„Ez egy életen át tartó küzdelem a tisztább kapcsolódásért” – A szexfüggés és kezelése

–

Sok szexfüggő tulajdonképpen a vederben van, a cseberből épp kikecmeregve, azaz igen gyakori, hogy valaki a korábbi szerhasználatát cseréli fel a társadalmilag jobban elfogadott kéjtől fűtött életmódra. Így járt Tom Sizemore, amerikai színész is, akinek állítólag szoros összefüggésben áll a jelenlegi szexfüggősége korábbi alkohol- és drogaddikciójával, a túlzásba vitt szerhasználat miatt ugyanis egy ritka állapot: kóros hímvessző-merevedés alakult ki nála. Gyakran egyébként épp azért nem kezeltetik magukat jó darabig a szexfüggők, mert egyáltalán nem élik meg problémaként a betegségüket. Az általános felfogás szerint ugyanis – különösen férfiak esetében – egyenesen dicsőségként jelenik meg, ha valaki sok strigulát tud felmutatni. Katy Perry exférje, Russell Brand sem érezte problémának sokáig a maga szexfüggőségét.

Azzal pontosan tisztában volt, hogy a korábbi heroinfüggése nem fenntartható állapot, ám arra még büszke is volt, hogy a brit pletykalapok rendszeresen az „Év Csődöre” titulussal illették.

Brand ugyanis szinte professzionális szinten űzte a nők megfektetését: külön alkalmazottja volt a potenciális ágyasok felkutatására és becserkészésére, hogy neki már semmi mással ne kelljen foglalkoznia, mint a havi 50-75 új nő meghágásával. (Ez egyébként nem ritka a sztárok körében: az asszisztensek munkakörébe ez is beletartozik.)

Betegség vagy dicsőség? 

De vajon hol feszül a határ az irigylésre méltó potenciál és a sajnálatra méltó függőség között? „Ez nehéz kérdés. A szex egy ingoványos terep, amit rengeteg elfojtás, tabu veszi körül. A kulcs az irányítás kérdésében található: én irányítom a szexualitásomat vagy a szex irányít engem?” – ad kulcsot a megoldásra a szakértő, Orvos-Tóth Noémi pszichológus.

Az is problémát jelenthet az addikció definiálásában vagy felismerésében, hogy az embereknek eltérő a libidója. Lehet, hogy valaki csak azért érzi „szexmániásnak” a párját, mert az sokkal gyakrabban kívánja meg a szexet, mint ő. A Medical News Today definíciója talán segíthet eloszlatni a kétségeket: eszerint a kényszeres maszturbálási vágy, a kapcsolatok, szexuális partnerek, egyéjszakás kalandok halmozása, a túlzott pornográfia használat, a kurvázás vagy a magamutogatás, kukkolás is mind-mind lehetnek a szexfüggőség jelei.

Addikcióról beszélhetünk, ha valaki képtelen ellenállni a sürgető vágynak, ha nem tiszteli a szexuális partnere határait, ha annak ellenére sem bír leállni a partnerek hajkurászásával, hogy az már a munkáját, a társadalmi megbecsülését vagy az anyagi helyzetét fenyegeti.

Ha érzelmileg nem elégíti ki az aktus, hanem inkább tátongó ürességet, lelkiismeret-furdalást, szégyenérzetet hagy maga után. Ha düh, szorongás, nyugtalanság, erőszakosság lesz úrrá rajta, amennyiben nem sikerül valakivel szexuális kapcsolatot létesítenie.

Erre a függőségre is igaz: mélyen gyökerező traumák idézhetik elő

„Hogy mi váltja ki, az természetesen mindig egyénfüggő. Mint minden más addikciónál, itt is az egyéni sorsot és élettörténetet érdemes megvizsgálni. Viszont az itt is igaz, hogy mindig valamilyen hiány, veszteség idézi elő, mely kapcsolódási zavart eredményez” – világít rá a probléma hátterére Rácmolnár Lili pszichológus. „Az agyban ugyanazon a területen hat, mint néhány drog által kiváltott függőség vagy a szerencsejáték: a pozitív megerősítő hatású dopamin rendszerre (ami az agy jutalmazó központja), mely így ingerlés alá kerülve olyan kémiai hatásokat vált ki, melyek enyhítik a hiányérzetet, amit régóta cipelünk. Az is ilyen hiányállapot lehet, ha valakit súlyos szexuális abúzus ért, és ezáltal elvesztette a lehetőséget, hogy megtanuljon természetesen kapcsolódni.”

