Tök kezdők az érzelmektől tocsogó „mi dalunkat”, például Elton John Your Songját állítják végtelenítettre, és minden refrénnél üvöltve felzokognak. Ez azért jó módszer, mert nincs az az ember, aki három nap után ne utálna meg egyszer és mindenkorra egy szerelmes számot. Hipp-hopp, már ki is gyógyultál belőle! Vagy nem.

A középhaladók ugyancsak szeretnek szenvedni, és ennek meg is adják a módját. Ők minden szakításnál ugyanazokat a számokat veszik elő. Lehetőleg olyanokat, amelyek részben saját, rendszeresen megismételt balfék hibáikra, valamint arra emlékeztetik őket, hogy az imádott exet nemsokára már valaki egész más fogja ölelgetni.

Az igazi haladók  ezzel szemben a „fuckyeah”-vonalról választanak. Betesznek egy tombolósan dühös, szakítós rockszámot, aztán bemutatják a középső ujjukat az exüknek, majd bevetik magukat az éjszakába

Ha profivá szeretnél válni, akkor pedig így ebben a sorrendben fogod csinálni, és a végére tök jól leszel. Egy darabig.

A poszttraumás zenehallgatás széles körben, nemzetközileg is bevált módszer. Férfi olvasóknak elég csak felidézni a Pop, csajok, satöbbi klasszikus szakítós listáját, de nyilván Bridget Jones felejthetetlen All By Myself-produkcióját is említhetném. Vagy amikor a nálunk edző lányokat megkértem, hogy küldjenek dalokat, amiket ők szoktak ilyen helyzetben hallgatni, egy óra alatt vagy harminc komment született. (Kell-e említenem, hogy a „Van még egy hely a holnapi köredzésre, ki csap le rá?” posztok alatt nincs ekkora tolongás, ehhehe.)

Lássuk akkor a legjobb szakítós nótákat a három fenti kategóriába rendezve:

1. Dalok „öhöröhökkkkészeretnifoglak” jellegű szerelmi bánathoz

Közös ismérv:

roppant romantikus, andalító számok, ha a szövegüktől eltekintünk, az isten is gyerekcsinálásra teremtette mindet, de mivel épp nincs kivel gyereket csinálni, muszáj végigbőgni az egészet.

Értelemszerűen akkor választjuk ezeket, ha bennünket hagytak el. Ez már önmagában sem egy szívderítő állapot, és eleve nagyjából két gondolat tudja uralni az agyunkat az első napokban. 1. Azért hagyott el, mert csúnya/buta/rosszfej vagyok. 2. Soha, de soha nem találok olyan csodás csajt/pasit, mint ő volt. És itt újra életbe lép az 1. pont.

Prince/Sinead: Nothing Compares To You: Nincs semmi esély, vége a világnak, és soha semmi nem lesz olyan már, mint volt. Egyértelműen a legjobb választás az első napokra, minden szavával azonosulhatunk, és végteleníthetjük a nyomorunkat.

Dido: Here with me: Amikor engem dobtak, akkor ezt hallgattam végtelenítve a kocsiban. Eleve az Igazából szerelem egyik betétdala (apropó, szakítás után ezt a filmet NE nézd meg, ha nem akarsz a kanapé sarkába kuporodva bőgni egész éjszaka), szóval még képet is tudunk hozzá kötni, nem mintha kellene: a lényeg úgyis ez: „az élet nem élet nélküled".

Adele: Someone like you: Kicsit kezdünk jobban lenni, a barátaink biztatnak, jobbat érdemeltünk ennél a gazfickónál. Ami nyilván igaz is, de ha egyszer nekünk épp ő kell. Vagy valaki, aki épp olyan (gazfickó), mint ő volt.

2. Dalok önmarcangoláshoz

 

Közös ismérv:

kitépi a szívedet, megrágcsálja, aztán kiköpi. Nyomorultabbul érzed magad utána, mint valaha.

