–

Lehet húzni-halasztani, mindenféle nehezen hihető kifogással előállni és taktikusan odázgatni a dolgot, de előbb-utóbb a legtöbb családban beadja a derekát a szülő az őt nyüstölő gyereknek. És vesz egy háziállatot. Csakhogy nem mindegy, milyen is az a kis kedvenc, amelyik hozzánk érkezik. Átható tornaöltöző szagot áraszt, és lelkesen fogad, mint egy kutya, kedvesen körbedorombol, de közben tojik a fejedre, mint egy macska, vagy cukin muszog, ám egész éjszaka pörgeti a kerekét, olyan zajt keltve, mint egy kisebb áramfejlesztő központ, mondjuk, egy hörcsög esetében. A család karakterétől és a gyerekek személyiségétől függ, hogy kihez milyen négylábú-, kétlábú- vagy éppen lábatlan kisállat illik.

Mivel mi az úszóversenyek, edzések miatt hétvégente sokat vagyunk távol, hétköznap pedig reggel megyünk, és legtöbbször csak este nyolcra érünk haza, a kutya és a macska le lett szavazva. A madár valahogy fel sem merült, hiszen a madárgyűrűző férjem révén sokszor látunk kézben madarat. A halak csak a későbbi terveink között szerepelnek. Hörcsögünk és tengerimalacunk volt már, aranyosak voltak, bájosak, de azért néha jól megtréfáltak minket.

Például, amikor a boltban azt mondták, hogy egy ártatlan, hamvas hörcsöglánykát kapunk. Ám kiderült, hogy valójában egy kölyökkel vemhes, tapasztalt asszonyságot vettünk az állatkereskedésben.

Aztán jött egy ismerős, aki olyan lelkesedéssel beszélt a kaméleonjáról, hogy azonnal felcsillant a szemünk. Csendes, nyugodt, szinte szagtalan, és szeret kézben lenni, legalábbis a lánykaméleonok. Léna rögtön elhatározta, hogy kér egyet a születésnapjára. Több mint fél éve él velünk tehát ez a kis zöld lény, és nagyon-nagyon imádjuk. 

Kaméleon a szőnyegen
Talán a dzsungelben érzi magát Kamilla, ha a szőnyegen mászkál

Milyen körülmények között neveld a kaméleonodat?

Kamilla egy sisakos kaméleon, tízcentisen került hozzánk, egy S-es méretű (azóta kapott nagyobbat, mert kinőtte), speciálisan hüllőtartásra kialakított terráriumban. Ez azt jelenti, hogy elöl és felül kis rács található az üvegen, hogy jó legyen a szellőzése. Fent szükség van egy fényt- és vitamint adó-, valamint egy melegítő lámpára. Este ki lehet húzni ezeket, hiszen eredeti élőhelyén, a cserjés, félsivatagos területeken is „lekapcsolják” a világítást éjjel, és a „radiátorok” sem fűtenek olyan erősen. Fontos a rendszeres párásítás, a kaméleon a levelekről iszik, az álló vízfelületet fel sem ismeri. A takarosan kialakított üveglakhelyet ágrendszerrel kell behálózni, hogy legyen min sétálgatni, tornázni, aludni a kaméleonnak. A terrárium hátsó oldalán van egy domb, melyen a tücskök és legyek meg tudnak kapaszkodni (a sima üvegről bizony lecsúsznak, mint az elöregedett matrica). Itt mindjárt rá is térünk a legérzékenyebb témára egy kaméleon tartásával kapcsolatban (legalábbis az anyukák számára ez igen neuralgikus pont lehet): mit is eszik egy ilyen hüllő?

Mivel etesd a kaméleonodat?

Nos, talán nem árulok el új dolgot azzal, hogy ez az állat bizony élő rovarokat fogyaszt. Ennél a pontnál persze sikítva kirohanhattam volna az ajtón, hogy „márpedig ebbe a lakásba zümmögő, neszező, undi ízeltlábúak be nem teszik a lábukat”, ehelyett – nagy önmérsékletet tanúsítva – kompromisszumot kötöttem a családdal. Étkezési csótány hozzánk soha, semmilyen körülmények között nem jöhet, bármennyire is állítják a boltban, mily csodásan tápanyagdús, és mennyire imádják a kaméleonok. Ezzel szemben tücsök (ha túl nagyot veszel, lehet, hogy egész éjjel álmatlanul forgolódsz majd a ciripeléstől, ezért érdemesebb kisebbeket kérni), légy (ezt ajánlott néha vitaminporba forgatni, hogy a hüllőd immunrendszere is tuti legyen) és a viaszmolylárva is tökéletesen megfelel neki.

A kaméleonod híres, ragacsos nyelvkinyújtós vadászatának látványa pedig a rovarok minden rusnyaságáért kárpótol.

Igazi Attenborough-Live Channel: az ember tátott szájjal figyeli a természet vad zabolátlanságát, és a kilőtt nyelv irreálisan hosszú mivoltát.

Mennyire kezes egy kaméleon?

Felmerül a kérdés, hogy jó-jó, aranyos, csendes, zöld (vagy ha dühös, akkor fekete, esetleg pettyesen-csíkosan zöldes, ha ismeretlen terepen van), de meg tudja-e a gyerekem simogatni, mint például egy kutyát? Erre a válasz igen egyszerű. Meg bizony. Amint Léna hazaér, azonnal simogatja, sétáltatja, magyaráz neki, ölbe veszi, vállra teszi. Most, hogy már méretesebb lett a kaméleonunk, néha picit érezni a karmait az efféle karséták során, de inkább csak csikiz velük. Én is próbáltam, és állíthatom, hogy Kamilla tényleg imád kézben lenni. Igaz, hogy a lányommal van a legjobb kapcsolata, ezért engem néha csak gyanakodva méreget a szemeit forgatva (ezt jobban csinálja, mint egy kamaszgyerek), de a végén többnyire nagy kegyesen a tenyeremre sétál. A nappaliban történő bóklászásai amúgy igen viccesek. A süppedős, bolyhos szőnyeget imádja (talán olyan, mint a sivatag lágy homokja, csak nem éget annyira?) A padlón kissé esetlenül trappol, szinte csattognak rajta apró karmai. Az igazán komoly szívást a szék- és asztallábak jelentik  számára. Mivel minden bútor szépen polírozott és sima, gyakorlatilag képtelenség felmásznia rájuk, márpedig őt az ősi famászó ösztöne mindig felfelé hajtja. Kaméleonunk egy darabig hősiesen küzd, de miután hússzor lecsúszott egy fémes széklábról, és ennyiszer földre is taknyolt vehemens próbálkozásában, dühösen bebújik a gitárállvány mögé. Talán legközelebb majd felháborodottan meg fogja pengetni a húrokat?

Kaméleon egy kislány vállán
Kamilla Léna vállán is szeret álldogálni

Mit lehet tanulni egy kaméleontól?

Leginkább azt, hogy ne kapkodjunk, legyünk csendesek. És hogy minden körülmények között maradjunk nyugodtak. Persze, forgathatjuk néha a szemünket, csak közben ne veszítsük el az önuralmunkat. Meg azt is megtanulhatjuk tőle, hogy nem leszünk lassabbak azzal, ha egy-egy lépésünk előtt hosszan, nagyon hosszan elgondolkozunk.

Szóval: keep calm. And love chameleons! 

Egy kislány és egy kaméleon
Léna és Kamilla

 Finy Petra

A képek a szerző tulajdonában vannak