–

Pár hét alatt elintézik, átlagosan 10 és 50 ezer forint között költenek, még inkább boltban vásárolnak, de egyre többet keresgélnek online is, a fenntarthatósághoz pedig ellentmondásosan viszonyulnak a magyar internethasználók, ha karácsonyi ajándékbeszerzésről van szó. A Jófogás online kutatásából az is kiderül, hogy a legtöbben szűk családi körben ajándékoznak.

Ha mínuszos hírt írnék belőle, akkor nagyjából így lehetne összefoglalni a több mint tízezer fő által kitöltött kérdőív eredményeit. 

 

Mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon miként változik a kép a különböző életkorokra bontva, és mi a helyzet, ha összehasonlítjuk egymással a generációkat. A pontos életkori besorolására és a generációk elnevezésére többféle módszer létezik, e kutatás lebonyolítói ezt a konszenzusos beosztást alkalmazták: 

  • Z generáció: 16–20 évesek
  • Y generáció: 21–35 évesek
  • X generáció: 36–50 évesek
  • „Baby boomerek”: 51–69 évesek
  • Veterán generáció: 70+ évesek

A szövegbe ágyazott következő infografikákon a munkaerőpiacon aktív négy generáció adatait részletesen is végig tudod böngészni (izgalmas megkeresni magadat és az ismerőseidet). Én a szövegben inkább a korcsoportok közötti hasonlóságokra és különbségekre koncentrálok. A 70 évesnél idősebb korosztály adataiból az derül ki, hogy a válaszadók csaknem kétharmada egyáltalán nem ajándékoz, így rájuk inkább ott fogok kitérni, ahol a fönti, általános jellemzőkhöz képest jelentősebb eltérés tapasztalható.

Érdekes megfigyelni például, hogy melyik korcsoport hajlamos leginkább az utolsó pillanatra hagyni az ajándékok beszerzését. Erre a kérdésre egyértelműen a Z generáció a válasz. Az eredmények alapján az látszik, hogy a legfiatalabbak közül minden negyedik csak a karácsony előtti napokban vásárol. De az X generáció minden ötödik tagja sem kapkodja el az ajándékok beszerzését.

A „Milyen körben készülsz ajándékkal?” kérdésre adott válaszok között is izgalmas generációs különbségek látszanak. Miközben nagy átlagban a legtöbb magyar internethasználó csak a közvetlen családtagjait ajándékozza meg, addig az Y és a Z generáció között ez a tendencia „beszakad”. Míg a boomerek és az X generációsok bő kétharmada, az Y generációsoknak pedig csaknem 60 százaléka csakis szűk családi körben ajándékoz, addig a Z generációsok esetén ez a kör jelentősen kibővül.

A tizenévesek több mint negyede meglepi a „választott családját”, azaz a barátait is, közülük két és félszer annyian adnak ajándékot a barátoknak is, mint a szüleik-nagyszüleik generációja. 

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a legkevésbé ajándékozó veteránok mellett a legfiatalabbak közül került ki a legtöbb „nem ajándékozok” válasz (28 százalék).

És hogy leginkább hol szerezzük be az ajándékainkat? Nos, a legtöbb magyar netező egyértelműen még mindig boltokban vásárol. Ugyanakkor határozottan megfigyelhető, hogy az 50 évesnél fiatalabbak egyre többet vásárolnak az interneten is.

Számomra kissé meglepő módon, a kutatásból az derül ki, hogy nem a Z, hanem az X és Y generáció rendeli meg a legtöbb ajándékot online.

Az 50 év alattiaknak 39, a 35 év alattiaknak pedig 36 százaléka jelölte meg ezt a választ. A Z generációsok itt a várakozásaimhoz képest alulmaradtak, közülük 27 százalék állítja, hogy a neten szerzi be az ajándékokat.

Viszont az is kiderült, hogy a legfiatalabbak szeretnek a leginkább kézműveskedni; hét százalékuk készül arra, hogy saját készítésű ajándékkal lepi meg szeretteit – és ezzel magasan vezet a többi generáció előtt.

És akkor most lássuk az anyagiakat! Azt már az elején elárultam, hogy az online kutatást kitöltő több mint tízezer ember átlagosan 10 és 50 ezer forint között költ ajándékokra.