Sandra Bullock egykori hűtlen férje, Jesse James például azt nyilatkozta: szexfüggősége egy gyerekkori abúzusból származik, ami miatt nagyon alacsony lett az önbecsülése.

De Magyarország „leghíresebb” (pontosabban egyetlen, nyíltan felvállalt) szexfüggőjéről, Szepesi Nikolettről is kiderült, hogy gyerekkorában az uszodában rendszeresen molesztálták, illetve ki volt téve a csapattársai verbális abuzálásának is.

„A szexfüggőség hátterében nagyon gyakran találunk kötődési traumát” – egészíti ki mindezt Orvos-Tóth Noémi. „Normál esetben, gyerekkorunkban egy másik emberhez kapcsolódva – aki legtöbb esetben az anyánk –, megtanuljuk érteni magunkat, a bennünk hömpölygő érzéseket, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, és megtanuljuk ezeket kezelni is. Kialakul az érzelmi önszabályozás képessége. Az, amikor nem bolondulok meg saját magamtól, mert képes vagyok lecsillapítani a félelmeimet, szorongásaimat, képes vagyok önmagamat elviselni. A szexfüggőknek (de igaz ez más függőségben szenvedőkre is) ez nem megy. Jön a feszültség vagy a belső üresség érzése, és ők tehetetlenek ellene. Erre előhúzzák a szexkártyát, ami – ha csak ideiglenesen is, de – segít megnyugodni.”

Egyedül nem megy

A kezeléshez mindig szakember segítségét kell igénybe venni, a szexfüggőség esetében ráadásul nem is annyira gyógyulásról, hanem felépülési folyamatról beszélhetünk, ahol tulajdonképpen győztes csatákkal kell beérnie az embernek, semmint megnyert háborúval.

„Mert küzdelem ez a javából: a belső késztetéssel, a sóvárgással, a nehezen uralható feszültségekkel. A cél az érzelmi önszabályozás kialakítása, a kontrollképesség növelése” – állítja Orvos-Tóth Noémi. A leszoktató folyamat pedig soha nem lehet teljes a kiváltó okok feltérképezése és kezelése nélkül. „Ez egy életen át tartó küzdelem a tisztább kapcsolódásért” – erősíti meg kollégája gondolatait Rácmolnár Lili is.

Van, akinek még a terápia is komoly kísértést jelent. Billy Bob Thortont akkori felesége, Angelina Jolie küldte el gyógykezelésre, miután lebukott a szexfüggősége miatt folytatott temérdek viszonyával. A házasságon azonban ez sem segített, főleg, miután a színész a terapeutáját is elcsábította.

Számtalan példát lehetne hozni arra, hogy a szexfüggőség hogyan tette tönkre valakinek az életét és a párkapcsolatait. De akkor mi az oka, hogy a szakemberek egészen a közelmúltig vitatkoztak azon, vajon elismerhető-e mentális rendellenességnek hivatalosan is? Miközben a probléma az emberek három-hat százalékát érinti… „Hogy a WHO ilyen sokára nyilvánította függőségnek, annak pont az az oka, hogy a szex az élet természetes része, fajfenntartásunk alapja (szemben a kokainnal és a szerencsejátékkal például), így nagyon nehéz meghatározni a normális mértékét. Ezen felül sokan már a diagnózist is stigmának ítélték meg; olvastam olyat is, hogy ahhoz hasonlították, mint amikor a homoszexualitásról akarták pszichiátriai keretek közt »lenevelni« az embereket” – teszi még hozzá Rácmolnár Lili.

Minden gyógyulási folyamat első lépése az, hogy szembenézünk a problémával, és bevalljuk magunknak: többé már nem vagyunk képesek úrrá lenni a betegségünkön. Azzal, hogy a szexfüggőség végre elismerten és hivatalosan is mentális rendellenességnek lett minősítve, bízom benne, hogy nem csupán a nyílt kommunikáció válik lehetővé, de sokak számára megnyílik a lehetőség egy új, frusztrációtól mentes élet felé.

Fiala Borcsa 

 Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images