Online predátorok, otthoni erőszak, szegénység… – Így hat a koronavírus-járvány a világ gyerekeire
Többszörösére nőtt az interneten terjedő, gyerekekkel szembeni szexuális erőszakot ábrázoló felvételek száma az elmúlt hónapokban. De aggasztó a gyerekszegénység, a koldultatás és az otthoni erőszak növekedése is. A digitális iskola viszont a legtöbb érintett országban működik, persze nem fennakadások nélkül, de mostanra megvannak a gyenge pontok, így legalább meg lehet szervezni a segítséget. A koronavírus-járvány és a szorosan a nyakában lihegő gazdasági krízis tapasztalatait a világ különböző pontjairól dr. Gyurkó Szilvia összegzi.
–
A gyermekvédelmi szakma tagjai intenzív párbeszédben vannak egymással a koronavírus-járvány kitörése óta. Kicseréljük egymással a tapasztalatokat, megosztjuk a jó gyakorlatokat, a javaslatokat. Akik előrébb járnak a járványban, felhívják a többiek figyelmét a kockázatokra és csapdákra, amiket így talán el tudunk kerülni. Ebből a tudásból szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek.
Távoktatás, digitális iskola
A távoktatás sehol sem zajlik fennakadások nélkül. Főleg a szegénységben élő gyerekek helyzete ad okot aggodalomra világszerte.
A moldáv állam például telefonokat adományoz azoknak a gyerekeknek, akik egyébként nem tudnának részt venni az oktatásban, és több telekommunikációs cég is „internetkuponokat” oszt szét a rászorulók között. Örményországban a diákok 25 százalékának nincs számítógépe (vagy más digitális eszköze), ezért országos szolidaritási kampányt indítottak, hogy jobb helyzetben lévő családok segítsenek a kevésbé tehetőseknek.
Törökországban, bár még nincs kihirdetve az országos vészhelyzet, és a cégek jó része tovább működik, 31 nagyobb várost már lezártak, és a 20 éven aluliak és a 65 éven felüliek számára tilos az otthonuk elhagyása. Egy hónapja már a gyerekek is otthonról tanulnak, ezért az állami tévécsatorna a tananyag megosztásában, és az oktatásban is meghatározó szerepet vállal.
Brazíliában a tévécsatornák szintén fontos részei a távoktatásnak. Ennek oka, hogy a brazil internetforgalom 70 százalékát az öt nagyváros és környezetében élők adják – máshol nagyon sok családnak egyáltalán nincs internetes elérhetősége. Tévéje viszont a lakosság 95 százalékának van.
Macedóniában az otthontanulás miatt megnőtt online aktivitást több civil szervezet is arra használja, hogy különböző hasznos időtöltést biztosítson a gyerekeknek, és ezzel elejét vegye, hogy a felügyelet nélkül maradó gyerekek céltalanul bóklásszanak az utcákon, vagy folyton a neten lógjanak. Ennek egyik eleme, hogy elindítottak egy „Együtt otthon” elnevezésű közösségimédia-kampányt, ahol a családok a gyerekek iskolai munkáit, alkotásait osztják meg, és ötleteket adnak egymásnak, hogyan tudnak minőségi időt együtt tölteni a családtagok.
A távoktatás rendszere kapcsán érdekes kezdeményezés még Macedóniában, hogy mivel a kijárási tilalom délután négy és hajnal öt óra között érvényes, ezért az iskoláktól azt kérték, hogy 12 és 16 óra között ne legyenek online foglalkozások, hogy a gyerekeknek szabadidejük is legyen.
Szintén izgalmas helyi kezdeményezés, amit a szülők és a tanárok egy része indított azért, hogy minden gyerek érdemjegyét felfelé kerekítsék idén év végén, hiszen komoly többletterheik, teljesítéseik vannak.
Gazdasági hatások: gyermekszegénység, gyermekprostitúció, koldultatás
Az iskolák bezárása miatt jelentkező problémák mellett a gyermekvédelmi szervezetek különösen tartanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, a gyermekszegénység növekedésétől, és a gyerekek növekvő kihasználásától és kizsákmányolásától.
Minden gazdasági krízis magával hozzá a gyerekek áldozattá válásának növekedését. Megszaporodik a gyermeket koldultató, gyerekeket dolgoztató, őket kisebb vagyon elleni bűncselekményekre kényszerítő bűnözői körök száma. Kirgizisztánban például a gazdasági hatások különösen élesen jelentkeznek a gyerekvédelemben dolgozók szerint. Megnőtt azoknak a családoknak a száma, akik mindenféle jövedelem nélkül élnek, gyakorlatilag a semmiből.
