjenek, akarjanak és tudjanak is vállalkozni.
Szóval, ha engem kérdeztek, nagyon drukkoltam azért, hogy a járvány és az azt kísérő nagy ijedség ne szegje kedvét a hazai startupper nőknek – és rettentően örültem, amikor a jelentkezők számából és a pályázatok minőségéből azt láttam, hogy nem szegte. Több mint 350 csapat küldte el a jelentkezését a 2020-as StartupHER versenyre, amelyek közül tíz került rá arra a shortlistre, melynek szereplői két egésznapos szakértői bootcampen, majd pedig személyes mentori konzultációkon készülhettek föl a nagy bemutatkozásra. A szakemberek vállalkozási ismeretekkel, saját tapasztalatokkal segítették őket, csiszolták a prezentációs technikájukat és igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseiket.
Az úgynevezett Demo Day-t pedig szerencsére már egymás szemébe nézve rendezhettük meg. Itt, a háromtagú zsűriben ülve (a Hiventures vezérigazgató-helyettese és inkubációs befektetési igazgatója mellett) nekem is lehetőségem volt meghallgatni a tíz döntős csapatot, és feltenni nekik a kérdéseimet. A tét nagy volt. A most kiválasztott győztes csapatok gyorsított pályán haladhatnak a befektetés felé, és rövidesen az inkubációs befektetési bizottsági elé vihetik az ötletüket, ahol döntenek majd a 15 milliós befektetésről, és pozitív válasz esetén megkezdődik a cégalapítás, majd a közös munka.
És akkor most lássuk azt a négy vállalkozást, amely a múlt heti bemutatkozás alapján továbbjutott, és ezzel egy óriási lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megkapja élete lehetőségét.
The Happy Little Planet – a gyerekek szociális és környezettudatos nevelését elősegítő alkalmazássorozat
A nap egyik legösszeszedettebb, legalaposabb prezentációját bemutató Happy Little Planet csapat egy már most is nagyon pörgő piacra szeretne betörni. Olyan játékos alkalmazás-sorozatot, vagy – ahogy ők fogalmaztak – „mini game sagát” találtak ki, amely segíti a szülőket gyerekük korai környezettudatos nevelésében. Szerethető, vagány animált karakterek, izgalmas feladatok, interaktív történetmesélés és egy felelős szülőcsapat, akik nem szeretnének megállni ott, hogy a gyerekeikre rászólnak, amikor szemetelnek. A Happy Little Planet alapítói szakmailag kiegészítik egymást; van közöttük közgazdász, saját ügynökséget vezető kreatív szakember, filmscript-író és elismert animációs művész is. Ami közös bennük, hogy mind szülők, akiknek fontos, hogy felelősségteljes és szociálisan érzékeny gyereket neveljenek, és így – rajtuk keresztül – hozzájáruljanak egy élhetőbb jövő kialakításához.
Arametry – személyre szabott, fenntartható táskákat forgalmazó webáruház
Huszár Fanni és Burány Vera volt a legfiatalabb bemutatkozó csapat a döntőben. Tiszteletreméltó magabiztosságukkal és letisztult prezentációjukkal nagyjából kettő perc alatt feledtették el velem, hogy az anyukájuk lehetnék. Helyette inkább a személyre szabható, fenntartható alapanyagokból készülő táskáikra koncentráltam, és fejben azon spekuláltam, hogy vajon hány belső zsebre és milyen fülkialakításra lenne szükségem, ha egyszer, egészen véletlenül úgy alakulna az életem, hogy a már létező igazán csekély számú darabom mellé szeretnék egy új munkába járós táskát… Az Arametry két alaptagja (akik mellett Fülöp Ádám szoftverfejlesztő a harmadik pillér) nemcsak a textiltervezéshez, a dizájnhoz és a fenntartható divatvilág trendjeihez ért, hanem a fogyasztói viselkedéshez, a gyártási folyamatokhoz, az üzletfejlesztéshez, a vállalati joghoz- és adózáshoz is. Céljuk, hogy a fenntarthatóságot összekössék a felhasználói élménnyel és a technológiai innovációval. Személyre szabott táskákat forgalmazó webshopunkban a vásárlók egy interaktív felhasználói felületen keresztül alakíthatják a termékek mintáját, és formavilágát algoritmikus dizájn és 3D-modellek segítségével. „Ezek a mai fiatalok”, ugye-ugye?
