„Nem a megoldást, hanem a kifogásokat keresi” – Ha zűrös a viszony a közös képviselővel
Ghostingoló, önkormányzatnál a lakót feljelentő, inkompetens és korrupt közös képviselők – mi a teendő, ha ellened dolgozik az az ember, akinek hivatalból a ház érdekeit kellene képviselnie? Egyáltalán: honnan tudhatod, hogy igazad van-e a közös képviselőddel szemben? Mit tehetsz, ha elégedetlen vagy, és miért érdemes közgyűlésre járni? Lakókkal, panaszosokkal, illetve a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének ügyvédjével, dr. Dékány Csabával beszélgettem a témában. (A téma most a problémás közös képviselők kérdése, illetve az, hogy mit lehet tenni ellenük. természetesen tudjuk, hogy vannak olyan közös képviselők is, akikre minden lakó örömmel gondol, és akikkel könnyű a közös munka.) Fiala Borcsa írása.
–
A lakásfelújításom során, amikor a már két évtizede meglévő légkondicionáló berendezésem kültéri egységét szerettem volna átszereltetni az azóta szabálytalanná vált területről az egy fokkal szabályosabbra, szembesültem az egyik legnagyobb kihívással: szót érteni ez ügyben a társasház közös képviselőjével. Hiába volt a zsebemben a lakók beleegyező nyilatkozatának java része, a határozatot, amivel el tudok menni az önkormányzathoz engedélyeztetni az átépítési folyamatokat, nem volt hajlandó aláírni – és hogy mindezt milyen stílusban adta elő, arra most ki sem térek, mert már így is nagyon ingadozó a vérnyomásom.
Mivel alapvetően hiszek a közösség erejében és az emberek jó szándékában (bár tudom, valószínűleg nagyon naiv vagyok), egészen megdöbbentett ez a helyből elutasító, és (szerintem) arrogáns hozzáállás, a kommunikáció hiánya. Vajon én akarok túl sokat? – tettem fel előbb magamnak a kérdést, majd a Facebook-oldalam követőinek, illetve egy szakértőnek, dr. Dékány Csabának, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége ügyvédjének.
Kiderült, bizony sok mindenkinek gyűlt már meg a baja a társasházi közös képviselővel, illetve azt is megtudtam, pontosan mi a közös képviselő kötelessége, jogköre, és mit lehet tenni, ha nem tudunk vele szót érteni, nem végezteti el (vagy rosszul) az adott feladatokat, netán elsíbolja a társasház pénzét.
Anna, hozzám hasonlóan, csak a közös képviselő beleegyezésével tudta volna megoldani a problémáját:
„Akadozott az internet a lakásban.
Megbeszéltem a szolgáltatóval: kábelcsere kell. Igen ám, de a fő kábeltől a lakásig a lépcsőházban lévő kétméteres szakaszhoz közös képviselői engedély kell. Nem adta meg, mert szerinte a falon belül is el tudják vezetni, ne kívül vezessék a kábelt. Megírtam a szolgáltatónak, amely erre szerződést akart velem bontani,
mondván nem biztosítom a megfelelő feltételeket a megfelelő szolgáltatáshoz. A legszebb az egészben, hogy a házban egyetlen kábelszolgáltató van. Két hónapba és az összes létező beadványba, kérvénybe került, hogy mégsem bontottak szerződést. Kábel azóta sincs cserélve, de a net legalább már nem akadozik.”
Néha az embernek tényleg az a benyomása, egyes közös képviselők azért nem akarnak intézkedni, mert az számukra az egyszerűbb (értsd: kevesebb munkával járó) megoldás, ahogy az Viktória történetéből is kiderül: „Nálunk egyszerűen csak fáj neki az élet, ha dolgozni kell. Minden felvetésre az az első válasz, hogy azt miért nem lehet megcsinálni, milyen akadályok és nehézségek vannak, és hát hogy ő azt inkább meg sem próbálja. Nem a megoldást, hanem a kifogásokat keresi. Kedvencem, amikor egy javaslatra azt mondja, hogy őt mint lakót az nem érinti/érdekli. Kérdezem én, akkor a sajátján kívül kiknek a közös érdekeit képviseli?!” Zsuzsa közös képviselőjének hozzáállása meg annyira „boomer”, hogy az már szinte komikus: „E-mailben kérném az infókat, tájékoztatásokat, elszámolásokat. Válasz: Hát az nem fog menni, mert ahhoz nyomtatás után be kellene szkennelni.”
