Elavult otthonokban, hideg falak között – Több százezer magyar él energiaszegénységben

–

A magyar lakosság 8–10 százaléka él energiaszegénységben

Mindenkinek az az álma, hogy biztonságos otthonban élhessen – akár egyedül, akár a családjával. Olyan helyen, ahol nyugodtan lehet aludni, működnek a háztartási berendezések, és a téli hónapokban is be lehet fűteni úgy, hogy a meleg bent marad a lakásban. Sokak számára azonban mindez csak álom marad.

A Habitat for Humanity Magyarország friss jelentése szerint ugyanis a hazai lakóépületek többsége energetikailag elavult: rosszul szigeteltek, régi fűtési rendszereket használnak, ezért energiapazarlók. A felújításuk kulcsfontosságú lenne nemcsak azért, mert mindenkinek joga van megfizethető, jó körülmények között élni a mindennapjait, hanem klímavédelmi szempontból is. Ám ahogy arra Illyés Tímea, a szervezet ügyvezető igazgatója is rávilágított, számos alacsony jövedelmű család nem képes önerőből, támogatás nélkül belevágni az otthonuk korszerűsítésébe. „Mindennapos tapasztalatunk, hogy éppen azok a családok nem jutnak hozzá a felújítási támogatásokhoz, akiknek alacsony jövedelmük miatt leginkább szükségük lenne rá. Ráadásul jellemzően pont ők élnek rossz állapotú, energetikailag elavult, energiapazarló épületekben. Sokan közülük hiába jogosultak például a Falusi CSOK támogatásra, mégis kiszorulnak az igénylők közül, többek között az előfinanszírozási nehézségek miatt.”

Így családok ezrei élnek éveken, akár évtizedeken át energiaszegénységben. Mit takar ez a kifejezés? A jelentés szerint az európai uniós definíció alapján ez egy összetett probléma, amelynek fő okai az alacsony jövedelmek, az energiahordozók magas ára, valamint a rossz energiahatékonyságú épületek.

Bár Magyarországon nincs hivatalos definíciója az energiaszegénységnek

a hazai adatok szerint a lakosság 8–10 százaléka, vagyis több százezer háztartás él ebben a helyzetben. Leginkább vidéki, kisebb településeken élő, rossz anyagi helyzetű családok érintettek, akik rossz szigetelésű családi házakban, gázkonvektorral vagy tűzifával fűtenek.

„Azt látjuk, hogy a hazai ingatlanok 80 százaléka az energiahatékonysági skála rosszabb végén helyezkedik el” – mondta Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője. Ez konkrétan a G, H és I kategóriájú épületeket jelenti – vagyis olyan házakat, amelyek sok energiát fogyasztanak, rosszul tartják a meleget, és emiatt a fűtésszámla is jóval magasabb.

Sokak számára elérhetetlenek a lakhatási támogatások

Az elmúlt években a lakhatást támogató programokba – például Otthonfelújítási támogatás, Falusi CSOK – több ezer milliárd forint közpénz áramlott. A Habitat for Humanity Magyarország adatai szerint 2020 és 2024 között közel 3000 milliárd forintot fordított az állam lakhatási célokra. Ezeknek a támogatásoknak azonban nagyobb része a lakásvásárlást segítette, nem pedig a lakhatási körülmények javítását.

„A rendszerváltás óta léteznek lakhatást támogató programok, de főként a szociálisan nem célzott támogatási formák dominálnak”

– mondta Koritár Zsuzsanna.

Emellett a szakértő szerint komoly problémát okoz az is, hogy ezek a támogatások sokak számára elérhetetlenek. Ennek több oka is van:

• sok család nem tudja előre fizetni a felújítási költségeket, ezért nekik egy utófinanszírozásra épülő támogatási forma nem opció;
• nem hitelképesek, így a bankokhoz sem fordulhatnak kölcsönért;
• nem felelnek meg a Falusi CSOK szigorú feltételeinek (például nincs elegendő gyerek, nincs meg a két év folyamatos TB-jogviszony, vagy az ingatlan nem felel meg a méretre és állapotra vonatkozó előírásoknak);
• a bonyolult, több tucat oldalas adminisztráció is sokakat eltántorít.

„Egy szociálisan célzott támogatási programban ezek a feltételek túlzóan kizáróak, és épp azokat zárják ki, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre” – tette hozzá Koritár Zsuzsanna. 

