–

A sorsunk elől nem menekülhetünk el

Lux Elvira esetében pedig már nagyon korán felsejlett, hogy merre visz majd az útja. Gyerekkora óta gyógyítani akart, és gyógyított is: segített az állatokon, babusgatta az utcagyerekeket. Így miután elvégezte a középiskolát az Angolkisasszonyoknál, egy teherautóval Budapestre szökött, hogy beiratkozhasson az orvosi egyetemre. Elmondása szerint az ő családjukban matriarchátus uralkodott, így azt a pillanatot használta ki, amikor az édesanyja nem tartózkodott otthon. „Egy napon anyám elutazott Pozsonyba, ahol az idősebb nővérem éppen gyermeket szült, és anyu a határon szökve ment neki segíteni. Ezt a pillanatot ragadtam meg, felszöktem egy teherautón Budapestre, az orvosi egyetemre” – mesélte korábban.

Miután az anyja szembesült a szökéssel, felkerekedett, hogy visszavigye lányát a családi otthonba. Ebben nem járt ugyan sikerrel, azonban, ha már Pesten volt, elment meglátogatni régi barátnőjét. Magával vitte a lányát is, így Elvira hosszú évek után, már felnőttként találkozott újra anyja barátnőjének fiával, leendő férjével, akivel több mint hat évtizedig voltak házasok, egészen a férfi haláláig. Bár a magánélete kiegyensúlyozott volt, szakmailag jó ideig kereste önmagát. Az orvosi egyetemen ugyanis sehogy sem találta a helyét. „Nagyon későn jöttem rá, hogy engem nem érdekel senkinek a tyúkszeme, de még a gyomorfekélye sem, mert az is pszichés eredetű” – mesélte. Egyetemen azonban a háború után nem lehetett még pszichológiát tanulni – a lélek dolgaival sokáig leginkább az egyház foglalkozott –, majd amikor 1963-ban újraindították a klinikai pszichológiát az ELTE-n, beiratkozott.

„Még a kecske is tudja, hogy kell azt csinálni” – az ember viszont már kevésbé

Annak ellenére, hogy a szexuálpszichológia hazai úttörője volt, a szex – elmondása szerint – számára is tabu volt. Nem is lehetett volna ez másképp, hiszen gyerekkorában kispolgári, katolikus környezetben nevelkedett, apácákhoz járt gimnáziumba, és több mint hatvan évig élt monogám házasságban.

„A pácienseimtől tanultam meg, amit a szexről tudok. Tényleg rengeteg szexuális probléma van. Kádár alatt ezt nem volt mód művelni, mert Mariska néni azt mondta, hogy még a kecske is tudja, hogy kell azt csinálni. Lehet, hogy az állat tudja, az ember viszont nem. Az állatnak sokkal fejlettebb az érzelmi és az ösztönvilága”

– mesélte egy interjúban. Ő azonban nyitott volt a szexualitás és a szexuális problémák lelki hátterének megismerésére. Egy nőgyógyászati klinikán kapott státuszt; ne felejtsük el azonban, hogy a hatvanas évek végén járunk, így ő volt az első klinikai pszichológus a magyar nőgyógyászatban. Viszont elég gyorsan kiderült, hogy jelenléte több mint indokolt, mert a nőgyógyászati gondok hátterében sok a pszichés probléma.

Elég bátor volt ahhoz, hogy magának ássa ki a saját ugarát

„Elkerültem a női klinikára, ahol a nőgyógyászok el nem tudták képzelni, mit keresek köztük. Azért választottam a nőgyógyászatot, mert a szülészet az egyetlen terület, ahol nem a halál ellen dolgoznak, hanem az életért […] A vulgáris, materialista orvosi világban a pszichológia fajtaidegen volt, a szex meg pláne. A társadalomtudatban Freud, a pszichológia és a szex mintegy szentháromságot alkot, de senki nem tudta, mit csinál egy klinikai pszichológus, én magam sem, nem volt előd vagy minta. Magamnak kellett kiásnom a saját ugaromat, ki kellett találnom és megalapoznom a módszertant. Nekem való feladat volt.” Egy idő után pedig egyre többen várakoztak az ajtaja előtt, már nemcsak nők, hanem párok közösen. A szex addig annyira tabusítva volt, hogy nem volt meg a saját nómenklatúrája sem.