A közös képviselő jogkörét egyértelműen leírja a társasházi törvény 46. §-a, de nagy vonalakban a képviselő feladata a társasház közösség ügyeinek intézése: kötelessége minden szükséges lépést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, feladata a közgyűlés összehívása, előkészítése, a közgyűlés lebonyolítása, a közgyűlésen hozott határozatok kifüggesztése, illetve köteles gondoskodni a közgyűlési határozatok végrehajtásáról is. Köteles vezetni a Határozatok Tárát, amelyben szerepelnie kell minden közgyűlési határozatnak, a megalakulástól fogva. Emellett nyilvántartja a tulajdonosokat, haszonélvezőket, bérlőket és a tulajdonosváltozást, beszedi a közös költséget, illetve amennyiben azt a tulajdonos nem fizeti be, akkor gondoskodik az összeg behajtásáról.
„Több, mint másfél éve kérem a közös képviselőt, hogy csináltassa meg a garázsom előtti szétrohadt ereszt,
mert beázik a garázs, hiába csináltattuk meg belülről, hogy ne nézzen ki ótvarul, máris dobja le a vakolatot újra. Egyszer hívott egy szakembert, aki azt állította, nem az eső miatt van. Erre küldtem egy videót, amin látszik, az eresz mellett folyik a falon a víz, szóval téved. Azóta nem reagál se telefonra, se e-mailre. A bejárat előtti lépcsőről darabokban lehet leszedni a járólapot. Ezt két hónapja elintézte egy kiírással, hogy óvatosan közlekedjünk, balesetveszélyes, de majd egy lakógyűlésen megvitatjuk” – mesélt keserű tapasztalatairól Petronella, de Judit élményei is nagyon hasonlók: „Hetekig csesztek a bejárati ajtót megcsinálni… Éjjel-nappal azt hallgattuk, hogy recseg, ropog, nyikorog, mindjárt kiszakad. Mondtam, hogy minden egyes alkalommal hívni fogom, amikor éjszaka erre ébredek. Hívtam. Másnap kész is lett. Nem értem, miért kell bunkóba átmennem, hogy valakinek, akinek amúgy épp ez lenne a dolga, elérjem az ingerküszöbét.”
Éva nem járt „ilyen jól”, az őt ért kárt senki nem akarja jóvátenni. „Zárószinten lakunk. Valami tető- és csőhiba miatt kijöttek a mesterek, és természetesen csak a mi lakásunk felől megközelítve tudták megoldani a problémát. Persze, mivel nem találtak semmit, ott hagyták szétverve a csöveket. Már ettől kihordtam lábon egy infarktust, de ami utána jött, még jobb volt. Nyilván aznap zúdult ránk az év legnagyobb esője, úgy ázott az előszoba, mintha nem is lenne tető. Vödrökkel a kezemben hívtam a közös képviselőt, aki nem értette, mit akarok tőle.
És megkérdezte, hogy mégis hogyan hívja ő vissza a mestereket. Mondtam neki, hogy sürgősen lesz a legjobb.
Persze, nem sikerült elintéznie. Még két napig felénk sem nézett senki. A biztosító sem akar fizetni, ő meg csak vonogatja a vállát.”
Liza el tudta intézni ugyan a hasonló vizes baleset biztosítását, de csak őskori módszerekkel:
„Eldurrant egy vízcső a lakásomban. Leáztattam hat emeleten nyolc lakást. Mentem a közös képviselőhöz, hogy kellene a házbiztosítás kötvényszáma. Közölte, hogy nem adja meg, fizessem ki a kárt, ahogy akarom. Majd óbégatva ki akart dobni az irodából, hogy dolga van. Leüvöltöttem a fejét, lett kötvényszám. Vele mindenki üvöltve kommunikál, mert azonnal ordít. A vízórákról kértem számlát, leírta kockás papírra az összeget, mire mondom, ez így nem lesz jó, mert elszámolnám, mire azt felelte, ő csak ilyet tud, mert egyben kapta a 200 lakás a számlát. Nyilvánvaló, hogy játszik a számokkal, leváltani azonban lehetetlen.”
