–

Kezdjük a környezetvédelemmel: miért környezetkímélőbb kivágni a fákat?

Magyarországon sokan foglalkoznak karácsonyfának való fenyők ültetésével, kitermelésével és eladásával (leginkább Zala megyében), így a vásárlással azt támogatjuk, hogy itt helyben minél többen éljenek meg olyan tevékenységből, ami jó a talajnak és a levegőnek is. Ha sok fenyőt vesznek, sok területen ültetnek újakat a helyükre. 

A fenyőfák pedig élőhelyet adnak, szabályozzák a lokális klímát, tárolják a szén-dioxidot, ezáltal mérsékelve a kibocsátásainkat, segítik a biodiverzitást, csökkentik az aszályt, és tárolják a talajvizet

 – írja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, egyetemi tanár. Minél nagyobb a fa, amit veszünk, annál több szén-dioxidot kötött meg, annál több talajvizet tárolt a gyökerével, és párologtatott ki, és annál tovább adott élőhelyet állatoknak. Ráadásul Magyarországon ezek a fák természetesen megélnek, ezért nem kell messziről szállítani őket, így még azzal sem szennyezzük a környezetet. És ha sok élő fát vásárolnak az emberek, akkor az ezzel foglalkozók a következő években is több fenyőt ültetnek, hogy legyen utánpótlás, ez pedig nagyon jó a természetnek.

Ezzel szemben 

az olajiparból kihátráló cégek egy része óriási műanyagtermelésbe kezdett, és ezt próbálják a lehető legtöbb embernek eladni, többek között fenyőfa formájában. És persze valóban évekig jók ezek a műfák, de évek után is ott lesz a kérdés, hogy mi lesz belőlük, amikor szemétté válnak. 

Ürge-Vorsatz Diána azt is hozzáteszi, hogy talajvédelem szempontjából valójában nem jó megoldás a sokak szerint környezetkímélő földlabdás, később kiültetett fa sem.

Ha megfogadjuk a tanácsot, és élő fát választunk, kapunk egy csomó jószágot is

Bjarte Jordal rovarszakértő szerint 

egy átlagos fenyőfában akár 25 ezer „egyedmászót”, pókot, atkát, lepkét, rovart találunk, ha alaposan megnézzük. Ezek nagy része eredetileg úgynevezett hibernált, vagyis alvó állapotban bújik meg a fa kérgében vagy a fára nőtt kúszónövényekben. 

Viszont nagy részük felébred, amikor a fa bekerül a melegbe és a fénybe – hiszen azt hiszik, megjött a tavasz. A szakember szerint a kis élőlények nagy része elpusztul az ünnepi időszak során, mivel a fa is nagyon kiszárad a lakásban, házban, és elég korlátozott az elérhető más növények mennyisége – a rovaroknak viszont azok jelentik a táplálékot.

Szóval annyira mégsem kell félni tőlük, extrém esetben, ha egy fán nagyon sok atka van és valaki kifejezetten allergiás rájuk, okozhatnak esetleg súlyos rohamot, de ennek csekély az esélye. Viszont a fenyőkön nemcsak ártalmatlan rovarok fordulhatnak elő, hanem kis százalékban kullancsok is. Norvégiában egy ünnepi szezonban átlagosan három kullancsesetről érkezik bejelentés (egy részüket nem emberben, hanem állatban találják meg). Az egyetlen dolog, amire a szakértő felhívja a figyelmet, hogy érdemes elkerülni: a házi kedvencek fekhelyét lehetőleg ne a fa alá tegyük. 

Kiszámíthatók, sziruposak, mégis imádjuk őket – a karácsonyi filmek lélektana

WMN Ünnp – 2023. december 1. – BB

A szakember azt mondja még, hogy ha helyben termesztett keményfát veszünk, akkor abban általában kevesebb az élőlény, mint ha nem kifejezetten fatermesztéssel foglalkozó helyről származik, és semmiképpen ne mossuk le, kezeljük rovarirtóval, mert az károsítja a fát. De szerinte 

egyébként sem kell ezt túlaggódni, mert ha alaposan megnéznénk a szobanövényeinket, akkor igencsak meglepődnénk, mennyi kis élőlény lakik rajtuk, bennük. 

És ti hogy álltok a fenyőfakérdéssel? Élő vagy műfát terveztek állítani az idén? Vagy egyiket sem? 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / RyanJLane

Tóth Flóra