Éppen ezért a Habitat for Humanity Magyarország az Erste Bankkal együttműködve dolgozta ki a Falusi LakHatás programot, amely a Falusi CSOK mintájára épül, és célja, hogy rossz állapotú, korszerűtlen vidéki otthonokban élő, alacsony jövedelmű családoknak valódi, elérhető segítséget nyújtson.

Segítség a leginkább rászorulóknak

A 2021-ben indult egyablakos támogatási modell három pilléren alapul:

• előfinanszírozás: a Habitat megelőlegezi a munkálatok költségeit, így a családoknak nem kell saját – sokszor nem is létező – megtakarításaikhoz nyúlniuk;
• mentorálás: a szervezet munkatársai segítenek a banki ügyintézésben, a pályázati papírmunkában, és támogatják a családokat a felújítással kapcsolatos döntések meghozatalában, hogy ne maradjanak magukra a folyamat során;
• kivitelezés: a felújításokat ellenőrzött, megbízható kivitelezők végzik.

„A helyszíni felmérés és a személyes beszélgetések alapján kiderül, hogy valóban rászoruló családról van-e szó, így csak azok kerülnek be a programba, akiknek ténylegesen szükségük van rá. A beszélgetések alkalmával felmérjük az igényeiket, szükségleteiket. Vannak jó elképzelések is, de olykor fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a fürdőszoba felújításánál fontosabb a beázás megoldása” – fogalmazta meg a szakpolitikai szakértő. 

A programban a mentorok és koordinátorok is kulcsszerepet játszanak: ők tartják a napi kapcsolatot a családokkal, segítik őket a döntéshozatalban, a dokumentumok kitöltésében, és abban, hogy eligazodjanak az adminisztrációban.

Koritár Zsuzsanna azt mondta, eddig 

elsősorban Nógrád megyében élő családoknak segítettek, de a program már más térségekben is elindult. Az elmúlt négy évben 86 család csatlakozott a programhoz, közülük 28 háztartásban már sikeresen megvalósult a felújítás, amelyekre összesen 163 millió forint támogatást fordítottak.

A leggyakoribb beavatkozások közé tartozott a fűtés korszerűsítése, a tetőszerkezet felújítása, valamint a nyílászárók cseréje.

„2024-ben 210-en jelentkeztek a Falusi LakHatás programunkba, közülük 195-en azért, mert nem tudják megigényelni a Falusi CSOK-ot, mivel nem felelnek meg az előírásoknak” – tette hozzá a szakértő, aki szerint fontos látni, hogy az érintetteknek nemcsak anyagi támogatásra van szükségük. Végig kell kísérni őket a folyamaton, a felújítás nulladik pontjától egészen az utófinanszírozáshoz szükséges dokumentumok beszerzéséig.

A koordinátorok szerepe azért is kiemelt, mert helyismeret nélkül nehéz elérni a valóban rászoruló családokat. A Habitat for Humanity Magyarország ezért civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és családsegítő szolgálatokkal együttműködve keresi fel a rászorulókat. 

„A bizalom kulcsfontosságú. Ezeknek a családoknak nehéz elhinnie, hogy ez a program tényleg őket segíti, ezért fontos már az elején egyértelművé tenni, hogy ez egy ellenszolgáltatás nélküli támogatás”

– fogalmazta meg Koritár Zsuzsanna.

A terepen szerzett tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaznak meg a minisztériumnak

Koritár Zsuzsanna szerint az energiaszegénység csökkentéséhez országos szinten is új támogatási rendszerekre van szükség. A szakértő azt mondta, szervezetük a Falusi LakHatás program során szerzett terepi tapasztalatok alapján több javaslatot is megfogalmazott, amelyeket már korábban is eljuttattak az Energiaügyi Minisztériumhoz, és a jövőben is tervezik ezek kommunikálását.

A szervezet javaslatai a következők:

• a támogatások ne kampányszerűen, hanem hosszú távú, kiszámítható programokként működjenek;
• a rászoruló családok helyzetére tekintettel előfinanszírozási rendszer legyen;
• vizsgálják felül azokat a működési és jogosultsági feltételeket, amelyek miatt a leginkább rászoruló háztartások kiszorulnak a támogatásokból;
•  az adminisztráció egyszerűbb és ügyfélbarátabb legyen.

Koritár Zsuzsanna hozzátette, hogy a szervezet 2024-ben 10 háztartás korszerűsítését támogatta, felújításonként átlagosan közel kétmillió forinttal. A jelenlegi kapacitások alapján a program évente mintegy 15 háztartásnak tud valódi segítséget nyújtani.

Kaiser Orsolya