Egy másik Éva emberét viszont úgy kellett levadászni: „Volt olyan közös képviselőnk, akit nem lehetett elérni. Sehogy. Egyszer csak felbukkant, a szomszédnál járt, le is csaptam rá »Ön a közös képviselő?« csatakiáltással, és nem volt menekvése. Megtudtam tőle, mennyi a közös költség. A számlaszámot már nem. Elvégre minek azt… végül leváltották.”
Nagyon fontos (és ezzel sokan nincsenek tisztában): a közös képviselőt az egyes tulajdonostársak nem utasíthatják semmire. A közös képviselő a közösség érdekeit képviseli, nem pedig az egyes lakókéit. A közös képviselővel szemben egyedül a közgyűlésnek van jogköre, a közgyűlés vonhatja felelősségre, egyedül a közgyűlés utasíthatja valamire, illetve hozhat olyan határozatot, ami a közös képviselőre nézve kötelező érvényű. Ha ezt a közös képviselő nem hajtja végre, akkor azzal akár a kártérítési felelősségét is megalapozhatja, de a felmentésére is alapot adhat. Közgyűlési határozattal akár polgári peres kártérítési eljárást is lehet indítani a közös képviselő ellen, ha az nem teljesíti a feladatkörében foglaltakat. De ha felmerül a gyanú, hogy hűtlen vagy hanyag kezelést folytatott, akkor büntetőfeljelentést is lehet tenni ellene, mely onnantól rendőrségi, illetve bírósági ügy lesz. Sajnos azonban az a tapasztalat, hogy az esetek döntő többségében az ügyet, legyen szó akár sikkasztásról, csalásról, a rendőrség visszadobja – tájékoztat Dékány Csaba. Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem hajlandó vele foglalkozni, azzal érvelve, hogy ez a közösség belső ügye, és intézzék el egymás között. Ez főleg azokban az esetekben jellemző, amikor a közgyűlés korábban már elfogadta a beszámolót, ám később pár tulajdonos úgy érzi, a beszámoló megtévesztő, nem valós adatokon alapult. Ilyenkor a rendőrségen is azt a választ fogják kapni, hogy a közgyűlés elfogadta a határozatot, miért nem támadták meg azt bíróság előtt, így az a közösségre nézve érvényesnek minősül.
Eszter tapasztalatai azt mutatják, hogy bizony nagy különbség van közös képviselő és közös képviselő között.
„Elfáradt a vízóra plombája, lepottyant vízórástul. Hívom a közös képviselőt, mondom, mi történt.
Kérdezi: őneki ehhez mi köze? Mondom, semmi, nem létező vízóra nem mér, majd a többi lakó kifizeti az én fogyasztásomat is, ha úgy gondolja. Ja?! Akkor küld szerelőt.
Küldött, természetesen mindent én fizettem piaci ár fölött. A régi vízóráról fotó készült, az új számát lejelentettem fotóval, e-mailben. Év végi elszámoláskor kaptam egy 370 ezer forintos vízszámlát és egy lebaszó levelet, hogy mit hazudozok a vízóra állást illetően, már tavaly is többet mutatott, mint amit az idén lejelentettem. Vettem egy nagy levegőt és üvöltözés nélkül elmagyaráztam a szerintem kihívásokkal küszködő hölgynek a történetet, amit kb. 40 perc és több újraküldött e-mail után megértett. Sztornózták a számlát. És innen üzenem Sándornak, aki korábban képviselt bennünket: nagyon hiányzik, miért ment nyugdíjba?!”
