Mindegy, mikor kerül sor a válás utáni első együttlétre, az ember egyszerre vágyja és rettegi a szexet. Szeretné kamaszos lendülettel, kíváncsian és izgatottan nyakig belevetni magát, meg elfutni, hátha akkor nem derül ki, hogy nem elég ügyes, nem elég szép, tapasztalt, kívánatos vagy éppen kevéssé szexi ruha nélkül.

A várakozást hitek és tévhitek, szorongások és bizonytalanságok, önértékelési és testképproblémák, érzelmi hullámvölgyek törik meg – az első alkalom pedig a legtöbb ember számára várakozáson alul alakul. Ez persze nem túl nagy meglepetés, hiszen a jó szexhez érzelmi és szexuális önismeret is szükséges.

Válás után újra „szűzen”

Egy tartós párkapcsolatban, ha a felek érzelmi kapcsolati szerződése kölcsönös kizárólagosságot jelent, az ember a párjával osztja meg a nehézségeit, és kizárólag vele bújik ágyba. Vagyis néhány év, esetleg évtized alatt a felek sok-sok elsőt pipálnak ki közösen, megtanulják egymás testét, rutinjaik alakulnak ki. Idővel tudják, kinek mi kell az igazán jó szexhez, ahogy azt is megtapasztalják, mire gerjed és mit utál a másik.

Később aztán – ha az életközösség valamilyen okból megszűnik –, a teljes gyógyuláshoz a válás után keletkező érzelmi vákuumban mindkét félnek végig kell mennie a gyász különböző stációin. Meg kell bocsátania az elkövetett és meg nem tett dolgokért önmagának és a korábbi partnerének egyaránt. Ilyenkor egyszerre dolgozik az emberben a „kinek fogok én még kelleni”, a „jaj, most már bármit megtehetek”, „előttem az élet”, no meg a „mindenről lekéstem” és a „valaki szeressen már végre engem is” szorongása. És persze az a kérdés is, hogy mikor, kivel és hogyan kerül majd sor az első együttlétre.

Gaál-Soproni Anita klinikai szakpszichológus, szexológus tanácsadó szerint erre nincs egyetemes válasz és sok múlik azon is, hogy az ember elsősorban szexuális élményekre vagy komoly, elkötelezettséggel járó párkapcsolatra vágyik.

Mint mondja, a továbblépés során az egyénnek célszerű elsősorban a saját igényeire, a saját érzelmi szükségleteire, egyensúlyára figyelnie. Ez ugyanis nem önzés, hanem öngondoskodás.

„Ha a különköltözés vagy a tényleges válás után szexuális tapasztalatszerzésre, tényleges aktusra vágysz, mert már rég voltak ilyen élményeid, vagy mert szeretnéd egy együttlétben megélni az intimitást valakivel, akkor is fontos a saját igényeidre figyelned. Fel kell tenned magadnak a kérdés, hogy vajon milyen típusú partnert tudja majd megadni neked azt az élményt, amire vágysz” – mutat rá a szakember. – „Az első és legfontosabb lépés nyilvánvalóan az önismeret. Nemcsak azt érdemes megfontolni, hogy mire vágyunk, hanem azt is, hol tartunk a gyászfolyamatunkban, mennyire vagyunk stabilak érzelmileg, fel vagyunk-e készülve egy kapcsolatra. Teljesen külön kell kezelni egy egyéjszakás, szexuális örömszerzésen alapuló és egy érzelmi elköteleződéssel is járó komoly kapcsolatot.”

Gaál-Soproni Anita szexuálpszichológus
Gaál-Soproni Anita szexuálpszichológus - Forrás: Gaál-Soproni Anita

A szexológus szerint fontos mindenkinek magában tisztáznia a saját határait, nemcsak érzelmi, hanem fizikai értelemben is. Előfordulhat ugyanis, hogy az évek során kialakult rutinok miatt az egyén nem ismeri ki magát a randizás íratlan szabályainak erdejében. Akad, aki nehezebben húzza meg a határait, egyes helyzetekben nem ismeri fel a jeleket vagy a számára kellemetlen helyzet biztonságos kilépőpontjait. Így aztán „rácsúszik” olyan dolgokra, melyekre legbelül valójában nemet akart mondani. 

