Ezért vártak sok ezren az utolsó pillanatig az ajándékvásárlással

–

A halogatás nem lustaság vagy nemtörődömség

Kevés jó dolog származik abból, ha az utolsó pillanatra hagyjuk az ajándékok beszerzését. Online már nem tudunk rendelni, ha azt szeretnénk, hogy karácsonyig megérkezzen az áru, sok mindent el is vittek a polcokról, ráadásul kevesebb időnk van átgondolni, mit kéne adni, minek örülne a másik. Elmegyünk egy bevásárlóközpontba, körbeloholjuk a boltokat, elviseljük a tömeget, a többi kétségbeesett vásárlót, közben pedig átkozzuk magunkat: miért nem álltunk neki előbb? 

A válasz bonyolultabb lehet, mint elsőre gondolnád. Ehhez foglalt össze izgalmas szempontokat a fogyasztói viselkedés lélektanával foglalkozó amerikai pszichológus, Kit Yarrow. Listáját saját tapasztalatainkkal kiegészítve közöljük.   

#1. Önsorsrontunk  

Legtöbben nagyon elfoglaltak vagyunk: rengeteg a munkánk, a napi teendőnk, és amikor arra gondolunk, ki mindenkinek kellene még ajándékot is vennünk, elborzadunk. Azt sem tudjuk, hol kezdjük. Talán a barátaink, családtagjaink egy részével abban állapodtunk meg, idén csak valami apróságot adunk egymásnak – de ez bizonyos szempontból még több fejtörést is okoz, hiszen olcsón kellene valami klassz dolgot kitalálni, aminek azért örülnek is.

Ha viszont kifutunk az időből, az – akár tudattalanul! – jó ürügy a kudarcra.

Ebben az esetben olyan ember benyomását keltjük, aki nem jól osztja be az idejét, nem pedig olyanét, aki béna ajándékokat vesz. A halogatásnak ez a módja azoknál gyakori, akiket őszintén érdekel, hogyan vélekednek róluk és az ajándékozási képességükről, kreativitásukról mások. Egyfajta önsorsrontás ez: addig várunk, amíg alig marad esélyünk jó ajándékot venni, majd arra fogjuk, hogy nem vettünk vagy készítettünk jó ajándékot, hogy nem volt elég időnk. 

#2. Perfekcionisták vagyunk

Néha a tökéletes ajándékot keressük, és nem érjük be kevesebbel. Órákat töltünk a különböző termékek összehasonlításával, listákat és táblázatokat készítünk, különböző kalkulációkat végzünk, mindent elolvasunk. Próbáljuk eldönteni, melyik a legszuperebb fülhallgató, turmixgép vagy robotporszívó, mennyit érdemes rá költeni. Ha ruhákat vásárolunk és megtetszik valami, rögtön felötlik bennünk: biztos, hogy nem találunk ennél szebbet, kényelmesebbet? Olyat, aminek minőségibb az anyaga? Kedvezőbb a szabása? Egyáltalán jól emlékszünk, ilyen az ízlése? Az irreális elvárások oda vezethetnek, hogy semmi mellett nem merjük letenni a voksunkat. Túlságosan rágörcsölünk a döntésre, a „nagyszerű” az „elég jó” ellenségévé válik, mígnem teljesen kifutunk az időből. 

#3. Szeretjük az adrenalint 

Természetes hajlamunk van arra, hogy ha valamihez nem fűlik a fogunk, de mégis meg kell tennünk, akkor a feszes határidő keltette izgalommal turbózzuk fel magunkat. Szokták is mondani egyetemi beadandók, pályázatok, írott anyagok elkészítésénél, hogy „a határidő a legjobb múzsa”. Természetesen az a baj ezzel a stratégiával, hogy ha időkényszerbe hozzuk magunkat, pánikba eshetünk, és a teljesítményünk inkább romlani fog. Helyette érdemes megállni és átgondolni a helyzetet. Mi a szerettünk kedvenc üzlete? Milyen márkát szeret? Elárulta, mire vágyik? Milyen tevékenységei vannak, amelyekhez kapcsolódni tudunk? Van olyan személy, közös ismerős, akivel érdemes konzultálni pár jó tippért?  

#4. Túlságosan optimisták vagyunk 

Az is nehézséget okozhat, ha képtelenek vagyunk reálisan felmérni, hogy egy-egy feladat elvégzése mennyi időt vesz majd igénybe.

Azt hisszük, sitty-sutty megvagyunk, aztán maximum a felét vagy a harmadát teljesítettük annak, amit az adott napra terveztünk. Sajnos pillanatok alatt feltorlódhatnak a tevékenységeink, ha elkalkuláljuk magunkat. További problémát jelent, hogy gyakran azt hisszük, egy bizonyos hangulatba kell kerülnünk ahhoz, hogy haladjunk a teendőinkkel. A karácsonyi bevásárlás elég sok kényelmetlenséggel járhat, ugyanakkor hajlamosak vagyunk túlbecsülni a motiváció szerepét. Nem számolunk azzal, hogy általában, nincs mese, el kell kezdenünk egy cselekvést, és csak később, menet közben fog megjönni a lelkesedésünk (vagy akkor sem, de azt is tudni kell kezelni). Ha arra vársz, hogy lesz majd kedved zsúfolt üzletekben nyargalászni, talán sosem durálod neki magad.   

#5. Nem bírjuk a shoppingolást

Sokan alapból utálnak vásárolni. Ha rajtuk múlna, csak beszaladnának, leemelnék az árut, fizetnének, és már le is tudnák az egészet. Gyorsan, hatékonyan, kevés energiabeli ráfordítással. Igen ám, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha a) bejáratott termékeid vannak (ami kevésbé jön szóba, ha másokat szeretnél kreatív módon meglepni); b) előzetesen raksz bele munkát, és online átnézel mindent. Az is lehet, hogy az egész fogyasztói társadalom taszít: hogy minek kell karácsonykor ennyi haszontalan holmit venni a klímakatasztrófa korában. Persze vannak olyanok, akik egyébként is szeretnek üzletekbe járni, kirakatokat nézegetni, termékeket megtapogatni. Ők több időt is töltenek az áruk összehasonlításával, időt hagynak magunknak a döntésre, értelmesebb dolgokat vesznek vagy készítenek. Magabiztosak, mert nagyjából képben vannak a választékot illetően, tudják, mi számít jó vételnek. 

#6. Mit vegyek NEKI? 

Az ajándékozás az egymás iránti megbecsülésünk, szeretetünk megható kifejezése lehet. Különösen, ha ismerjük a másikat, tudjuk, mire vágyik, mi foglalkoztatja, mire van szüksége, mi okoz neki örömet.

De sajnos gyakran olyanoknak is készülnünk kell meglepetéssel, akikkel érzelmileg nem vagyunk túl közeli viszonyban.

Elhidegültünk egymástól, csalódtunk benne, konfliktusaink vannak. Mégsem tudunk kibújni a szokás alól, ezt diktálja a hagyomány, illetve a másikat sem szeretnénk megsérteni, hiszen tudjuk, ő meg fog ajándékozni minket. De mégis mit vegyünk annak a távoli rokonnak, akivel jó ideje már beszélgetni sem tudunk? Vagy valakinek, akire kifejezetten haragszunk? Ha nem szívből jön, akkor minek? Kínlódunk, halogatunk, aztán valami klasszikus mellett döntünk, miközben megfogadjuk, jövőre sokkal kevesebb lesz az ajándék. Vagy több a beszélgetés. 

Milanovich Domi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/globalmoments