–

A nagy bumm

Mielőtt rátérnénk a letűnt korok civilizációinak igen kreatív teremtéstörténeteire, ejtsünk szót arról, hogy ma mit gondol a tudomány, hogyan keletkezett az univerzum. Az elmélet neve valószínűleg mindenkinek ismerős, ez a Big Bang theory, azaz a nagy bumm elmélete.

Az ötlettel, miszerint az univerzumunk egyetlen pontból „robbant” ki, Georges Lemaitre belga katolikus pap és fizikus rukkolt elő először 1927-ben, ám ekkor nem igazán vették komolyan az elméletét.

Két évvel később azonban Edwin Hubble csillagász felfedezte, hogy a galaxisok távolodnak egymástól, ami azt jelenti, hogy az univerzum tágul. Ebből pedig logikusan következik, hogy ha visszafelé nézzük az idővonalat, kellett lennie egy kezdőpontnak, amikor még minden egyetlen pontban koncentrálódott, ezt nevezi a tudomány szingularitásnak. Ám ekkor az ősrobbanás története csupán egy volt a sok magyarázat közül.

A fordulópont, amikor ez a teória kiemelkedett a többi közül, az 1960-as években jött el, amikor két tudós megtalálta az ősrobbanás fontos bizonyítékaként szolgáló kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Így lett a nagy bumm elmélete a tudományban általánosan elfogadott „teremtéstörténet”.

És bár lenyűgöző ez az elmélet, az alábbi teremtéstörténetekhez képest, hát, mondjuk úgy, igencsak fantáziátlan.

1. A családi hányásból lett világmindenség

A közép-afrikai bushongók története szerint – akik a Kongó folyó melletti területeken élnek – a világ több nagy hányás, khm, eredménye. Úgy tartják, hogy a Bumba nevű isten hosszas rosszullét után könnyített magán, addig pedig nem volt más a világon, csak sötétség és víz, meg Bumba. Majd az istennek megkönnyebbülést hozó rókasorozatból lett először a Nap, ami felszárította a víz egy részét, így jött létre a szárazföld. Aztán az újabb okádás következett, ezúttal a Hold és a csillagok távoztak belőle, majd jöttek az állatok, első körben kilenc faj, ezekből pedig létrejött még sok-sok más élőlény. Az emberek azonban nem egy újabb adag színes ásítás következményei, hanem az állatok egyikének képzeletéből jöttek létre. Ezután Bumba megtanította az embereknek, hogyan kell tüzet rakni, és visszament a mennybe megpihenni. Így a teremtést nem ő, hanem a három fia fejezte be. Az egyik fiú a fehér hangyák teremtése során meghalt, a hangyák eltemették, az ásásból felszínre kerülő földből lettek aztán a sivatagok és a talaj. A második fiú minden növény elődjét hányta a világra, a harmadik pedig egy sárkányt okádott ki magából, ezzel pedig részükről be is fejezték a világ megteremtését. 

„A meggy az éretlen cseresznye, a fiúknak pedig összeugrik a fütyijük, ha megijednek” – Legelképesztőbb gyerekkori elméleteink

WMN Zizi – 2022. szeptember 5. – KC

2. Skandináv hónaljemberek

Északon is igen meglódult az emberek fantáziája, amikor arról gondolkodtak, hogyan keletkezett a világmindenség. A skandináv mitológia szerint az első élőlény egy Ymir nevű óriás volt, aki a jég olvadásából jött létre.

Ahogy az óriás izzadt, a hónaljából csöpögő testnedvből még több óriás jött létre, és így „született” az első férfi és nő is.

Ám ekkor még nem volt világ, azt Odin és a testvérei teremtették, miután megölték Ymirt. Az óriás véréből lettek az óceánok, a húsából a talaj, a hajából a növények, a koponyájából az ég és az agyából a felhők.

3. A teremtő önkielégülés

Az egyik ókori egyiptomi teremtéstörténet szerint kezdetben csak káosz és víz volt, ebből teremtette meg saját magát Atum isten.

Ám nagyon magányos volt, így, nos, elkezdett maszturbálni, majd a saját szájába ejakuált.

Ezután tüsszentett egyet, ezzel megteremtve a szél Istenét, Shut. Aztán köpött egyet, így jött létre az eső istene, Tefnu. Ekkor Atum elsírta magát, könnyeiből megformálódtak az első emberek, és a továbbiakban a három isten megteremtette a világ és az élet többi alkotóelemét. 

„A mellemre is, mami!” – 12+1 felejthetetlen retró reklám és szlogen nyomában

WMN Zizi – 2022. augusztus 31. – KK

4. A kínai halott

Kínában is sokféle mese született az évezredek folyamán arról, hogy hogyan lett a világ, de a leginkább zavarba ejtő ezek közül P’an Ku története. A hiedelem szerint a kezdet kezdetén az ég és a föld egy tojásban egyesült, ebből kelt ki P’an Ku isten. Ő tizennyolcezer évig folyamatosan növekedett eltolva egymástól az eget és a földet, mígnem összeesett és darabokra hullott. Az ő maradványaiból keletkezett aztán a világ – a bal szeméből a Nap, a jobból a Hold, a véréből a folyók és a húsából a föld. Az emberek pedig – ez, mondjuk, nem túl hízelgő – a testén élő bolhákból lettek.

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT. 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/

Dián Dóri