De gazdasági válság idején a gyerekek szexuális kizsákmányolása (prostitúcióra, pornográfiára kényszerítése) is megnő. Brazíliából pedig máris érkeztek olyan jelzések, hogy a szegénység sújtotta régiókban egyre erősebben van jelen a gyermekek prostitúcióra kényszerítése.
Erőszak otthon és online
A gyerekek erőszaktól való védelme szempontjából aggodalomra ad okot a világon mindenhol, hogy a gyerekek most sokkal több időt töltenek online, mint korábban. A predátoroknak, akik gyerekekre vadásznak, most sokkal több lehetőségük van arra, hogy kapcsolatot létesítsenek, behálózzanak, megzsaroljanak gyerekeket az interneten.
A svédországi gyermeksegély-vonalakon például az elmúlt hetekben megsokszorozódott a bántalmazások és az online szexuális erőszak miatt tett jelzések száma.
Az EUROPOL napokban közzétett jelentése pedig arról számol be, hogy az interneten terjedő, gyerekekkel szembeni szexuális erőszakot ábrázoló felvételek száma többszörösére nőtt.
Megszaporodtak az illegális és félig legális fórumokon azok a beszélgetések, amelyek elkövetők, és potenciális elkövetők között zajlanak, és megnőtt azoknak az eseteknek a száma is, amelyekben tiltott gyermekpornó-felvételek miatt kellett blokkolni egy oldalt.
Dél-Kelet Ázsiából azt erősítették meg rendőrségi források, hogy az online, élő (live-stream) gyermekpornográf felvételek száma nőtt meg.
Törökországban a járvány terjedésének megakadályozása érdekében csökkentették a börtönnépességet (elengedtek több fogvatartottat), közöttük olyanokat, akik gyerekkel szembeni szexuális erőszakot és visszaélést követtek el. E döntés ellen széleskörű tiltakozás zajlott.
De nem csak kívülről, és az interneten leselkednek veszélyek a gyerekekre. A gyerekek közül sokan a koronavírus-járvány miatt most olyan családtagjaikkal is össze vannak zárva, akik bántják őket fizikailag, érzelmileg vagy szexuálisan.
A bántalmazó családban élő gyerekek kiszolgáltatottsága Görögországban különösen nagy. Ennek oka, hogy az állami beavatkozás lehetősége minimálisra csökkent, bezártak az átmeneti otthonok, és a civilek is elsősorban telefonon és online platformokon tudnak csak segítséget nyújtani.
Az erőszak mellett, a szülői jelenét kényszerű hiánya is problémát okozhat.
Albániában az egészségügyi dolgozók gyermekeiről való gondoskodás jelent komoly problémát. Ők – amíg a szüleik dolgoznak – az esetek többségében rokonoknál vagy szomszédoknál vannak. De még ez sem megoldható mindenki számára, ezért széleskörű társadalmi összefogásban keresik a támogatókat, akik napközbeni felügyeletet tudnak biztosítani a gyerekeknek.
A macedón helyzet specialitása, hogy külön figyelem esik az egyszülős családokra, akiknél a gyerekről való napközbeni gondoskodás gyakran okoz gondot. Az ő támogatásuk, segítésük érdekében több kezdeményezés is szerveződött.
Azért, hogy segíteni lehessen azoknak a családoknak, ahol a szülők napközben elfoglaltak, dolgoznak, a járványhelyzet frontvonalában harcolnak, a törököknél is elindult egy jótékonysági kezdeményezés. Egy meseprogram, amelynek keretében önkéntesek mondanak mesét a gyerekeknek, illetve ennek folytatásaként egy online tanulást segítő kezdeményezés indult. A távollévő szülőt – ha pótolni nem is lehet, de a gyerekek kaphatnak értő figyelmet és támogatást a hasznos időtöltésben.
Ezen kívül egy-egy országban speciális problémák is megjelentek. Moldovában például a sajtó rendszeresen foglalkozik a menstruációs szegénység problémájával. A válság miatti áremelkedés, és a civil szervezetek akadályozott munkája miatt ugyanis egyre több nőt és lánygyermeket foszt meg attól, hogy a menstruációja idején hozzájusson a szükséges higiéniai termékekhez.
De speciális gyermekvédelmi problémaként tekintenek több országban is a menedékkérő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére, illetve a hajléktalan, utcán élő gyerekek problémájára.
A koronavírus-járvány globális jelenség, de minden országnak megvannak a maga sajátos problémái és egyedi megoldásai is. Ezeket olvasva talán erősödhet bennünk a szolidaritás érzése, az, hogy határokon átnyúló kihívás esetén is milyen fontos az együttműködés és az egymástól való tanulás.
Dr. Gyurkó Szilvia