Az online társkeresés 6 alapszabálya, amit jó lett volna már az elején tudni

–

Kábé tizennyolc éves lehettem, és volt egy nálam pár évvel idősebb barátnőm, aki már 2009-ben nagy online-randi-guru volt. Minden fiút egy bizonyos társkeresőn ismert meg, és unalmas óráinkban folyton azokat a srácokat elemezgettük. Vicces volt, de már akkor kapcsolatban éltem, ami aztán véget ért, de rögtön jött is a következő. Amikor pedig ott is elmúlt a szerelem – tavaly ősz elején –, ott álltam közel huszonkilenc évesen azzal az elhatározással, hogy én aztán biztosan nem fogok online ismerkedni.

Hát, pedig dehogynem. Ami durva volt, hogy már egy héttel a szakítás után unszoltak a haverjaim, hogy kezdjek el ismerkedni, csak a „kutyaharapást szőrével effektus” miatt. Szerencsére ez nekem bizarr volt, úgyhogy megvártam, míg újra a régi leszek, és december környékén kezdtem csak el nézelődni. Társkeresőre viszont akkor sem akartam regisztrálni, mert annyira nem éreztem műfajomnak. Végül aztán egy borozós estén rábeszéltek a barátnőim, hogy vágjak bele, mondván, ma már mindenki így keres párt. Ott helyben regisztráltak, és indulhatott a buli. Ami aztán egy fantasztikus felismerésekkel, tündöklésekkel és bukásokkal, csalódásokkal, ghostingokkal és sírva-röhögős történetekkel tarkított utazás lett.

Már egyáltalán nem bánom, hogy belevágtam, de a nagy szerelmet még nem találtam meg. Viszont sok fontos dolgot megtanultam, amit jó lett volna, ha már az elején is tudok. Hátha hasznos lesz másnak is.

Szabály #1.: nem könnyebb online párt találni, mint a való életben

Ez az, aminek a megértése nélkül szerintem bele se vágj az online társkeresésbe. Amikor végre rábeszéltek a barátaim, hogy regisztráljak, azért mentem bele, mert már késznek éreztem magam az ismerkedésre, és nem volt kedvem minden hétvégémet szórakozóhelyeken tölteni, hogy aztán hónapokat várjak, mire valaki betoppan az életembe. Úgy gondoltam, az online társkeresés legnagyobb előnye, hogy sokkal gyorsabban pörögnek ott az események, így hamarabb is találok magamhoz illő párt. Hát, sem nekem, sem az ismerőseim zömének nem ez a tapasztalata.

Az igaz, hogy sokkal több emberrel fogsz csetelni és talán randizni is, de olyannal, akivel tényleg passzoltok egymáshoz, nem fog hetente összehozni az app.

Én sok érdekes emberrel találkoztam, ezek közül egy-kettővel még valamiféle haveri kapcsolat is kialakult köztünk, de fél évnek kellett eltelnie, mire valakivel komolyabban találkozgatni kezdtem, és végül abból sem lett szerelem.

Ez egyébként egy tök reális arányszám lenne, ha valaki nem online ismerkedik – és nem kapcsolatfüggő vagy ilyesmi –, de az online-tól valahogy többet vár az ember. Én pár hónap után teljesen ki voltam akadva, hogy nincs egy épkézláb fiú a neten, pedig csak nagy volt a merítés, ezért többen is estek ki a rostán. 

Szabály #2.: ha nem vagy jól, ne vágj bele

Ha nem dolgoztad még fel a korábbi szerelmi csalódásodat, vagy darabokban az önértékelésed a sorozatos párválasztási kudarcaid miatt, esetleg az életed más területein küszködsz komoly problémákkal, akkor talán jó ötletnek tűnhet önbizalomnövelésre, szórakozásra, búfelejtésre használni a netes ismerkedést, főleg, ha jó partinak számítasz, de most garantálom neked, hogy ha így vágsz bele, akkor pár hónap múlva még sokkal rosszabbul leszel, mint addig voltál. A randioldalak ugyanis tele vannak csalókkal, hazudozókkal, ghostingolókkal, olyanokkal, akik önbizalmukat a másik lenyomásával tudják csak felépíteni, és akkor még nem beszéltem a fura alakokról, báránybőrbe bújt farkasokról, vagy szerelmi ámokfutókról, akik egy óra csetelés után feleségül akarnak venni.

Ha online randizol, akkor nagyon sok csalódás fog érni, sokat fogod majd a fejed, gyakran döbbensz meg, és azt hiszed, ilyen a világon nincs. Ez egyébként roppant szórakoztató tud lenni, főleg, ha extrovertált vagy, eléggé rendben van az önbizalmad és nem keresed elkeseredetten a mindent elsöprő szerelmet. Már csak azért is számíthat az ember sokkal több csalódásra egyébként, mert – amellett, hogy ugye, nagyobb a merítés, ergo, a fura ember is több – egy fotó és némi életrajz mögött igazából bárki lehet.

Ha a szórakozóhelyen szólít le valaki, akkor azért egy tízperces beszélgetés alatt sok mindent le lehet szűrni róla, amit online gyakran még többnapos levelezgetés során sem tudnál meg.

Én legalábbis jóval több emberrel kezdtem el beszélgetni, sőt még találkozni is, mint azt tettem volna a való életben. Gyakran csak az első kávézáson derült ki, hogy az illető egyáltalán nem úgy néz ki, ahogyan a fotóján, nagyon alpári módon viselkedik, az egész randi alatt a telefonját nyomkodja, rémesen öltözködik, vagy csak szimplán nincs köztünk kémia.

