Egyszerre építész, matematikus, tudós és táncművész: ma van a méhek napja!

–

Április 30. a méhek napja, az ünnepet Magyarországon a Magyar Méhészek Egyesülete alapította 1994-ben. Nem titkolt céljuk volt a méz és méhészeti termékek megkedveltetése, a méhek kemény munkájának meg- és elismertetése. Ezen a napon országszerte programokat szerveznek, amelyek keretében a laikusok betekinthetnek ezeknek az apró, de fontos rovaroknak a mindennapjaiba, amik voltaképpen az életet magát alapozzák meg, köztük olyan tevékenységekkel, mint például egy kilogramm méz előállítása – és a munka során történő beporzása –, ami pontosan annyi fáradságukba telik, mintha hatszor kerülnék meg a Földet. 

Ennél meglepőbb már csak az lehet, hogy egy méhcsalád egy évben 40 üveg mézet készít a saját fogyasztásán felül, tehát 365 nap alatt jócskán körberepdesi a bolygót. Mégsem a mézelőállítás a méhek legfontosabb szerepe, hanem a növények beporzása, ami túlzás nélkül a világ megmaradásának garanciája. (A beporzók tevékenységéről Tóth Flóra kollégám írt részletesen.)

A legkisebb, ami a legnagyobb munkát végzi: „kezében” tartja az egész világot

A méhek napjának apropóján Szőcs Boróka marosvásárhelyi származású biológust, ökológust, méhkutatásban jártas szakembert kérdeztem a szorgos élőlényekről. Mivel gyerekkora óta a méhek világa veszi körül, mert a szülei méhészek, sőt már a felmenői is amolyan öröklött hivatásként űzték ezt a mesterséget, megingathatatlan a faj iránti elköteleződése. Amikor éppen nem kutatja őket, hivatásos méhészként tevékenykedik a családi méhészetben, így tisztán látja, mennyire mély és fontos kötelék fűzi az embert a méhhez. 

Már rögtön a beszélgetésünk elején tisztázza, hogy a laikusok számára a házi méh jelenti a méhet, az emberek többsége nem is tud a több ezer másik méhfaj létezéséről. Pedig ugyanolyan fontos szerepet töltenek be az ökoszisztéma működtetésében, mint népszerű társaik, és beporzó tevékenységük úgyszintén nélkülözhetetlen az élet körforgásában.

Mint mondja, a méhek közt – akárcsak az emberek világában – vannak magányosan élők és kolóniákba tömörülők, és míg egyes fajaik elterjedtebbek, így a világ különböző szegleteiben egyaránt ismerik őket, addig mások endemikusak, azaz kimondottan bizonyos élőhelyen fordulnak elő. Mivel ennyire sokszínűek, a sárga-fekete csíkos jellemzés már önmagában is helytelen – fűzi hozzá nevetve, majd felvilágosít: tulajdonképpen fajtól függően az aranysárgától a sötétbarnáig-feketéig változik a színük, és még kék fajok is léteznek közöttük, valamint nem minden esetben csíkosak. Arról nem is beszélve, hogy a tévhitek ellenére léteznek nem fullánkosak, illetve fajon belül is változhat, hogy éppen kinek van védekezőeszköze: a házi méh esetében a herék fullánktalanok például.

Függünk tőlük, mégsem adjuk meg nekik mindig a kellő tiszteletet

Szőcs Boróka kutatóként főként a házi méhek vagy más néven mézelő méhek világában jártas, tapasztalatai szerint fajukat rendkívül izgalmas társadalmi berendezkedés jellemzi, a beporzás területén kulcsszereplők. 

„A házi méhek euszociális viselkedést mutatnak, a családon belül három kasztot különítünk el: dolgozó, királynő és here. Egy családon belül a legnagyobb számban a dolgozók találhatók, amelyek biztosítják a kolónia ellátását, tisztán tartását és védelmét. Minden kaptárban a királynő rakja a petéket, így a család léte nagyban függ az egyetlen királynő petézőképességétől is (nagyon ritka esetben fordulhat elő 2-3 királynő párhuzamosan). A tavaszi nemzedékváltás után, a lendületes fejlődés során megjelennek a herék, azaz a hímek. Ősszel, a télre való készülés során, a dolgozók kiszorítják a kaptárból a heréket, így a telelés nélkülük zajlik” – ismerteti működésüket, kiemelve, hogy kutatásában részletesebben elemzi a több ezer éve háziasított méhfajt, aminek természetvédelmi szempontból is fontos szerepe van. 

Napjainkban azonban egyre több negatív hatás éri őket – peszticidek (növényvédő szerek), monokultúrák, elektromos sugárzások, kórokozók leselkednek rájuk, de betegségek, járványok, paraziták is tizedelik őket. Ez – noha hajlamosak vagyunk félvállról venni a méhek körüli jajveszékeléseket – valóban égető probléma, mert a megszámlálhatatlan növényfaj beporzása mellett a vad- és kultúrnövények megporzását is ők végzik, tehát munkájuk felbecsülhetetlen, magát az életet garantálja.

„Virághűségüknek köszönhetően elengedhetetlen szerepük van a biztos pollenátvitelben. Olyan haszonállat a méh, ami ökológiai és gazdasági szempontból is jelentős. A különböző méhtermékeket az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, sőt a bútoripar is felhasználhatja”

– ennyire függ az ember a méhektől, valahogy mégis hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a függésnek és az egyensúlytalanságnak is ára van. Egészen addig, amíg a hiányukat a saját bőrünkön nem tapasztaljuk: az utóbbi évtizedekben tömegével pusztulnak a méhek, jelenleg egy megporzási krízis szemtanúja a világ, és egy abszurd mentési kísérleté is, hiszen Keleten a méhhiány odáig vezetett, hogy emberi erővel igyekeznek pótolni a méhek munkáját. 

