–

„Sose aggódj egyedül” – osztja meg a Today.com olvasóival elsőre meglehetősen furcsán hangzó mantráját dr. Howard Y. Liu gyerek- és tinédzserpszichiáter. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy a gyerekek nagy része egyedül marad a szorongásaival. És még mielőtt egyből a szülőkre mutogatnánk, fontos látni, hogy ennek számos oka lehet: a kamaszkori identitáskeresés, a szégyenérzet, vagy épp az érzelmek megfogalmazhatatlansága még a legbiztonságosabb családi fészekben is elakadáshoz vezethet, ezért Liu azt javasolja, inkább a szülő tegye meg az első lépést.

De még mielőtt belevágnánk a „hogyan”-ba, nézzük meg először a „miért”-eket! A Todayen megjelent egyik írás három fő, kutatásokkal is alátámasztott tényezőt gyűjt össze az iskolai szorongás megmagyarázására. Ezeket:

  • felborult napi rutin – ami a gyerekek 60-70 százalékánál kialvatlanságban mutatkozik meg;
  • a tanórákon kívüli rengeteg különóra – ami csökkenti a fókuszt és leterheltté teszi a gyerekeket; valamint
  • az izoláció és a magány érzése – ami a Covid-éra óta különösen nagy erőpróba a gyerekek számára.

Hozzáteszi: azt is fontos látni, hogy a szorongás nagyon sok gyereknél pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik – leggyakrabban gyomor- és fejfájás, hányás, hasmenés formájában –, éppen ezért elengedhetetlen, hogy ne csak verbális síkon próbáljuk megoldani a nehézségeket.

És akkor most jöjjön öt gyakorlati tanács Howard Y. Liutól, amivel támogathatjuk a gyerekünket a tanévkezdés idején.

Több minőségi idő együtt

Liu első tanácsa az otthon töltött időszakra érvényes. A pszichiáter azt javasolja, hogy állítsuk be úgy a napi rutinunkat, hogy még a reggeli indulás előtt is válthassunk pár szót a gyerekkel, és a hazaérkezés után is legyen lehetőségünk megvitatni a nap legfontosabb történéseit. Lehetséges, hogy ez bizonyos napokon nem lesz több 5-10 percnél, ám már ez a rövid „mentális egészségi ellenőrzés” is meghatározó jelentőséggel bírhat.

Beszélgessünk a bullyingról (konkrétan)

Talán azt gondoljátok, már éppen elég bőrt lehúztunk erről a témáról ahhoz, hogy meg se kelljen említeni, ám tekintve, hogy a mai napig minden ötödik gyereket megszégyenítenek az iskolában, és hatból minimum kettő az online zaklatással is találkozik, muszáj napirenden tartanunk ezt a kérdést. És nemcsak a médiában, de a családi beszélgetésekben is, még akkor is, ha valóban csak reggelente öt percünk van.

„Azt tapasztalom gyerekpszichiáterként, hogy sok gyerek nem beszél az őt érő zaklatásokról egészen addig, amíg konkrétan rá nem kérdezel náluk.

Éppen ezért fontos, hogy köntörfalazás nélkül közelítsünk feléjük ebben a témában” – mondja a pszichiáter, hozzátéve: nemcsak azt érdemes megtanítani, hogy vértezhetik fel magukat a bullyinggal szemben, hanem beszélni kell velük arról is, hogy ők maguk mit tehetnek társaik védelmében, ha ilyesminek szemtanúivá válnak. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben otthoni környezetben már megfoghatóvá válik a bullyingolás jelensége, a gyerek kisebb eséllyel csatlakozik a bántalmazók táborához is, hiszen könnyebben felismeri a helytelen viselkedést.

Vezessétek vissza a napi rutint!

Noha a legtöbb gyerek számára – különösen a kamaszkorban – nagyon vonzó az éjszakába nyúló sorozatnézés, a TikTok pörgetése vagy az online játék, a kiegyensúlyozott alvási rutin a mentális egészség egyik legfontosabb tartópillére. Ezt támasztotta alá többek között az a tavalyi kutatás is, ami rámutatott, hogy a keveset vagy hektikusan alvó gyerekek sokkal veszélyeztetettebbek a pszichés zavarok, a stressz, a szorongás, a depresszió és az agresszió szempontjából, mint kiegyensúlyozottan alvó társaik. (Liu szerint akkor beszélhetünk alvási nehézségről, ha fél óránál tovább tart az elalvás, vagy ha az éjszakai megébredések után nem tud visszaaludni az illető.) Ha szeretnénk kiküszöbölni ezt a problémát, érdemes a tanévkezdés előtt három héttel megkezdeni a fokozatos visszaszoktatást a korábbi lámpaoltásra, hogy szeptembertől már úgy is meglegyen a kielégítő hét-nyolc óra alvás, ha azt a reggel hatórás keléshez kell igazítani.

Mindennap egyen közösen a család

Ideális esetben egy közösen elfogyasztott, beszélgetéssel kísért vacsora, kevésbé ideális esetben egy gyors közös reggeli csodákra képes – egy családpszichológus kutatása rámutatott, hogy azokban a családokban, amelyekben a tagok mindennap közösen esznek, 30 százalékkal kisebb arányban jelentek meg depressziós és szorongó tünetek, mint a többiben. A kulcs persze nem kifejezetten az evés aktusában rejlik. A közösen töltött idő teret adhat arra, hogy átvegyük a napközben történt eseményeket, hogy rákérdezzünk egymás hogylétére, és akár teret adhassunk olyan nehezebb témáknak is, mint az említett bullying.

„Rengeteg kutatás bizonyította már, hogy a közös családi étkezés egy valódi horgony, és még ha rövid ideig tart is, erős védőhálót építhet a gyerek köré”

– mondta el a pszichiáter. 

„Ügyetlen”? „Kétballábas”? „Lomha”? – A tornaórák és edzések kudarcélményei egy életre elvehetik a gyerek kedvét a sporttól

WMN Suli – 2023. augusztus 8. – SzHA

Sport, sport, sport

Ha a mentális egészségi prevencióról beszélünk, nem lehet elégszer hangsúlyozni a sport fontosságát. A heti minimum két sporttevékenység nemcsak a stresszlevezetésben nyújt hatékony segítséget, de egyben fokozza a szervezet dopamin- és szerotinintermelését, ami gyakorlatilag a depresszió és a szorongás ellenszereként is értelmezhető. Mindemellett fontos, hogy amikor sportágat választunk és edzésre ösztönözzük a gyerekeket, ne feledkezzünk meg egy korábban említett potenciális veszélyforrásról se. A rengeteg különóra és szakkör könnyen válik kontraproduktívvá és megterhelővé, ezért jobb, ha ezen a téren is az arany középutat keressük, és a testmozgás mellett a fizikai és mentális pihenés terét is megteremtjük a gyerekek számára.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Anna Frank

Takács Dalma