„Tökéletes eszköz nincs. Kár keresni” – Szakértő tippek, ha laptopot vagy tabletet vennél sulikezdésre (vagy magadnak)
Az idei tanév olyan, mint a 2020-as év maga: bizonytalan és kiszámíthatatlan. Ami biztos: szeptember elsején elkezdődik az iskola. Aztán hogy meddig megy élőben, egy légtérben, a szokásos módon, meglátjuk. Az előző iskolaév tavaszi féléve arra jó volt, hogy lássuk: mi minden van és mi nincs ahhoz, hogy megnyugtató és hatékony módon folyjon otthon a tanulás – úgyhogy most legalább föl tudunk készülni egy esetleges újabb karanténra (megjegyzés: nem rettegünk, nem kívánjuk, nem várjuk… de ha jön, akkor kénytelenek leszünk alkalmazkodni hozzá). Koren Balázs négy gyerek apukája, matematikatanár, emellett a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője, a karantén idején írt már nekünk egy szuper beszámolót a digitális oktatás tapasztalatairól. Most arra kértük, szedje össze a legfontosabb szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni, mielőtt kicsengetünk egy kisebb vagyont a gyerek(ek) digitális eszközeire.
Rovattámogatás
–
Karanténoktatás. Iskolák zárnak. Kell egy eszköz a gyereknek. Most. Mindenki rohan az első műszaki áruházba, ahol igazán nem is biztos, hogy tudnak segíteni. Ott vannak a tabletek, laptopok, tessék választani! Aztán nem sokkal később már nem is kell szakmai segítség, hiszen azt viszi mindenki, ami még raktáron van. Drága? Gyenge? Mindegy. Csak legyen a gyereknek egy eszköze, amin tanulni tud.
Talán nem mindenkinél ez volt a helyzet. Talán nem mindenki last-minute vásárolt. De tavasszal nem volt ritka eset, hogy családok kénytelenek voltak úgy dönteni, hogy kell egy gyerekeszköz. Mert a saját eszközt ők használták home office-ban. Vagy épp azért, mert a hozzánk tartozó kütyük ma már szinte a személyes terünk részei, amin nem szívesen osztozunk másokkal (például azért, mert ott tároljuk a privát tartalmainkat, és most nem kell semmi rosszra gondolni).
És közben azt is fontos kimondani, hogy sokan örültek, ha mások levetett eszközét esetleg megkaphatták, és szintén sokan egyáltalán nem jutottak eszközhöz, sőt van, ahol az áram is kérdés, nem csak az internet. A Klebelsberg Központ elnöke tavasszal maga mondta el egy interjúban, hogy nagyjából harminc-harmincötezer általános és középiskolás gyerek teljesen kimaradt a digitális oktatásból az eszközhiány és/vagy a hiányzó infrastruktúra és a családi háttér miatt. Igen, Magyarországon járunk, nem valahol Afrikában…
Hogy az ő helyzetüket hogyan lehetne megoldani, az egy másik cikk témája. Itt most azoknak próbálunk segíteni, akik abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy tudnak eszközt venni a tanuláshoz.
Szeretnénk, hogy az erre szánt összeg ne kidobott pénz legyen, és az eszköz hosszú távon hasznos segítség lehessen, ne rövid úton az elektronikai hulladékok kupacán találja magát.
Lassan itt a tanévkezdés, és bízzunk benne, hogy nem csak azokból az eszközökből választhatunk, amit két percen belül le tudunk emelni a polcról. Lássuk tehát, milyen szempontokat vegyünk figyelembe a döntésünk során!
Először is: laptop vagy tablet? A családok és gyerekek preferenciájára bízom, hogy melyik irányba indulnak, de e két eszköz között dől el a kérdés. Ez vitán felüli. Az asztali számítógép a XX. század terméke. Az okostelefon pedig legfeljebb kiegészítőnek jó a tanuláshoz…
A hordozhatóság és a hosszú akkuidő fontos szempont. Hiszen nem csak otthon ülve, a karanténidőszakban szeretnénk használni. Ha már elindult a folyamat, hogy a tanuláshoz digitális eszközöket is bevetnek az intézmények, akkor reménykedjünk benne, hogy ezt a trendet meglovagolják, és a közeljövő oktatásába is bevonják majd őket. Olyan eszközre van tehát szükség, ami több évig kitart.
