–

Férfimunka – férfiüzlet

Az üzleti életben jóval kisebb a nők aránya és befolyása, mint a férfiaké – így van ez a vállalkozások esetében is. Keveházi Kata azt mondja, a sztereotípiák ezen a téren is mélyen hatnak a gondolkodásunkra. Ha a „vállalkozó” szó előkerül, még mindig egy férfira asszociálunk.

Sokat léptünk ugyan előre e téren, de még mindig tartja magát a nemek családon belüli feladatköreinek merev elhatároltsága: a férfiaktól társadalmi elvárás a család anyagi boldogulásának megteremtése, míg a nők „az otthon melegének” letéteményesei. Egy nőnek emiatt még mindig nehéz önállósodnia – az alkalmazotti állás a fix kereset miatt sokkal inkább elfogadott forma számára, mint a vállalkozással járó kockázatvállalás.

Egy nő még mindig sokkal inkább függ a partnere támogatásától, mint egy férfi, különösen akkor, ha a vállalkozói létnek nincsenek családi hagyományai.

És olyan kérdésekkel is szembesülniük kell, amikkel egy férfinak általában kevésbé: vállalhat-e utazásokat, esti vagy hétvégi továbbképzéseket, eleget tud-e tenni a háztartással vagy a gyerekekkel járó feladatoknak is. Márpedig amíg az otthoni kötelezettségek egyoldalúan oszlanak meg, addig a nők hátrányban lesznek vállalkozóként is. Ezért kemény feladat számukra egyensúlyban tartani a vállalkozás építését és a magánéletet.

A nemek közti egyenlőtlenség mértékét legérzékletesebben a leggazdagabb emberek toplistája tükrözi: a világ top tízes listáján hosszú évek óta tízből kilenc férfi szerepel. Az egyetlen nő Alice Walton, a Walmart egyik tulajdonosa, de ő is csak úgy került fel kilencedikként a listára, hogy a vagyonát örökölte, a céget az apja építette fel. De ha továbbgörgetjük a Forbes 2020-as listáját, a top kétszáz között is nagyítóval kell keresni a nőket. Pedig nem arról van szó, hogy a nők nem képesek ekkora üzleti sikereket elérni, csak sokkal kevesebb lehetőségük nyílik erre. Ráadásul a nemek közti gazdasági egyenlőtlenségek közül kizárólag a bérkülönbségeket mérik, a vállalkozási szféra jövedelmi szakadéka, a vagyonok közötti szakadék, vagy a földtulajdonlás mértékének különbsége nem ismert.

Pedig a világ sorsára az üzleti élet nagyágyúi vannak igazán befolyással, és amíg ők javarészt férfiak, addig a nők részvétele a jövőt meghatározó gazdasági döntések meghozatalában igen csekély lesz a jövőben is. Magyarország helyzete pedig e téren kirívóan kedvezőtlen. Célnak azt tekinthetjük, hogy a nők befolyása érdemivé váljon, aminek az autonóm női vállalkozások megerősödése az egyik fontos eleme – mondja Kata.

Keveházi Kata – Fotó: Kaszás Tamás

Egy nő másképp csinálja

Természetesen egyre több a női vállalkozó, így mind több szó esik róluk, és egyre inkább láthatók is. Összességében elmondható róluk, hogy a prioritásaik, az érvényesüléssel és a növekedéssel kapcsolatos dilemmáik mások. De másként határozzák meg a sikerkritériumokat is: a női létben való kiteljesedés, és a magánéleti harmónia legalább olyan fontos számukra hosszú távon.

Más a vállalkozásaik mérete, de sokkal jellemzőbb rájuk a tevékenységi kör is – általában a nőiesnek mondott területeken vannak jelen. Mások a fejlesztési igényeik is, és többet képezik magukat.

Másképp lobbiznak, másképp férnek hozzá az állami megrendelésekhez, a közbeszerzésekhez, a tőkéhez és a hitelhez is.

Keveházi Kata azt tapasztalta, hogy teljesen más kérdések is foglalkoztatják őket, mint a férfiakat: legalább annyit foglalkoznak az emberi kapcsolatokkal, munkatársaik jóllétével, a munkájuk és magánéletük nehézségeivel, mint a vállalkozás tevékenységeivel, az üzletkötéssel. Vezetőként is eltérők a tapasztalataik és megéléseik mellett a prioritásaik is – a profitnál többnyire fontosabbak számukra az emberi kapcsolatok, az ügyfelek, partnerek visszajelzése.

Szakértőnk azt mondja, hogy ahol ezt kutatják és mérik, ott kiderült, hogy a nők által vezetett vállalkozások megbízhatóbbak a hitelek visszafizetését illetően, abban pedig már sokan egyetértenek, hogy a startupok világában is sikeresebbek a vegyes csapatok.

A válság csak rontott a helyzeten

A koronavírus-járvány következtében létrejött gazdasági válságban a női vállalkozók húzták a rövidebbet.

Az ENSZ egy tavalyi kutatásából az derül ki, hogy ebben a mostani, bezárkózós-home office-os helyzetben az otthoni munkamegosztás még egyenlőtlenebbé vált. 

Arra a kérdésre, hogy a takarítás területén nőttek-e a terheik, a nők 45, míg a férfiaknak csak 35 százaléka felelt igennel. Ennél is szembetűnőbb adat, hogy a takarítással kapcsolatban mindössze a nők 13 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem csinálja, míg a férfiaknál ez 33 százalék.

És akkor még nem beszéltünk a távoktatás terheiről.

Márpedig, ha a nőkre jelentősen több otthoni feladat hárul, akkor a vállalkozásukra mint a munkájukra kevesebb idejük és energiájuk marad, akár végső esetben fel is adhatják.

Mit kellene tenni?

Keveházi Kata azt mondja, hogy vannak ugyan kifejezetten női vállalkozásokat segítő programok, de korántsem elég. És amit nyújtanak, azok sem állandók, és nem is érhetők el minden vállalkozó nő számára. Hozzáteszi viszont, hogy egyre több az online női vállalkozói közösség, platform, amelyben segíteni tudják egymást a tagok, ám fontos lenne intézményes keretek közé vonni a kiemelt programokat, hogy még hatékonyabban működhessenek.

Amíg a társadalomban nem következik be változás annak alapján, hogy hogyan tekintenek a nőkre és az ő szerepeikre, addig hiába a segítség – a támogató mikrokörnyezet nélkül továbbra is csak keveseknek lesz lehetőségük, hogy nagyvállalkozásokat építsenek fel. Pedig ezek szerepe meghatározó lehetne a társadalmi egyenlőtlenségek és a fenntarthatóság kérdéseire is nyitott, kevésbé erőalapú üzleti és társadalmi kultúra kialakulásában. Ezért Keveházi Kata szerint nagyon fontos lenne, ha már az iskolákban is nagy súlyt fektetnének erre a témára, és megmutatnák a fiataloknak, hogy milyen lehetőségeik vannak, és mi szükséges ahhoz, hogy a terveiket valóra válthassák.

Mert végső soron az lenne a cél, hogy ne a nemünk határozza meg azt, milyen lehetőségeink vannak az (üzleti) életben.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás:Getty Images/10’000 Hours