–

Ha elefántok letapossák a földeket, egy éjszaka odalehet egy család egész évi munkája Indiában, a megélhetésük kerül veszélybe. Egy leopárdtámadás után pedig sokszor az emberek biztonságérzete is eltűnik. Ebben a környezetben dolgozik Krithi Karanth indiai konzervációbiológus, akit 2026-ban a Rolex National Geographic Explorer of the Year-díjjal ismerték el. A természetvédő és oktató, a Centre for Wildlife Studies (CWS) vezérigazgatója, a nonprofit szervezet India hatalmas és sokszínű vadon élő örökségének megőrzésén dolgozik.

Karanth szerint a természetvédelem nem tud működni, ha csak az állatok igényeit nézzük. A legfontosabb kérdés, hogyan lehet együtt élhetővé tenni a megosztott tereket.

India a maga 1,4 milliárdos lakosságával a világ egyik legsűrűbben lakott országa is, miközben a vadon élő tigrisek mintegy 75 százalékának, valamint az ázsiai elefántok közel felének is otthont ad – sokszor ugyanazon, egymásba érő térségeken belül. Karanth szerint a kihívás éppen ebből a kettősségből fakad:

„Hogyan lehet biztosítani, hogy az emberek ne sérüljenek meg, ne haljanak bele, és ne érje őket anyagi veszteség? Mert amikor ezek közül bármi megtörténik, felgyülemlik a düh, és az emberek bosszút akarnak állni az állaton.”

Ez az egyszerű felismerés határozza meg a munkáját is: létrehozta a Wild Seve nevű rendszert, amely egy egyszerű, de forradalmi elven működik: egy ingyenes telefonszámot hívva a helyiek segítséget kérhetnek, ha vadállat okozott kárt. A terepen dolgozó munkatársak felmérik a károkat, segítenek a dokumentációban, és végigkísérik az embereket a kártérítési folyamaton. A rendszer már mintegy 17 ezer családnak segített abban, hogy pénzügyi kompenzációhoz jusson. 

Életéért küzd a bebörtönzött Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadi, két szívinfarktusa is lehetett

WMN Szűrő – 2026. május 9. – NA

A tudós azonban nem áll meg a kríziskezelésnél. A hosszú távú együttéléshez szemléletformálásra is szükség van. Ezért indította el a Wild Shaale nevű oktatási programot, amely falvakban élő gyerekeket tanít a környezetükben élő vadállatokról. Játékokon, történetmesélésen és művészeten keresztül mutatják meg, miért történnek a konfliktusok, és hogyan lehet biztonságosan reagálni.

A program néhány tucat iskolából indult, ma már több mint 1500 intézményben működik Indiában. Karanth szerint a legnagyobb eredmény nem az adatbázisokban mérhető, hanem abban, ha a következő generáció már nem ellenségként tekint a vadon élő állatokra.

„Már az is hatalmas siker, ha az emberek legalább tolerálják a nagytestű állatok jelenlétét”

– fogalmaz.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

National Geographic (@natgeo) által megosztott bejegyzés

„Krithi a remény mozgalmát indította el Indiában”

A National Geographic Society indoklása szerint Karanth azért részesül ebben az elismerésben, mert úttörő munkát végez az ember és a vadon élő állatok együttélésének területén, és elkötelezetten védi India sérülékeny élővilágát és vad területeit. Krithi Karanth több mint száz tudományos kutatást publikált az ember és a vadvilág kapcsolatáról, a fajkihalásokról és az ökoturizmusról, miközben több mint 300 fiatal kutatót mentorált világszerte, és ezernél is több önkéntest vont be terepmunkáiba.

Szervezete

  • 7 ezer falut ért el Indiában,
  • 100 ezer ember számára segített mérsékelni a konfliktusokat,
  • több mint 1600 iskolának biztosított természetvédelmi oktatási anyagokat,
  • 10 ezer gazdával működött együtt,
  • és 50 ezer helyi szereplőt képzett ki.

„Krithi a remény mozgalmát indította el Indiában. A tudomány, az oktatás és a közösségi együttműködés összekapcsolásával újradefiniálja, hogyan élhet együtt az ember a természettel – és azt is, mire lehet képes a természetvédelem a közösségek és a fiatalok számára” – mondta róla Jill Tiefenthaler, a National Geographic Society vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az elismeréssel olyan vezetőt ünnepelnek, aki segít újradefiniálni a természetvédelmet a 21. században.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Facebook/Krithi Karanth