Nem kell s*ggfejnek lenned ahhoz, hogy sikeres légy!
Az idei évem egyik kedvenc felfedezése az Utódlás (Succession) című sorozat volt, amelyben a Roy család által uralt médiabirodalommal ismerkedhetünk meg, és amelyben a szereplők a hatalomért és a pénzért folytatott küzdelemben semmilyen gátlástalanságtól, könyörtelenségtől, egymáson való átgázolástól nem riadnak vissza. A széria egyértelmű üzenete, hogy a finomkodásnak ritkán van helye az üzleti életben. De vajon lehet-e a való életben valaki úgyis sikeres, ha jó szándék és kedvesség vezérli? Krajnyik Cintia írása.
–
Gyermekkorunktól kezdve azt tanuljuk a mesék révén, hogy a jó mindig elnyeri a jutalmát, a gonosz pedig a méltó büntetését, mindig minden körülmények között kifizetődő erkölcsösnek, igazságosnak, bátornak és szavahihetőnek lenni. Ezzel szemben felnőve, a rideg valóságban gyakran találkozunk azzal a közhiedelemmel, hogy aki igazán sikeres akar lenni, annak érdemes megacéloznia magát, a mimóza hozzáállást maga mögött hagynia, és ha kell, keményen, szigorúan, törtetve lépdelnie a céljai felé. Néhány hete megjelent cikkében a BBC azt vizsgálta, hogy vajon a siker útjába állhat-e a kedvesség.
A szerző, Claudia Hammond James Timpsont, a Timpson cipőjavítólánc alapítóját, Jacinda Ardernt, Új-Zéland miniszterelnökét és Gareth Southgate-et, az angol férfi-labdarúgó-válogatott valaha volt egyik legsikeresebb menedzserét hozta ellenpéldának, akik mindhárman egyértelműen sikeresek a maguk területén, miközben
mindegyikük a kedvességet helyezte a sikerstratégiája középpontjába.
Az általuk képviselt együttérzőbb, lágyabb hozzáállás pedig nemcsak a velük együtt dolgozó emberek számára teremtett biztonságosabb, élhetőbb munkakörnyezetet, hanem számukra is meghozta a sikert.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy kedvesnek lenni kifizetődő
2020-ban a Sussexi Egyetemen végeztek egy felmérést, száztizennégy ország és hatvanezer ember bevonásával, akik kitöltöttek egy átfogó, The Kindness Test (A kedvességteszt) című kérdőívet. Amikor az embereket arról kérdezték, hol tapasztalják a legtöbb kedvességet,
a munkahely a meglepően előkelő harmadik helyen végzett, az otthoni és az orvosi környezet után.
A válaszadók többsége tehát sokkal többször tapasztalta meg a munkatársai kedvességét, empátiáját, mint azt elsőre gondolnánk, és ez alapján tévesnek látszik a prekoncepció, hogy a munkahely egy olyan légkör, amelyben nincs helyük az érzelmeknek, csakis a versengésé és a teljesítményé a főszerep. A cikk azonban ellenpéldának felhozza azt a kutatást is, amelyet egy brit márkaépítési tanácsadó cég végzett ezerötszáz angol megkérdezésével. Az ő eredményeik lesújtóbb képet festenek, a válaszadók közül háromból átlagosan csak egy ember vallotta, hogy a főnöke kedves, minden negyedik pedig kifejezetten barátságtalannak írta le a felettesét.
Nem meglepő módon azok, akik közkedveltnek tartották a vezetőjüket, nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy még legalább egy évig a cégnél terveznek maradni, a csapatuk munkáját kiemelkedőnek értékelték, a vállalatot pedig anyagilag jövedelmezőnek. A felmérésben részt vevő munkavállalók 96 százaléka mondta, hogy fontos számára a munkahelyi légkör, főnökként tehát érdemes szem előtt tartani, hogy egy sikeres vállalkozáshoz nem csak a profit járulhat hozzá jelentősen.