És olyan eszköz kell, ami könnyen hordozható. Hányszor hallottuk már, hogy szegény gyerekeknek tíz-húsz kilós iskolatáskát kell cipelniük. És ha ebbe a táskába még bedobunk egy háromkilós laptopot az egykilós töltőjével, akkor biztosan nem lesz tőle jobb a gyerek egészsége.
Fontos, hogy könnyű legyen az eszköz, és ideális esetben kibírjon egy délelőttöt, esetleg egy napot egy töltéssel. Így már a töltőt sem kell cipelni, és azzal a problémával sem szembesülünk, hogy a szünetben nincs elegendő konnektor.
Egyébként se bírná az iskola elektromos hálózata, ha minden diák a töltőre cuppanna a szünetben.
Aztán, ott van a képernyő kérdése: nagy és jó minőségű kijelző legyen. Igen, nagy! Ezt fogja nézni a gyerek. És ha több évig kitart, akkor bizony több éven át. Szóval nagyon nem mindegy, milyen az a kijelző. A minőség, felbontás a szem kímélése miatt is fontos. A méret pedig azért, hogy kényelmes legyen használni. Az eddig felsorolt szempontok a laptop és tablet terén egyaránt érvényesek voltak – itt azonban fontos megjegyezi, hogy ha tablet irányba megy valaki tovább, ott még lényegesebb a kijelző mérete. Hiszen ebben az esetben – külső billentyűzet hiányában – ezen a felületen fog megjelenni a billentyűzet is, ami a képernyőből vesz el teret.
Ha már billentyűzet. Hogyha laptop mellett döntünk, a billentyűzet adott, vele jár. Azonban fontos, hogy átgondoljuk, hogyan és hol fogjuk használni: széken, ágyban, asztalnál? Lehetőség szerint vásárlás előtt próbáljuk ki vagy gondoljuk át, milyen billentyű a kényelmes, és csak utána döntsünk. A billentyűzet is lehet sokféle, és ahányfélék vagyunk, annyiféle az igényünk. Ami az eladónak kényelmes, lehet, hogy nekünk nem. Ha a gyerek fogja használni a laptopot, akkor őt is jó lenne bevonni a döntésbe.
Kemény vagy puha? Zavar-e az érintőpad gépeléskor? Megfelelő méretű-e az Enter billentyű? Rendben van-e a kurzormozgató nyilak elhelyezkedése? Ezek mind olyan apróságok, amelyek később idegesítővé válhatnak.
Végül, de nem utolsósorban, próbáljuk ki, hogy milyen a gombok érzete, a gépelés minősége. Amikor ezt a bejegyzést gépelem, a laptopom az ölemben van, és öröm rajta pötyögni. Szeretem a billentyűzetét. Hányszor tettem volna félre ezt az írást, ha nem állna kézre a billentyűzet, zavarna a gombok kattogása vagy épp görcsöt kapna a kisujjam az Enter billentyű elérésekor!
Kézírás. Hogy kerül a csizma az asztalra?! Ahogy az okoseszközök mérete megnőtt, úgy vált egyre gyakrabban elérhetővé a kézírásos bevitel. Mára számtalan eszközt kaphatunk érintőképernyővel. Laptopokat is, a tabletek pedig mind ilyenek.
A fontos kérdés: támogat-e az adott eszköz tollal történő bevitelt. Ha igen, hasonlóan a billentyűzethez, itt is ismerkedjünk meg vele! Próbáljuk ki! Milyen rá rajzolni? Mint egy képernyőre? Nem jó. Mintha papírra írnánk? Szuper.