Dékány Csaba a tapasztalataira hagyatkozva azt is elmondta, hogy tudomásul kell venni, a társasházak java részében klikkesedés alakul ki, és rendszerint van egy olyan társaság, amely a közös képviselő mellett áll. Vannak közös képviselők, akik az elején megpróbálják felmérni, hogy kiknek lehet olyan szívességet tenni, ami melléjük állítja az illetőt. Szívességen értsd az idős lakónak a bevásárlásban való segítségtől kezdve engedélyt egy tárolóhelyiség használatáig, de olyan súlyosabb eset is előfordult már, hogy az egyik lakó cégét bízták meg helyreállítási, karbantartási munkával.
A dolgokat az is megnehezítheti, ha a klikk egyik támogatója összeszed egy nagyobb mennyiségű meghatalmazást, onnantól fogva pedig a közgyűlés kénytelen azt elfogadni, amit ők diktálnak. Ez ellen nagyon nehéz tenni valamit, legfeljebb úgy, ha hasonló eszközökkel veszik fel a kesztyűt. A közgyűlésekre azonban a szakember tapasztalatai szerint a lakók 20, legfeljebb 30 százaléka szokott elmenni, azok is inkább az idősebb generáció képviselői közül kerülnek ki, rájuk viszont inkább a konfliktuskerülés a jellemző.
Judit közös képviselője is másképp rangsorolja a feladatokat, mint ahogy azt az ember szeretné
„A mi közös képviselőnk képtelen elvégezni normálisan a munkáját. Ha kérdezel tőle valamit, nem tudja. Ha szólsz neki, hogy csak neki van jogköre az adott szituációban intézkedni, tagadja. De a legjobb az volt, amikor eltört a falban a fejünk felett a fűtéscső. A Szetáv (Szegedi Távfűtő Kft. – a szerk.) kijött, kérték, kerítsünk kulcsot ahhoz a tárolóhoz, amiben van az a csap, amivel csak és kizárólag az adott kiskört el tudják zárni.
Hívtuk az istenadtát. Másfél órán keresztül kinyomott minket, miközben folyt a falból a víz… merthogy ő dolgozik, nem ér rá.
Nagy nehezen, miután a szetávosok elmentek máshová is akut vízkárt elhárítani, végre felvette, és unott hangon közölte, hogy neki nincs ahhoz kulcsa, miért kéne, hogy legyen. És honnan kéne tudnia, kinek van hozzá kulcsa? És egyébként sem ér rá, ennél fontosabb dolga van. Az az egy a szerencséje, hogy elsősorban a férjem tart vele kapcsolatot, aki áldott türelmes ember. A következmény: több százezres kár.”
A tulajdonos önmagában nem tud fellépni a közös képviselővel szemben, hiába érzi jogosnak a panaszát, legyen szó akár olyan csőrepedésről, beázásról, mondjuk, ami az ő lakását érinti, és ennek a megoldását a közös képviselőtől várná el, pontosabban a közös képviselő kötelessége lenne! Ilyen esetekben, ha a közös képviselő nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, vagy rosszul, hanyagul jár el, akkor nem a közös képviselőt, hanem a társasházat kell beperelnie a tulajdonosnak. A közös képviselővel szemben ugyanis csak a közgyűlés léphet fel, a társasház indíthat ellene polgári pert.
A sok vizes horrorsztorin túl, csak hogy meglegyen a keretes szerkezet, íme, Eszter sztorija:
„A kerületben, ahol lakunk, tilos a klíma kültéri egységét kirakni a házak homlokzatára. Nyilván ez nonszensz, és több ezer kültéri kint van a falakon. Mi előzékenyen rákérdeztünk, hogy mi kell hozzá, azt felelték, szükség van statikai véleményre is. Beszéltem két statikussal, mindkettő azt mondta, hogy ez hülyeség, a fal tuti elbírja a klímát, így ezt elengedtük, és kipattintottuk szépen a falra. Aztán egyszer csak kaptunk egy felszólítást az önkormányzattól, hogy X. Y. határozat alapján nem szabad, és vegyük le, különben baj lesz. És hát a határozaton ott volt, hogy másolatot kap a közös képviselet. Szóval ők nyomtak fel…”
És nektek milyen jó/rossz tapasztalataitok vannak közösképviselő-ügyben?
Fiala Borcsa
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jasmin Merdan