–

Hosszú évtizedek óta keresi a pszichiátria azt az objektív módszert, amellyel pontosabban azonosíthatók a mentális zavarok. Most úgy tűnik, a mesterséges intelligencia közelebb viheti a szakmát ehhez az áttöréshez: kutatók úgynevezett „digitális biomarkereket” fejlesztenek, amelyek a beszéd ritmusából, az arckifejezésekből, a mozgásmintákból vagy akár az okosórák által mért adatokból vonhatnak le következtetéseket. És nem, ez nem ugyanolyan, mintha a személyes pszichológusként használnád a ChatGPT-t.

Egyes kísérleti chatbotok már ma is képesek strukturált beszélgetések során feltérképezni a felhasználók hangulatát, alvási szokásait, étvágyát vagy libidóját. A cél nem csupán a diagnózis felállítása, hanem a kezelés személyre szabása és a visszaesések korai felismerése – írja cikkében a New Scientist. 

„Ezek az eszközök valós időben gyűjtenek adatokat az emberek mindennapi életéből. Ez óriási lehetőség, ugyanakkor komoly kihívás is, hiszen fel kell dolgozni és értelmezni ezt a hatalmas adatmennyiséget”

– mondta Anissa Abi-Dargham, a New York állambeli Stony Brook Egyetem pszichiátere.

Nem vitt előre a korábbi megközelítés

A hagyományos pszichiátriai diagnózis jelenleg főként beszélgetéseken és tünetlistákon alapul, amelyek gyakran pontatlanok. Két depressziós beteg akár teljesen eltérő tüneteket is mutathat, mégis ugyanazt a diagnózist kapja. Nem véletlen, hogy a szakma régóta próbál biológiai markereket találni – eddig azonban kevés sikerrel. Thomas Insel, az amerikai Nemzeti Mentálhigiénés Intézet korábbi vezetője 2017-ben így fogalmazott:

„Nem hiszem, hogy érdemben csökkentettük az öngyilkosságok számát, a kórházi kezelések arányát, vagy javítottuk volna a felépülést”

A digitális megközelítés viszont ígéretesebbnek tűnik – erről korábban Milanovich Domi írt az Amerikai Pszichológiai Társaság trendjelentése alapján. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a depressziós emberek beszéde gyakran monotonná válik, lassabb tempójú, több szünettel tarkított. A Deliberate AI nevű vállalat már több ilyen jel kombinációját elemzi.

„A súlyos depresszió esetében a nonverbális jelek – például a fejmozgás vagy az arcizom-aktivitás – gyakran informatívabbak, mint maga a beszéd” – mondta Marc Aafjes vezérigazgató. A rendszer akár az öngyilkossági kockázatot is jelezheti. „A legerősebb előrejelzők közé tartozik a beszéd természetellenes egyenletessége és a mondatszerkezetek merevsége” – teszi hozzá Aafjes.

Fenntartással kell kezelni

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, és nem csak az adatvédelmi aggályok miatt. Samir Akre, a UCLA kutatója szerint a technológia nem válthatja ki az emberi kapcsolatot: „A legfontosabb az egyén megélt tapasztalata. Attól tartok, egy disztópikus jövőben az óra azt mondja, minden rendben van, miközben az ember valójában segítségre szorul.”

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság már létrehozott egy digitális markerekkel foglalkozó albizottságot, de a bevezetés fokozatos lesz. „Nagyon óvatosan közelítünk ehhez a területhez” – hangsúlyozza Abi-Dargham, kiegészítve azzl, hogy

„ígéretes, de hosszú út áll még előttünk.”

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Marina113