Ezt az elképzelést Joe Folkman egyesült államokbeli pszichometrikus kutatása is alátámasztotta (a pszichometria a pszichológia teszteléssel és méréssel foglalkozó ága). Több mint ötvenezer vezető teljes körű értékelése szerint
a munkatársak által szimpatikusnak ítélt vezetőt egyúttal hatékonyabbnak is vélték,
ezzel szemben az alacsony szimpátiaindexű, de sikeres vezetők aránya mindössze egy volt a kétezerhez. Folkman megállapítása szerint a pozitív eredményeket produkáló vállalkozások, kedvelt vezetőkkel az élükön, nemcsak pénzügyi értelemben voltak sikeresebbek, hanem az ügyfelek elégedettségét vizsgálva is. Egyes kutatások pedig azt is alátámasztották, hogy az alkalmazottak szívesebben tesznek egymásnak szívességet, és fektetnek több energiát a munkahelyi kapcsolataikba, ha a vezetőjüktől is jó példát látnak.
Jeff Bezos, az amazon.com alapítója és a világ egyik leggazdagabb embere a Princeton Egyetem diplomaosztóján mondta, hogy nagy különbség van az adottságaink és a hozott döntéseink között.
„Az intelligencia ajándék, a kedvesség pedig választás kérdése.”
A milliárdos azt is hozzátette, hogy persze számos helyzetben kifejezetten jól jön, ha okos az ember, de a kedvesség felbecsülhetetlen értékkel bír, ha a karriercélokról van szó – írja a cnbc.com. Márpedig ha egy olyan kaliberű ember, mint Jeff Bezos, így vélekedik, akkor valóban kijelenthetjük, hogy a kedvesség nem kell, hogy a siker útjába álljon.
Nem feltétlenül nagy dolgokra kell gondolni
A pszichológiában szervezeti állampolgári magatartásként ismert fogalom az, ahogy a munkahelyünkön működünk, és amelynek révén már akkor is jelentősen növelhetjük a munkakörnyezetben tapasztalt általános elégedettséget, ha olyan apróságokra figyelünk, mint hogy nem hagyjuk üresen a nyomtatót, vagy meglocsoljuk a növényeket, érdeklődők, nyitottak és kíváncsiak vagyunk a kollégáinkra. Ezek a feladatok bár nem tartoznak a munkakörünkhöz, olyan apró figyelmességek, amelyek
nemcsak a pozitív légkörhöz járulhatnak hozzá, hanem akár a termelékenységhez és a teljesítményhez is.
Még a politikában is kifizetődő
Bár a politika többnyire az a terep, ahol a kemény fellépés az, ami elsőre célravezetőnek tűnhet, Jeremy Frimer akadémikus azonban más következtetésre jutott. A szakember az amerikai kongresszus tagjainak, a Fehér Házban használt nyelvezetét vizsgálta az 1996 és 2015 közötti időszakban a szóbeli viták során, és arra jutott, hogy azoknak a jóváhagyási aránya jelentősen csökkent, akik felszólalásaikban faragatlanabbak voltak, ezzel szemben azoké nőtt, akik nagylelkűbb, udvariasabb hangnemet ütöttek meg.
Frimer csapata azt is megvizsgálta, hogy azok a bejegyzések, amelyeket Donald Trump tett közzé a kitiltása előtt a Twitteren, milyen reakciókat váltottak ki a követőiből, és a visszajelzések szerint a volt elnök támogatói közül is meglehetősen kevesen lájkolták azokat a megnyilvánulásait, amelyek kiemelkedően radikálisak, rosszindulatúak vagy gyűlöletkeltők voltak. Bár ezek a tweetek nem tántorították el a szavazótáborát, de úgy tűnik, hogy a hívei
nem ezek miatt, hanem inkább ezek ellenére tartottak ki mellette.
A cikk azt is kiemeli, hogy persze rengeteg példát láthatunk arra, hogy önző, undok, ellenszenves személyek kiválóan boldogulnak az üzleti életben, és az is egyértelmű, hogy pusztán a kedvesség nem elegendő ahhoz, hogy sikeressé váljunk, az elhivatottság, a szorgalom, a türelem és a tehetség mind-mind elengedhetetlen az előrelépéshez, de az mindenesetre bebizonyosodni látszik, hogy a kedvességre nem kell a siker akadályaként tekintenünk.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Maskot