–

A demencia valamilyen formája szinte valamennyi családban felbukkan előbb-utóbb, az emberek jelentős része mégsem tudja, mi is ez a betegség pontosan, és miként tud segíteni az érintetteknek. Sokan azt hiszik például, hogy a feledékenység az öregkor szükségszerű velejárója, pedig ez nem igaz.

Az Alzheimer-kór kialakulásának oka még nem tisztázott, a genetikai hajlam, a magasabb életkor, a vérkeringés zavara, az egészségtelen életmód, a sok cukor, a stressz, a magány: okolnak sok mindent, biztos válaszok azonban egyelőre nincsenek. Tény azonban, hogy a szellemi elitet ugyanúgy eléri, mint az egyszerű embereket, és nem véd tőle sem az intellektus, sem vagyoni helyzet, sem az, hogy hova születünk.

A kognitív funkciók (gondolkodás, felismerés, emlékezés, írás, olvasás, számolás, tájékozódás stb.) leépülésének oka sokféle lehet, az esetek hetven százalékát az Alzheimer–kór okozza. Ez a betegség pedig nemcsak az idős korosztályt érinti, hanem a fiatalabbakat is.

A tudósok úgy kalkulálnak, hogy 2050-re a világon 135 millió ember szenved majd Alzheimer-kórban, azaz minden 85. ember. Kijelenthető tehát, hogy népbetegségről van szó.

A memória napjára összegyűjtöttem azokat a könyveket, filmeket, amelyekből sokat tanultam a demenciáról. Kérlek bennetek, ha tudjátok, folytassátok a listát!

1. Megmaradt Alice-nek (film és azonos című regény)

2014-ben készült el ez a csodálatosan érzékeny és megrázó film Julianne Moore és Alec Baldwin főszereplésével. Moore többek között Oscar-díjat is kapott alakításért. A történet egy ötvenéves nyelvészprofesszorról szól, akit Alzheimer-kórral diagnosztizálnak. A leépülés fiatal kora ellenére gyors és megállíthatatlan. Mi történik a családdal ebben a helyzetben? Hogyan reagál a férj és a három felnőtt gyerek? Meddig titkolható Alice betegsége? És mi van azután, hogy már egyértelművé vált, és a család életmódja teljesen megváltozik, semmi sem lesz már úgy, mint rég? Felejthetetlen mozi, felejthetetlen képek. Sokat segít abban, hogy megértsük (vagy legalább megpróbáljuk megérteni), mi zajlik egy olyan emberben, aki egyre inkább önmagába záródik, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szüksége van ránk, akik helyette emlékezünk.

2. Szerelmünk lapjai

Egy idős férfi mindennap felolvassa a feleségének a közös életük történetét, azt, hogy milyen sokat kellett küzdeniük egymásért. Az Alzheimer-kóros asszony mindennap újra és újra végighallgatja és újraéli az elfelejtett tündérmesét. A Rachel McAdams és Ryan Gosling által életre keltett párt milliók zárták szívükbe, és bár a történet meglehetősen szirupos, és a valóságtól olykor jócskán elrugaszkodott, érzékenyítésre mégis alkalmas.

 3. Iris

Az egyik kedvencem a témában – igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) szerelméről mesél, az oxfordi kezdetekről, a fiatalságról, és a negyven évvel később Irist megtámadó Alzheimer-kórról. De leginkább arról, hogy két ember miként ragaszkodhat egymáshoz minden körülmények között – vagy ellenére.

4. Egyre távolabb

A demens betegek nemcsak feledékennyé válnak, hanem idővel képtelenné az önellátásra, a körülményeknek megfelelő viselkedésre, az érzelmek kontrollálására – a személyiségük ugyanúgy szétesik, ahogy az emlékezetük. Felügyeletük óriási terhet ró a családtagokra és az egészségügyi-szociális ellátórendszerre egyaránt. 

Az Egyre távolabb szintén egy házaspár története, akik több mint negyven éve házasok, és egy nap rádöbbennek, hogy az asszony rossz memóriája egy súlyosbodó Alzheimer-kór jele. Mivel nem talál haza, ha elkóborol, otthonba kerül, egy ideig látogatni sem szabad.

Hogyan dolgozza fel a férfi, hogy egyedül kell élnie, a szeretett nő nélkül, aki nem halt meg ugyan, de nem ismeri őt fel?

A film forgatókönyve Alice Munro Oda-vissza című novellája alapján készült, mely magyarul is olvasható.

5. Apu vad napjai

Hogy a témát nemcsak csöpögősen, hanem intelligens humorral is meg lehet közelíteni, arra példa ez a film is, amelyben Laura Linney és Philip Seymour Hoffman a főszereplők. Hogyan borul fel két meglehetősen egoista ember élete, amikor váratlanul gondoskodniuk kell az apjukról? Hogyan bújik meg a nevetés lehetősége (és mentsvára) a legsötétebb helyzetek mélyén is? Íme. 

6. Még egy esély

És végül a szubjektív kategória győztese nálam (eddig): nemrég futottam bele ebbe a filmbe a Netflixen egy vasárnap délután. Ha már humor, no, ezen is sokat lehet nevetni, pedig az alaptéma nagyon szomorú. Egy matematikust támad meg az Alzheimer-kór, és az idős, egyre zavartabban viselkedő professzor úgy dönt, megkeresi élete szerelmét, mielőtt elfelejtené. A küldetésben pedig nem várt segítői akadnak, a lánya és az unokája szegődik mellé, akikkel addig meglehetősen ridegen bánt, ám a betegség és a halál közelsége felülír bennük sok mindent, ami rigolya, sértettség, dogma vagy félreértés volt az életükben addig. Nagyon kedves film, szeretettel ajánlom!

És várom a ti tippjeiteket is!

Kurucz Adrienn