Amikor az első páciense azt mesélte neki, hogy „elment”, ő megkérdezte: „Hová?” Majd rájött, hogy ez az orgazmust jelentette.

„De hallgatni megtanultam, az egyetemen kérdezni megtanultam, a pszichológia lényegét is megtanultam, és ebből nagyon jól profitáltam” – mondta. És mennyit profitáltunk belőle mi is, hiszen egyebek mellett az ő kezdeményezésére kezdték el az orvosok beengedni az apákat a szüléshez, ő forszírozta, hogy az anyának adják oda szülés után a gyereket, és azt is, hogy az anya már a szülés előtt menjen gyesre, hogy lelkileg is fel tudjon készülni az eseményre. 

„Hogyan kell megmondani, ha valami nem jó?” – Kérdések, amiket tiniként nem mertünk feltenni a szexről

WMN SZEX – 2021. december 28. – TF

 

Nem járt könnyű úton – ahogy egyik úttörő sem

De az abban való hit, hogy valami lehetséges, nagyon sokat segített neki a gátlások feloldásában. És egyébként erre ösztökélte a pácienseit is. Meggyőződése volt ugyanis, hogy az akarat tudatos jelenség, „de a hit, amiről tudjuk, hogy hegyeket mozgat, a remény és az érzelem többre képes, megnyitja a tudattalan kapuját, és ezzel a testi gátakat is feloldja” – mondta a Képmás magazinnak.

Az ember ugyanis szerinte nemcsak hetven kiló emberhús – ahogy az orvoslásban tekintettek rá –, hanem pszichoszomatikus egység. A lélek problémái tehát nem elválaszthatók a test problémáitól, és azokat ilyen módon, komplexen kell kezelni. Ő pedig mindent meg is tett annak érdekében, hogy e tekintetben is edukálja az embereket: amellett, hogy 1969-től tanított pszichoszomatikát és szexuálpszichológiát az ELTE-n, 1970-től felvilágosító előadásokat tartott iskolákban, egyetemeken, rendezvényeken, és számos könyvet írt a témában. A népszerűsége kulcsa egyebek mellett abban rejlett, hogy nyíltan, közérthetően és sok humorral beszélt olyan témákról, amik még a hálószobákban is tabunak számítottak.

Több mint ötszáz gyerek (tiszteletbeli) anyja

Pályája utolsó két évtizedében egyre inkább a termékenység került munkája fókuszába: funkcionálisan meddő párokat gyógyított.

Rájött ugyanis, hogy a meddőség hátterében sok esetben pszichés gátak, szorongások állnak, amelyek feloldása segíti a gyermekáldást.

„A meddőség súlya többnyire a nőké, még akkor is, ha nem náluk van a probléma. Hajlamosak ugyanis magukra vállalni ennek minden terhét, és úgy gondolni, hogy »biztos velem sincs minden rendben«. Alapos anamnézis, a betegségek, a családi viszonyok megbeszélése után a páciens kifújta magát, és amikor már pszichésen megszilárdult a lába alatt a talaj, látta, hogy nem szakadt le az ég, már tudott beszélni a problémáiról” – mesélte. Sikeres terápiájának köszönhetően több mint 500 gyerek született meg a segítségével, nyugdíjba vonulása előtt pedig elindította a Lux-babaprogramot, hogy több mint ötven év alatt felhalmozott terápiás tudását átadja a következő generációnak. „A mór megtette kötelességét, a mór mehet, így van ez rendjén” – mondta.

Miután rátalált a hivatására, elmondása szerint nagyon boldog, kiegyensúlyozott életet élt. Ez nem azt jelenti, hogy ne történt volna tragédia az életében: nyugdíjas volt már, amikor szívinfarktust kapott, és megtapasztalta a klinikai halál állapotát. De szembenézett vele, és visszatért, és a rá annyira jellemző bátorsággal és szókimondással le is vonta a saját tanulságát, miszerint: „Nem kell a haláltól félni, sokkal jobb, mint az élet.”

Filákovity Radojka

Kiemelt kép: Gyerebaba.hu