A fiatal felnőttek, a középkorúak és a picit idősebbek körében gyakoribb a nagyobb költekezés az ünnepek előtt; az Y, az X és a baby boomer generáció tagjai közül nagyjából minden ötödik ember 50 és 100 ezer forint között költ.

A tizenévesek anyagi lehetőségei ennél korlátozottabbak, minden második Z generációs válaszadó 5–10 ezer forint közötti összegért tud vásárolni. Némileg meglepő módon a legfiatalabb válaszadók 12 százaléka bejelölte a „300 ezer forintnál többet” választ… Most vagy az a helyzet, hogy az átlag magyar népességhez képest magasan felülreprezentáltak voltak a rendkívül jómódú vagy épp kimagaslóan nagyvonalú családok utódai, vagy pedig a kitöltők egy része inkább a vágyai alapján kattintott (trollkodásra meg aztán gondolni sem merünk, hiszen a Z generáció híresen nem ismeri a viccet! Irónia.).

A végére hagytam az egyik legizgalmasabb kutatási szempontot: a fenntarthatóság kérdését. Az elmúlt néhány év egyik legfontosabb témájává vált a túlfogyasztás, a hulladék-túltermelés és a fenntarthatóság. Így a kutatásban rákérdeztek arra is, hogy ki mennyire tartja fontosnak ezeket a szempontokat az ünnepi készülődéskor. A válaszok között itt egy nagyon érdekes jelenség figyelhető meg. Előbb mutatom az infografikát, aztán elmondom, mire gondolok.

A hetvenévesnél idősebbeket leszámítva a többség igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy fontosnak tartja-e a fenntarthatósági-környezetvédelmi szempontokat, amikor ajándékokat vásárol.

Az online kutatásban részt vevők eredményeit tekintve azonban a környezettudatos ajándékozók között nem a klímatüntetéseken nagyon aktív Z generációsok voltak a legtöbben, hanem a szüleik, nagyszüleik.

Az X generációsok és a baby boomerek csaknem 80 százaléka tartja fontosnak a fenntarthatóságot az ajándékbeszerzéskor. Ez igazán szuper, és én, a tősgyökeres X-es már épp állati büszkén húztam volna ki magam, amikor összevetettem ezt az adatot egy másik, ide (is) tartozó kérdéssel. Azzal, hogy vajon mennyire lennénk hajlandók akár már korábban használt dolgot ajándékozni a szeretteinknek… azaz lemondani mondjuk egy privilégiumról.  

Nos, a jól hangzó „fontos nekem a fenntarthatóság” hangoztatásával összevetve itt már kevésbé „jól” szerepeltünk, kedves 35–40+-os barátaim. Az X generáció képviselői közül ugyanis csak 41 százalék válaszolta azt, hogy rendben lenne az „újrahasznosított” termék ajándékozása. Az Y és a Z generáció tagjai is magasabb arányban kattintottak igent erre a kérdésre (43 és 45 százalék).

A magukról alkotott kép és a valóság közötti szakadék a boomerek körében a legnagyobb; míg 78 százalékuk azt állítja, hogy fontos neki a fenntarthatóság, csupán 34 százalék lenne hajlandó korábban már használt ajándékot adni.

Egy picit arra, a kommentszekciókban gyakran tapasztalható jelenségre emlékeztet engem mindez, amikor egy jelentős olvasottságú, mondjuk, kereskedelmi tévés műsorról szóló cikk alatt azt olvasom, hogy én ezt a mocskot nem nézem, dögöljön meg az összes celeb, meg különben is, „nekem nincs tévém, és azon is csak a Spektrum megy”. Vagyis: az, amit gondolunk (vagy szeretnénk gondolni) magunkról, nem feltétlenül van átfedésben a cselekedeteinkkel.

És ez, ha tetszik, ha nem, inkább az – úgymond – érettebb generációkra jellemző, mint az általuk egyébként előszeretettel szidott „mai fiatalokra”, akik iskolába járás helyett az utcán menetelnek a közelgő klímakatasztrófa miatt.

Szóval, így a végén, némileg áthidalandó a válaszok közötti szakadékot, csak annyit szeretnék mondani, hogy ha arra még nem állunk is készen, hogy használt árut ajándékozzunk egymásnak, remélem, azért az élelmiszer- és a csomagolóanyag-túlfogyasztás terén némileg sikerül kompenzálnunk ezt az ellentmondást… 

szöveg: D. Tóth Kriszta
adatvizualizáció: Kerepeczki Anna