„Teljesen felkészületlenek voltunk.”

„Ha újdonsült anya vagy apa, fogalmad sincs, mit kell csinálni.”

„Orvos vagyok, szóval azt várná az ember, hogy tudok valamit erről. És tudtam is néhány dolgot, de valójában fogalmam sem volt arról, hogy mi vár rám.”

A fenti mondatokat holland szülők mondták a Guardian újságírójának. Olyan anyák, aki igénybe vették a holland szülészeti rendszer kínálta egyik legszimpatikusabb lehetőséget: kraamzorg, azaz szülőgondozó érkezett hozzájuk.

Mit csinál egy szülőgondozó?

Hollandiában mindenkinek lehetősége van arra, hogy amint hazaért a kórházból az újszülött babájával, segítséget hívjon. Ilyenkor egy képzett szakember érkezik a házhoz, aki segít mindenben, amiben tud. Tanácsokat ad a gyerek ellátásával kapcsolatban, segít a szoptatással, fürdetéssel, beszélget a friss szülőkkel és az ő mentális egészségükre is odafigyel.

Ha az kell, elindít egy mosást, takarít, megmutatja, hogyan kell egy kisbabával bánni, és átveszi a szülőktől egy időre a teendőket, hogy azok eltölthessenek egymással egy kis minőségi időt.

Ha arra van szükség, bátorítja őket, ha az kell, megnyugtatja a szülőket, és természetesen arra is odafigyel, hogy a kisbaba egészségével minden rendben van-e, minderről pedig tájékoztatja a szülészorvosokat, akik Hollandiában a szülés után is nyomon követik egy ideig a családot.

Széles körű segítség

Szülőgondozónak lenni hatalmas felelősség, éppen ezért egyetemi végzettség kell hozzá, és gyakorlati képzésen is részt kell venni ahhoz, hogy valaki ezt a hivatást űzhesse. A tapasztalt szem és fül a ház körül kulcsfontosságú lehet a megelőző ellátásban, az anyával, a babával vagy a családdal kapcsolatos lehetséges egészségi vagy jólléti problémák észlelésében, illetve a bántalmazás vagy a családon belüli erőszak figyelmeztető jeleinek felderítésében. Josette Veerman szülőgondozó azt mondja, abban a percben, amikor belép egy otthonba, meg tudja mondani, hogyan telik majd a hét: „Azonnal tudom, hogy ez most egy könnyebb vagy nehéz hét lesz.” Veerman körülbelül 600 kisbaba születésénél volt már jelen, és az a munkája, hogy olyan családokba illeszkedjen be, amik életük egyik legintenzívebb időszakát élik.

„Néhányuknak ment volna nélkülem is – mondja, de ahol a családok nem boldogulnak, az teljesen más történet. – Néhány nap alatt nem lehet helyrehozni azt, ami már évek óta elromlott, de el lehet kezdeni beszélgetni róla.”

Ez kemény pillanatokat jelenthet a családokkal kényes témákról, éppen ezért a jó kommunikációs készség kulcsfontosságú a szülőgondozók esetében.

Évtizedek óta segítenek, de nincs teljesen ingyen

Hollandiában mindig is magas volt az otthon szülések aránya, és az ehhez tartozó szülészeti rendszerből fejlődött ki a szülőgondozók hálózata. Az 1940-es évek végére a rendszert hivatalossá tették, így csak okleveles szülőgondozók láthatták el otthon az anyákat és a csecsemőket. 

Napjainkban csökkent a családot megillető órák száma – eredetileg 10-12 napig tartott ez az időszak, jelenleg 24 és 80 óra között van a törvény által meghatározott időszak, bár a családok többsége 49 órát kap. És bár a társadalombiztosítás támogatja a rendszert, a szülőknek járulékot – jelenleg óránként 4,80 eurót – kell fizetniük azért, hogy igénybe vehessék a segítséget.

És bár ez az óránként nagyjából (jelenlegi árfolyamon) 1784 forint nem túl sok a holland bérekhez képest, vannak családok, amelyek kénytelenek rövidebb időre hívni a szülőgondozót, vagy egyáltalán nem is tudják igénybe venni a szolgáltatást.

Ez a rendszer sem tökéletes tehát, ráadásul nagy a munkaerőhiány, mivel hatalmas felelősséggel járó munkáról van szó, amit itt sem fizetnek meg túl bőkezűen.

Mindenesetre maga az intézmény figyelemre és irigylésre méltó, és remélhetőleg egyszer a magyar családoknak is lehetőségük lesz ilyen segítséget kérni. 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ adamkaz

Dián Dóri