„A világon vannak már olyan helyek, ahol a megporzást az emberek igyekeznek helyettesíteni. Szürreális látvány, ahogyan a fákon csüngve ecsetekkel és egyéb érdekesnél érdekesebb találmányokkal próbálják beporozni a növényeket, de próbálkoznak már drónos beporzással és szappanbuborékkal is”

– sorolja a megdöbbentő tényeket, majd arra is kitér, hogy egyre inkább érezhető ökológiai probléma ez Európában is.

A házi méh mérnöki módszereket adott az embernek: a hatszögletű méhsejt sok helyről visszaköszön

„Ha a természet legjobb megoldásait tanulmányozzuk – akár fenntarthatósági, akár mérnöki szempontból –, rengeteg módszert és megoldást találunk a házi méhek világában” – részletezi Szőcs Boróka, aki nagyszerűnek találja, hogy a méhek szemének tanulmányozása lehetővé tette, hogy lézeres távolságmérőket tervezzenek és teszteljenek, amelyek elsődleges célja az esetleges autóütközések észlelése és elkerülése. De tájékozódásuk vizsgálatával navigációs megoldásokat és készülékeket is fejlesztettek már, GPS és nyomkövető rendszereket optimalizáltak. Emellett folyamattervezési probléma optimalizálásánál is alkalmaznak olyan algoritmusokat, amelyek a házi méh párzási optimalizálásán alapulnak, és mivel a csoportos intelligenciájuk egyszerű, mégis összetett szabályok szerint működik, ezeket a mintákat épületenergiamenedzsment-rendszereknél alkalmazzák, figyelve a méhek kolóniában történő kommunikációjára.

Napjainkban a mesterséges intelligenciára (MI) irányuló kutatások során már a méhek táncát is tanulmányozzák hibatűrő hálózatok kifejlesztésére irányuló kutatásokban, illetve deep learning kutatásokban is megjelennek a házi méhek zseniális megoldásai.

Mivel életmódjuk a bizonyíték arra, hogy egyszerű rendszerekkel komplex megoldások is létrejöhetnek, igazolják, hogy kis méretű aggyal a megfelelő tanulás új fejlődési lehetőséget adhat a deep learning területein.

De a neurális hálójuk működése is rendkívül izgalmas. És az, hogy ez a két faj – az ember és a házi méh – miként dolgozza fel neurálisan az információkat, egy újabb megközelítést adhat. Elemezték már azt is, hogyan kódolja az emberi agy a vizuális jeleket, és miként teszi ezt a házi méh, aminek kis méretű az agya. Megállapították, hogy a házi méh is automatikusan kialakítja vizuális környezete komplex belső reprezentációját – vezet be a méhkutatás világába Szőcs Boróka, aki a házi méhek működésében már önmagában azt is szenzációsnak találja, hogy tűpontos mérnöki munkát végeznek. Rengeteg mérnöki megoldást ihletett a hatszögletű méhsejt, és nem csupán a dizájnelemek hordozzák magukban, hanem a szerkezeti tervezés és a biomimetika is. 

Sokszor nem találkozik a elmélet és a gyakorlat

Szőcs Boróka szerint a méhvédelem szempontjából fontos lenne, hogy a méhészek, a biológusok, az ökológusok és az állatorvosok együttműködjenek, jelenleg mégsem fuzionálnak a szakterületek, és „ez óriási probléma, olyan rendszerhiba, amit nem old meg, ha a szakemberek évente párszor találkoznak a méhészkonferenciákon” – ezzel nem a tudományos események hasznosságát kérdőjelezi meg, csupán azt kifogásolja, hogy valami miatt a sok hasznos kutatás nem jut el a méhészekhez, pedig egyre jobb orvos- és állatorvostechnológiai vizsgálati eszközök és módszerek születnek, amelyeket méhészeti célokból még nem alkalmaznak. 

„A méhészeknek hatalmas szakmai tudásuk van, hihetetlen dolgokat tapasztalnak, amiket fontos lenne tudományosan is megvizsgálni, végigkövetni. Sajnos nem találkozik, vagy csak részben találkozik a szakértelem és a gyakorlat”

– vonja le a súlyos következtetést kiemelve, hogy mindez gazdasági és politikai problémákkal társul. Ott vannak az export-import problémái; a mézzel kapcsolatos gazdasági gondok; a növényirtók, rovarirtók gazdasági stratégiái, amelyek szintén negatívan befolyásolják a méhészetek tevékenységét, ezáltal a házi méhek létezését.

„A házi méhek élete nagyban függ a méhészektől, hiszen a háziasítás következménye lett az is – főként a Varroa atka megjelenése óta –, hogy a házi méh önállóan, emberi beavatkozás nélkül már nem képes túlélni. A méhészeknek azonban motivációra és támogatásra lenne szükségük, hiszen egyre többen hagyják el a szakmájukat a hatalmas károk, a tömeges méhpusztulás, az »igazi«, minőségi termelői méz igényének csökkenése miatt, míg a hamis, olcsó mézek átveszik a piacvezető szerepet” – fogalmazza meg hangsúlyozva, hogy a házi méhek más élőlényekkel is komplex populációs kölcsönhatásokat alkotnak, így a méhészeti problémák, a méhek pusztulása a teljes ökoszisztémára hatással van: az emberre, a környezetére és a természet egészére.

Éltessük tehát minél többet a méheket – ha mi is élni akarunk.

Forrás: ITT és ITT

Kiemelt képünk Szőcs Boróka tulajdona

Bereczki Szilvia