Történelmi mélyponton Magyarország az LMBTQ-jogok európai rangsorában

–

Most először Spanyolország vezeti az ILGA-Europe friss Rainbow Map jelentését, amely az európai és közép-ázsiai országok LMBTQ-embereket érintő jogszabályait, jogvédelmi intézkedéseit és szakpolitikáit rangsorolja. Korábban éveken át Málta volt a rangsor legelején. Az ILGA-Europe szerint a baloldali Pedro Sánchez-kormány az elmúlt években több olyan reformot is elfogadott, amely erősítette az LMBTQ-közösségek jogait:

• új egyenlőségi törvényeket vezettek be,
• létrehoztak egy független egyenlő bánásmódért felelős hatóságot,
• és az egészségügyben megszüntették a transzneműség patologizálását.

A szervezet helyettes igazgatója, Katrin Hugendubel szerint Spanyolország példája azt mutatja,

hogyha van politikai akarat, még a szélsőjobboldali nyomás ellenére is lehet előrelépést elérni.

A lista élmezőnyében Spanyolország mögött Málta, Izland, Belgium és Dánia szerepelnek.

Magyarország a lista végén

Magyarország jelenleg az egyetlen EU-tagállam, ahol tiltják az LMBTQ témájú gyűléseket, emellett továbbra is hatályban van az úgynevezett propagandatörvény, amely korlátozza az LMBTQ-tartalmak megjelenítését. Tavaly az Alaptörvénybe is bekerült, hogy két nem van: férfi és nő. A jelentés szerint Magyarország az elvárt jogi és szakpolitikai intézkedések 22,7 százalékétát teljesíti, ez jelentősen elmarad az európai uniós 52,1 százaléktól – számol be a Humen Társaság. Hogy az elmúlt 16 évben hogy erodálodott a helyzet, arról arról Szabó Anna Eszter Látlelet rovatunk LMBTQ-jogokkal foglalkozó cikkében részletesen írt.  

„Reméljük, most utoljára volt Magyarország ennyire szégyenletes helyen az európai országok között.

Az idei Rainbow Map egy látlelet, amelyben az elmúlt évtized minden LMBTQI-ellenes intézkedése és jogfosztása tükröződik”

– fogalmazott Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

A jelentés szerint a transz emberek jogi védelme is tovább gyengült: az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosításával a nemi identitás kikerült a védett tulajdonságok közül.

Ugyanakkor a Háttér Társaság üdvözli, hogy az Európai Unió Bíróságának áprilisi döntését, amely kimondta: a magyar propagandatörvény sérti az uniós jogot, ezért azt vissza kell vonni. 

Az ILGA-Europe és több jogvédő szervezet szerint a visszaesés nem csupán kisebbségi jogi kérdés, hanem a demokratikus intézmények állapotáról is árulkodik. Rémy Bonny, a brüsszeli Forbidden Colours jogvédő szervezet vezetője szerint a Fidesz-kormány az LMBTQ-közösséget tette bűnbakká, közben a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot és a demokratikus intézmények függetlenségét is korlátozta.

„Egy kisebbségi csoporttal kezdik, aztán végül mindenki jogai sérülnek” – fogalmazott.

Bonny szerint az Európai Bizottságnak sokkal határozottabban kellene fellépnie azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek figyelmen kívül hagyják a bírósági döntéseket vagy visszabontják az LMBTQI-jogvédelmi intézkedéseket. Úgy véli, a testület rendelkezik a szükséges eszközökkel – például kötelezettségszegési eljárások indításával –, ám politikai érzékenysége miatt gyakran túl óvatosan jár el.

A jogi előrelépés nem minden

A jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a jogi előrelépés önmagában nem feltétlenül jelenti a társadalmi elfogadás javulását. Bár Spanyolország az első helyre került a rangsorban, az ottani jogvédő szervezetek szerint 2024 óta 15 százalékkal nőtt a queer emberek elleni támadások száma, amit a gyűlöletbeszéd erősödésével magyaráznak.

A jogvédők szerint Európa-szerte egyre erősebb az LMBTQ-jogokkal szembeni politikai ellenreakció, amelyet a szélsőjobboldali pártok erősödése is táplál. Bonny szerint a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció visszatérése után az Egyesült Államok több olyan nemzetközi program támogatását is megszüntette, amelyek korábban kelet-európai LMBTQ-szervezeteket segítettek.

Nagy Andi