Seahorsey – újrahasznosított anyagokból játékok és használati tárgyak gyerekeknek
Ha azt kérdezik tőlem, hogy egy jó innovatív ötleten kívül mi kell még egy sikeres startupvállalkozáshoz, általában azt felelem: egy erős személyes történet. No, a Seahorsey esetében ez olyannyira adott, hogy szerintem a házaspár prezentációja végére egy kicsit mindannyian úgy éreztük, egyáltalán nem bánnánk, ha Zsuzsa és Gareth egy kicsit örökbe fogadna bennünket. Annál is inkább, hogy startupvállalkozásuk a két kiskorú csapattaggal, Milával és Lolával teljes. A tervezésnél ugyanis a kislányaik ötleteit is figyelembe veszik. A történet egy a világsajtót is bejárt fotóval kezdődött, amelyen egy bébi tengeri csikó volt látható, akinek a farkába belenőtt egy a tengerben úszkáló fültisztító pálcika. Ez a kép annyira megrázta a gyerekeket és a két szülőt, hogy elhatározták: szakítanak a műanyag játékrengeteggel. Megszületett a Seahorsey, amely azt vállalja, hogy minden egyes termék minőségi, újrahasznosított anyagból készül, elsősorban az óceánokat szennyező műanyagból vagy PET-palackból. A portfólió plüss és fejlesztőjátékokból (például építőkocka, homokozó, fürdőjáték, meséskönyv), illetve kiegészítőkből (például hátitáska, póló, dekorpárna, babzsák) áll majd. És a család tényleg minden darabot együtt fejleszt, a címkére pedig az is rákerül, hogy az adott darab hány palacktól vagy egyéb szeméttől szabadította meg a Földet (egy hátizsák például 11 PET-palackból készül). Hát nem imádnivaló? Hát de.
My Food Protocol – komplex, terápiás étrendtervező és -monitorozó alkalmazás és weboldal
És, ha már személyes történet. A My Food Protocol ötletgazdája az élő példája annak, hogyan lehet az élet által eléd vetett legmélyebb válságból kincset faragni. Nagy Kornélia édesanyja daganatos betegsége kapcsán kezdett el komolyan foglalkozni a betegségek és a dietetika kapcsolatával. Az elmúlt tíz évben példamutató módon kiképezte magát, immár funkcionális táplálkozástudományi-, és hormonegyensúlyi szakértő, fitoterapeuta végzettséggel is rendelkezik és jelenleg élelmiszeripai analitikus hallgató. A csapata által fejlesztett, mesterséges intelligencia alapú platform összetett, terápiás étrendtervezési segítséget és ellenőrző funkciót nyújt azoknak, akik valamilyen krónikus vagy akut betegséggel élnek. Autoimmun betegek, meddőséggel, emésztőszervi problémákkal, vagy éppen anyagcserezavarokkal küzdők kapnak személyre szabott, betegség-specifikus étrendeket, és mellé olyan protokollokat, amelyek segítenek életminőségük javításában, a megelőzésben és az egészségük fenntartásában. A rendszer figyelembe veszi azt is, hogy az emberek, különösképpen a betegek igénylik az egészségügyi személyzet támogatását, segíti az összekapcsolódást a megfelelő terapeutával vagy éppen virtuális asszisztenciát nyújt. Páratlan, nem igaz? És mindezt itthon fejlesztik, magyar szakemberek, egy rendkívül bátor és eltökélt magyar nő vezetésével.
D. Tóth Kriszta