Abrankó-Rideg Nóra kolloidkémiából doktorált, dolgozott Angliában, magyarországi kutatásfinanszírozásban és egyetemi projektekben, ma pedig a Milestone Intézetben tanít. A természettudományos pályák vonzerejéről és realitásairól, a lányok korai elbizonytalanodásáról, a szülői (és intézményi) felelősségről, valamint arról beszélgettünk, hogyan fér meg egy családban két kutató.

Mi történik az idegsejtjeinkkel, ahogy öregszünk – és miért nem természetes része az időskornak a demencia? Pircs Karolina biológus szerint az autofágia – a sejtek „belső takarító rendszere” – kulcs lehet az egészséges öregedés támogatásában. Az Alzheimer- és Parkinson-kór hátteréről, a lassítható sejtszintű öregedésről, a kutatói pálya kihívásairól és a hazatérés motivációjáról is beszélgettünk.

Mi az a hiba, ami még belefér a véletlenbe? Mi köze a Stranger Thingsnek Darwin unokatestvéréhez? Mik a matematikai ellenérvek a kvótarendszerrel szemben akkor is, ha a nők máig kisebb eséllyel válhatnak tudóssá? Interjú a Milyen színű a valószínű? című könyv szerzőjével, Keszthelyi Gabriellával.

Menyhárt Otília, a Semmelweis Egyetem kutatója a zebrapintyek tanulmányozásától a bioinformatikáig, a klinikai adatok elemzésétől a virágvarázslós influenszerségig hosszú utat járt be. Mesélt nekünk a rákkutatás jelenjéről és jövőjéről, a gyermeki kíváncsiság megőrzésének fontosságáról, legendás martonvásári kertjéről és arról, miért lenne jó, ha a régi emberek földműveléssel kapcsolatos tudása feléledne.

Az első digitális nomádok között indult útnak tíz éve: azóta kétszer járta körbe a Földet, és másoknak is segít hasonló életformát kiépíteni.

Müller Kinga nyolc éve, Norvégiában ismerte meg a lakóautózást, a hazaköltözése után pedig készített egy sajátot. Ma már másoknak is segít: autókat és közösséget épít, a Dunakanyarban kezdett új életet. Azt mondja, a lakóautózás itthon is egyre nagyobb divat.