„Nemrég egy kliensem mesélte, hogy egy online társkereső platformon folyamatosan BDSM iránt érdeklődő férfiakat dob fel neki a rendszer, és ez megrémíti őt. Mert hát igen, egyéjszakás kalandot akar, szexre vágyik, de nyilvánvalóan nem mindegy, hogy kivel teszi meg. Ahogy az sem, hogy az a szex milyen szex” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „El kell tudni dönteni, hogy komfortos-e számomra, ha olyan dolgokat csinálok az alkalmi partneremmel, amit korábban még egy elkötelezett kapcsolatban, a férjemmel sem csináltam. Ha igen, akkor ebben bátran kísérletezzünk. De ha nem, akkor se győzködjük magunkat az ellenkezőjéről.”

Az előző kapcsolat elgyászolása nélkül nehéz újat építeni

Gaál-Soproni Anita szexológus tanácsadóként nem győzi hangsúlyozni, hogy egy tartós, elkötelezett párkapcsolat kialakítását ideális esetben az előző kapcsolat kiértékelése és elgyászolása, a gyászfolyamat teljes feldolgozása és az érzelmi-pszichés magabiztosság kiépítése előzi meg.

„Egy házasság felbomlását követően sokat lehet tanulni önmagunkról és az emberi működésről, ha szakemberhez fordulunk, és feldolgozzuk, amit cipelünk magunkkal – ahelyett, hogy fognánk a »csomagunkat«, és besöpörnénk az érzelmeinket a szőnyeg alá” – vallja a szakember. – „Onnan tudod, hogy érzelmileg már készen állsz a továbblépésre, hogy a korábbi partnered iránt tanúsított bármilyen érzelmeid nem befolyásolják a döntéseidet. Ha már nem az ex miatt, vagy az ő ellenében mondasz igeneket és nemeket,

amikor már nem neki akarsz megfelelni, vagy nem a miatta keletkezett érzelmek határoznak meg, készen állsz a továbblépésre.”

A szexológus ugyanakkor arra is rámutat, hogy a házasság során felmerült önértékelési problémák – a korral járó ráncok megmutatkozása, a mellek megereszkedése, a szülés után visszamaradt striák vagy pocak – és a válás következtében előálló önértékelési nehézségek terhe összeadódik, az egyén pedig gyakran elbizonytalanodik. Az „elég jó vagyok-e?” gondolatát, az ehhez kapcsolódó hitrendszert pedig meg kell dolgozni ahhoz, hogy kellő magabiztossággal vágjon bele a friss viszonyba.

„Ha a gyász- és feldolgozó munka elmarad, az ember sérülten, sebekkel lép egy új kapcsolatba. Akkor pedig az izgalom, hogy milyen leszek én, és milyen lesz nekem ez a másik, sok-sok bizonytalansággal és félelemmel társul” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Sokat segít, ha a barátok, kollégák segítségével, megtartó beszélgetések során tájékozódik az ember arról, hogy mik a modern ismerkedés szabályszerűségei. Jó tudni, mire lehet számítani, hogy mennek manapság a dolgok, hiszen azok, akik most kezdenek újra randizni,  a korábbi offline világ helyett egészen új szcenáriókkal kerülhetnek szembe.”

A szakember szerint semmi sem olyan fontos, mint a nyílt és őszinte kommunikáció, épp ezért lenne célszerű erre törekedni mind a társas, mind a szexuális és párkapcsolatokban. 

„Ha számunkra az ismerkedés fura vagy új helyzet, akkor egy szexuális célú új ismeretségben nem feltétlenül szükséges, egy potenciális új kapcsolatban azonban lehet és kell is beszélni az új partnerrel arról, amit érzünk. El lehet mondani, hogy milyen szorongások, vágyak, szükségletek dolgoznak bennünk, lehet és kell nyíltan és tisztán, zavaró tényezők – gyerekek, kiskutya, digitális zaj – nélkül, egymásra figyelve beszélgetni” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Nem várhatjuk el a másiktól, hogy kapásból ismerje fel a határainkat, magyarázat nélkül értse meg a működésünket. Azt viszont igen, hogy hallgasson meg minket, akarjon dolgozni velünk a kapcsolatért, azonosítsa a saját érzelmeit, és legyen nyitott a mi érzéseinkre is.”

Emellett a kulcs az időzítés, hiszen nem mindegy, hogy az előző kapcsolat lezárása, illetve a megismerkedés után mennyivel kerül sor az első aktusra. 

 

„Itt ez a pasi, milyen jó fej, milyen szexi, végre én is kellek valakinek, minden összejött, de igazából nem tetszik. Mit teszek?” – veti fel a kérdést a szakember. – „Logikusan semmit, hiszen tudom: attól, hogy ő most nem az, akire vártam, előbb-utóbb lesz majd egy olyan, aki viszont az, aki nekem kell. A válasz mégsem szükségszerűen egyértelmű, hiszen szexelhetek azért is, mert megerősítésre, biztonságra vagy éppen közelségre van szükségem.” 