A kézírás, rajzolás, firkálás velünk van, amióta az ősemberek az első barlangrajzokat készítették. Sőt tán már előtte is megjelent. Faágakkal rajzolgattunk a homokba. És hiába a miénk a legjobb, legkényelmesebb billentyűzet, ha jegyzetelni szeretnék, akkor bizony én is a mai napig előveszem a tollat és papírt. Vagy… újabban néha már a tabletet és a hozzá tartozó ceruzát. Jó rajzolgatni, összekötni, áthúzni, bekarikázni a megfelelő szavakat a hagyományos módszer szerint, és egy ábra sokszor többet mond, mint rengeteg szó.
Kamera, hang. Ezek a szempontok karantén alatt értékelődtek fel. Talán többünknek volt már élménye, hogy ül egy beszélgetésen, és van az a valaki, aki egy szürke paca a monitoron, a hangja meg olyan, mintha egy papírzacskóból beszélne kifelé. Megvan? Akkor értitek, miért fontos az eszköz kamerája és hangtechnikája. Megjegyzem, ma már számtalan utólag csatlakoztatható kütyü is elérhető, amely megoldást nyújthat a korábbi gépmodellek tulajdonosainak…
Szintén megkerülhetetlen szempont: az összes olyan specifikáció, amit a dobozon olvashatunk. Tehát, hogy milyen processzor, mekkora memória stb. Ne ijedjetek meg, ezeket nem kell mind nagyon pontosan érteni, hiszen nem programozni, hanem használni szeretnétek az eszközt.
Egyszerű szabályként elmondható, hogy minél több van belőle, minél nagyobb, annál jobb. Kicsit olyan ez, mint az autós kártya volt gyermekkorunkban.
Versenyezni azonban nem érdemes vele. Mert ha valaki most megvenné a legjobbat, legerősebbet, akkor jövő héten úgyis megjelenik egy még jobb, még erősebb. Szóval azt javaslom, hogy próbáljátok ki a kiszemelt eszközt, nézzétek meg, hogy a ti felhasználási szokásaitokkal működik-e rendesen (nem akad stb.), és ha jó, akkor hajrá!
És még valami: Windows 10, Android, iOS… Aki érti, tudja, mit keressen. Aki pedig nem tudja értelmezni az előző szavakat, annak azt javaslom, hogy nézze meg a felületet. Ismerős? Akkor jó az irány. Fontos, hogy ne a nulláról kelljen kezdeni az eszköz működésének tanulását. Ha, mondjuk, a telefonodon már érted (vagy a gyerek érti) egy operációs rendszer logikáját, akkor érdemes követni tableten, laptopon is. És aztán szinkronizálni egymással az eszközöket.
Ne lepődj meg, ha esetleg úgy érzed, hogy a választás a cikk elolvasása után se lett könnyebb!
Nem az volt ugyanis a szándékom, hogy megmondjam, mit vásárolj. Ez a döntés továbbra is mindenkinek a sajátja. Szempontokat igyekeztem adni, amiket érdemes figyelembe venni. Ahogy ruhát is csak azután vásárol valaki online, hogy tudja a méreteit, ismeri a stílusát, tisztában van vele, hogy hová akarja fölvenni – a digitális eszköz beszerzéséhez is érdemes így hozzáállni. Ha kipróbáltad, kézre áll a billentyűzet és a kezelőfelület, ha úgy érzed, nem egy újabb nehezéket dobsz a gyerek hátizsákjába, akkor már jó az irány.
Ne azért vegyél laptopot, tabletet, hogy legyen. Hanem azért, mert szükséged van rá, hogy egy olyan eszköz kerüljön a családba, ami segíteni tudja a tanulásban a gyerekedet.
Tökéletes eszköz nincs. Kár keresni. Kompromisszumokra szükség lesz. Ti döntötök, hol és miben vállaltok ilyesmit. És a legfontosabb, hogy ez tudatos legyen. Előre tudjátok és ismerjétek azokat a szempontokat, amelyek kapcsán kompromisszumot köttök, ne utólag kelljen az eszközt becserélni, bánkódni miatta. Egy tablet- vagy laptopvásárlás nagy kiadás, nem mindegy, hogy hová megy az a pénz és energia.
Koren Balázs
Képünk illusztráció – Forrás: Getty Images