Már a műfajában is csodás. Bár az esetek többségében az elhagyottak marcangolják önmagukat, de... ehm, szimpla olvasmányélményből tudom, hogy az is érezheti cudarul magát, aki letiplizett. Mert addig oké, hogy te dobtad őt, na, de milyen az, hogy ő csak könnyedén tovább tud lépni?? Ki ne akarná letépni annak a nőnek/férfinak az arcát, akivel egy hét múlva meglátod az exedet  szerelmesen andalogva valami giccses bútorbolt szánalmasan romantikus franciaágy-osztályán?

U2: Who’s gonna ride your wild horses: Tökéletesen kifejezi azt a nyomorult érzést, hogy „oké, én nem tudom megadni, amire szükséged van, de kibírhatatlan a gondolat, hogy más fogja megadni neked". Meg úgy egyáltalán: „sokkal jobb lenne, ha nem kéne tudnom arról, hogy te utánam még képes leszel bárki mással szexelni és szerelembe esni". Igaz, végül is teljesen mindegy, hogy tudunk-e róla vagy sem: nyilván meg fog történni. És a lelki szemeink előtt megjelenő (pornófilmesre kiszínezett) jelenet rohadtul elviselhetetlen.

Toni Braxton - Un-Break My Heart: Ez az a szám, amit kikérek magamnak. Ne tévesszen meg a dal klipje, a dalszövegben szó sincs arról, hogy meghal a pasija. Toni sajnos azért könyörög a simán csak letipliző exének, hogy térjen vissza hozzá, és szépen ragassza meg az összetört szívét. Érted? Azt, amit a fickó tört össze. Nooormális? Nyeh. Több méltóságot, hölgyeim és uraim!

Amy Winehouse: Back to black: Kétségtelenül az egyik legrosszabb felállás, amikor a pasink/csajunk az exéhez tér vissza. Ebbe nehéz nem beledögleni, de azért Amy nem is Amy lett volna volt, ha nem került volna mégis olyan sor a dalba, hogy: „felemelem a fejem, felszárítom a könnyeimet, és simán végigcsinálom ezt az egészet nélküled is".

3. Dalok a „amúgymegkabbe” állapot eléréséhez

Közös ismérv:

pörgős, mérges, és sokszor van benne a fuck you, illetve ezzel egyenértékű kifejezés.

Alakulunk, alakulunk, kezdünk kimászni a gödörből. Semmi nem garantálja, hogy a nagy tombolás után nem fogjuk épp ugyanúgy rágcsálni a kispárnánk könnyáztatta sarkát éjszakánként, de legalább egy jót buliztunk előtte. Szóval tessék szépen ezeket is rámásolni arra a szakítós cédére, és aztán emeld ki ügyesen a fejedet a mocsárból. Menni fog!

Eamon: F**k it: Ebben az a legjobb, hogy kifejezetten önmarcangolósnak adja el magát zeneileg, egy pillanatra azt hiszed, hogy tökéletes lesz a gyertyák felett hallgatni, amikor épp a közös fotóalbumot nézegeted... ezredjére. Ám ha elkapod a szöveg fonalát, rájössz: „bántottál te engem eleget, akar a fene visszakapni téged". Állat.

Pink: So What: Édes csillagom, hát sziaszevasz, már mész is? És akkor mi van, jól teszed! Valahányszor berakom ezt a számot egy edzésen, mindig van legalább egy lány, aki csillogó szemekkel üvölti Pinkkel együtt: hogy I don’t need you!, mert egyszer már segített neki a túlélésben. Kell ennél több?

Azért vegyétek észre, hogy valójában nem a megátalkodott cinizmus szól belőlem, hanem a lelkem mélyén csudaromantikus vagyok, bevallom, hogy igazából a legjobb gyógyír – szigorúan a fenti lépések kipipálása után! – újra piszkosul belezúgni valakibe, és kezdeni elölről az egészet. Mondjuk, Elton John Your Songjával. Ahhhh!

Prónay-Zakar Gina