A szexológus ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy mindenkinek egyénileg kell dönteni arról, eljött-e már az ő ideje, hiszen a túl korai és a későn megkezdett ismerkedésnek is megvannak a maga kockázatai.

„Ha túl korán kezd valaki újra randizni, nem ritka, hogy beleéli magát a bimbózó kapcsolatba, és úgy véli, hogy a másik fél már az a nagy Ő, akire várt. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás, ha kiderül, hogy a másik csak szexet akar. Ez sokakat újra traumatizálhat, ilyenkor pedig további feldolgozó munkára van szükség” – mondja Gaál-Soproni Anita. –

„Annak is megvannak a veszélyei, ha valaki túl sokáig vár az ismerkedéssel: elszigetelődhet, magányossá válhat, elveszítheti a nyitottságát vagy a magabiztosságát, csökkenhet a kapcsolati készségek mértéke. Mégis fontos, hogy adjunk magunknak időt a gyógyulásra.”

Az első szex csak rossz lehet…?

Van néhány kedves barátnőm és egy-két kedves férfi ismerősöm – nem, utóbbiakkal sem volt soha semmi erotika –, akikkel nagyjából egyszerre léptünk ki újra a „húspiacra”. Néha megvitatjuk, ki hol tart éppen, melyikünkkel mi történik, és persze Dunát tudunk rekeszteni őrültebbnél őrültebb sztorikkal. 

Érdekes ugyanakkor, hogy – bár a mintám nem reprezentatív – míg a „fiúk” első élményei fantasztikus, órákon át tartó szeretkezésekről, nedvesre izzadt lepedőkről és észvesztő bódulatokról szólnak, addig a „lányok” jellemzően ha nem is borzalmas, de mindenképpen kellemetlen, kínos vagy éppen semmilyen élményekről számolnak be.

„A jó szexflow-hoz az kell, hogy rendben legyünk önmagunkkal. Ami azt is jelenti, hogy akkor célszerű elkezdeni az ismerkedést, ha önmagunkkal már békében és barátságban tudunk lenni. El tudjuk fogadni a testünket, a túlsúlyunkat, a korunkat. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy valaki mással is képesek legyünk jól kapcsolódni” – hangsúlyozza a szakember. – „A jó szexhez pedig arra van szükség, hogy tudjuk és ki is tudjuk mondani, mit szeretünk és mit nem szeretünk az ágyban.”

Gaál-Soproni Anita szerint nem ritka, hogy egy párkapcsolatban a felek az orgazmuskészséget magától értetődőnek veszik, miközben rengeteg házasság teljesen szex-, vagy az egyik fél számára orgazmusmentes. Nem mintha lehetetlen volna elérni a gyönyört, csak valahogy nehézséget okoz a felek számára ráébredni, kimondani, megélni azt, amire vágynak.

  

„Ha egy nő az új partnerének ki tudja mondani, mire és hogyan vágyik, nagyobb a valószínűsége, hogy meg is kapja azt. Meg kell érteni: ahelyett, hogy azt várjuk, a másik találja ki, mit akarunk, proaktívnak kell lennünk. Mondjuk ki, hogy »kérlek, ne dörzsöld a mellbimbómat, mert nem esik jól«, vagy »markolj rá a fenekemre, mert attól felizgulok«. Meg lehet tanítani a partnernek, hogyan szeressen minket, de ehhez tudnunk kell, hogy mit igénylünk az ágyban, mi az, ami kell nekünk a boldogsághoz” – mondja a szakember, és arra is rámutat, hogy a tévhitekkel ellentétben az igények megfogalmazásának nehézsége nem női probléma. Sok férfinak is gondot okoz kimondani, mire vágyik igazán. 

„Legyen szó párkapcsolatról vagy egy aktusról, az a legfontosabb, hogy nevükön nevezzük az érzelmeinket. Csakhogy nem mindenki ismeri azokat a szavakat, amikkel le tudja írni a megéléseit” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Ezért is olyan fontos, hogy válás után a felek dolgozzanak a múltbéli élményeikkel. Sokszor a korábbi kapcsolat elgyászolásán túl a gyerekkori traumák feldolgozása is kell ahhoz, hogy tovább lehessen lépni egy egészséges, megtartó, biztonságos párkapcsolatba.”

Merthogy higgyük el, van ilyen. Csak dolgozni kell érte – elsősorban önmagunkon.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Gravity Images

Z. Kocsis Blanka