Szabály #3.: három randi az semmi

Az előző szabályból következik, hogy két-három találkozás valakivel még semmit sem jelent. Ezeken az alkalmakon felméritek, hogy egyáltalán lesz-e értelme annak, hogy rendszeresen találkozzatok. Ráadásul, aki társkereső appot használ, az nagy eséllyel egyszerre több emberrel csetel és találkozgat, ezért elég nagy a verseny is, mert több a lehetőség az ismerkedésre. Elképzelhető hát, hogy a második randevútokat követő napon a srác egy másik lánnyal már a negyedik randevún vesz részt, és végül amellett a lány mellett teszi le a garast, így ti többet nem találkoztok.

Számomra amúgy mindig a negyedik találkozás volt a vízválasztó: akkor már fel lehet hozni a témát, hogy vannak-e mások is a képben, és hogy láttok-e egymásban potenciált.

Szabály #4.: ne alakíts ki senkivel érzelmi viszonyt, amíg túl nem vagytok több randin

Erre csak több hónappal az app használata után jöttem rá: onnantól viszont pár üzenetváltás után mindig erőltettem a személyes találkozót, legrosszabb esetben videócsetet, és addig nem mentem bele semmilyen mélyebb ismerkedésbe. Aztán mielőtt nagyon kitártam volna a szívemet, megvártam a fent említett harmadik randit is, és csak utána kezdtem el egyáltalán foglalkozni azzal, hogy az adott emberrel vajon gondolkodhatok-e párkapcsolatban. Nagyon rossz ugyanis, amikor azt hiszed, hogy ismersz és kedvelsz valakit, aztán a személyes találkozón kiderül, hogy élőben semmi vonzalom nincs köztetek, vagy épp irtóra odaleszel a srácért az első találkozó után, és naponta üzengettek egymásnak, hogy aztán lepattintson, mert beadta a derekát a csaj, akivel már jóval előtted ismerkedett, csak lassabban haladtak a dolgok.

Az online tér nagyon csábítja az embert a virtuális kapcsolatok létrehozására, de a virtuális kapcsolatok, ahogyan a nevük is mutatja, nem valódiak. De persze azok lehetnek.

Szabály #5.: sose kérdezz meg senkit, miért tűnt el

Ha eddig még csak hallottál a ghostingról, akkor az online társkeresők világában biztosan tapasztalod majd a saját bőrödön is. Mivel gyorsan pörögnek az események, sok ember nem veszi a fáradságot, hogy akár csak egy rövid üzenetben megírja, hogy nem érzi a dolgot kettőtök között. Inkább eltűnik, és ez minél hamarabb következik be, annál jobb neked is. Persze a ghosting sosem kedves dolog, és a tisztességes és érett hozzáállás az lenne, hogy amint megérzed, nincs jövője a kapcsolatnak valakivel, ezt közlöd vele, de erre nem sok ember képes, így el kell fogadnod, hogy a legtöbb embertől, aki eltűnik, nem fogsz előre értesítést kapni.

Persze, ha nagyon meglep a dolog, akkor megéri ráírni, hogy minden oké-e, de ha arra sem kapsz választ, akkor felejtsd el az illetőt. Az okokat pedig ne keresd, mert azok nagyon szerteágazók lehetnek, és mindig egyfelé mutatnak: ti ketten nem illetek össze.

Csak hogy a legrosszabb példát említsem: egyszer annyira furán tűnt el egy fiú – hatalmas lelkesedés, két jól sikerült találkozó, erőteljes, kölcsönös vonzalom, ráadásul már Facebookon is bejelölt, ami nagy dolog az online randik korában –, hogy nem bírtam ki, és rákérdeztem, mi történt. Kiderült, hogy addig olvasgatta a Facebook-oldalamat, amíg inába szállt a bátorsága, és azt érezte, hogy én sokkal menőbb vagyok nála (ami egyébként hülyeség volt), és úgyis ki fogom tenni a szűrét, úgyhogy inkább eltűnt. Találkoztunk, megbeszéltük a dolgot, és folytattuk az ismerkedést, mígnem pár hét múlva kiderült, hogy olyan súlyos önbizalomhiánya van, hogy képtelen egy egészséges párkapcsolatot működtetni. Azóta sosem firtatom, ki miért tűnik el.

Szabály #6.: nem veled van a baj

Soha, soha, soha ne gondolkodj azon, mit rontottál el, amiért valaki ghostingolt, udvariasan közölte, hogy ne találkozzatok többet, vagy épp kiderült róla, hogy egy idióta.

Ha valami komoly gond van a viselkedéseddel, amit tényleg befolyásolja azt, hogy akarnak-e időt tölteni veled az emberek, akkor arról nagy eséllyel tudsz, és akkor valóban érdemes abbahagyni az ismerkedést, és segítséget kérni. Egyéb esetben teljesen mindegy, hogy a srácnak – a fantáziádban vagy tényleg – az volt-e a baja veled, hogy nem vagy elég magas, sovány, kerekded, nem ugyanazokat a zenéket szereted, mint ő, vagy épp túlságosan érdekel a mozi vagy a színház, kutyás vagy és nem macskás, alkoholt ittál a randin, túl hangosan nevettél, vagy nem találtad viccesnek a poénjait és a többi. 

Az egyetlen dolog, ami valóban útjában állhat a sikeres ismerkedésnek, az az, ha görcsösen próbálsz a másiknak megfelelni. Ez ráadásul totál hülyeség, mert az a lényeg, hogy megtaláld azt, akit majd nagyon szeretsz, és aki téged is nagyon szeret. Érted: téged!

 Tóth Éva 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / PhotoAlto / Ale Ventura