Már az elején érdemes tisztázni, mit értünk pontosan ghostingon. A randialkalmazások korában, amikor mindenkinek szinte vég nélküli lehetőségei vannak az ismerkedésre, nem éri meg mérgelődni azon, ha valaki néhány üzenetváltás után felszívódik, vagy esetleg az első randevút követően nem jelentkezik többet. Aki belevág az online – és offline – ismerekedésbe, annak fel kell készülnie arra, hogy sok csalódás érheti, és nem mindig fogja tudni, miért szállt ki valaki a beszélgetésből, vagy tűnt el egy találkozás után. Ilyenkor a legjobb stratégia, ha annyiban hagyja a dolgot, nem vár, és főleg nem követel válaszokat. Már csak azért sem, mert sokszor magának az eltűnőnek sincsenek valódi válaszai. Ha pedig vannak, azok sokszor nagyobb sebet ejtenének az elhagyott önérzetén, mint a szimpla felszívódás.

Ezek a helyzetek ráadásul általában nem is valódi ghostingok, ahhoz ugyanis egyértelműnek kell lennie annak, hogy valaki semmilyen módon nem szeretne kapcsolatban maradni a másikkal. Ahhoz tehát, hogy biztosan ghostingról beszélhessünk, általában több üzenet, esetleg telefonhívás is szükségeltetik, és minimum pár nap várakozási idő. Ha ezek után sem reagál az eltűnt fél, akkor elég valószínű, hogy nem kívánja tartani a kapcsolatot. Ilyenkor a legegyszerűbb továbblépni. Ám ha a helyzet nem egy ismerkedés elején történik, hanem egy olyan viszonyban, ami fontosabbnak tűnt annál, mintsem hogy így legyen vége, gyakran nagy szenvedést okoz az elhagyott félnek, hogy elengedje a dolgot.

„Akit ilyen módon hagynak el, abban nagyon sok kérdés marad, nem kapja meg azokat az információkat a másiktól, amelyek után elkezdhetné ő is lezárni a kapcsolatot, és annak is nagy a veszélye, hogy az önbecsülését is porig sújtják a történtek” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.

A háromhetes szabály

Ha valaki tisztességesen szakít a másikkal, tehát legalább arra veszi a fáradságot, hogy valamilyen módon közli vele: nem szeretné folytatni a kapcsolatot, az elsősorban arra ad lehetőséget, hogy elkezdődhessen a gyászmunka. Egy hosszabb kapcsolat esetében a legtisztességesebb szemtől szemben elmondani a dolgokat, de ha valaki erre képtelen, akkor még egy üzenet is jobb, mint nyomtalanul eltűnni. Nyilván minél ridegebb és tiszteletlenebb a szakítás módja, annál több negatív érzést kell az elhagyott félnek feldolgoznia, de ez még mindig könnyebb, mint az, amikor csak azzal telnek el hetek vagy hónapok, hogy azon agyalunk, mi történhetett a másikkal.

„Szerencsére a mai világban már viszonylag könnyű megtudni, hogy valaki él-e még, nincs-e kórházban, nem érte-e nagy baj. Ha ezekről megbizonyosodott a ghostingolt fél, akkor sajnos meg kell értenie, hogy a kapcsolatnak vége van. Ebben az a nagyon nehéz, hogy nem tudhatja meg pontosan, mi történt, miért tűnt el a másik, és gyakran egy ideig még reménykedik abban, hogy a kapcsolat megmenthető. Nem lehet erre konkrét tanácsot adni, de én azt javaslom, ha az eltűnt fél három megkeresésre sem válaszol, és három hét is eltelt az utolsó jelentkezése óta, akkor lezártnak kell tekinteni a kapcsolatot. Persze, az is természetes, hogy az elején az elhagyott fél – különösen, ha hosszú kapcsolatról volt szó, vagy erőteljes érzelmei vannak a másik iránt – eleinte akár óránként próbálja elérni a másikat, de ebben is kell valamilyen határt szabni. Például lehet olyan szabályt hozni, hogy az első nap még minden órában ír, aztán már csak naponta egyszer, végül hetente egyszer, és három hét után befejezettnek tekinti a kapcsolatot, mintha szóban adták volna tudtára, hogy nem akarják többet látni. Ez azért nagyon fontos, mert a gyászmunkát, a feldolgozást valahol el kell kezdeni” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.

Kozma-Vízkeleti Dániel

A cikk a hirdetés után folytatódik!

De miért tűnik el így valaki?

Ha valaha szakítottunk már, tudjuk, hogy milyen rettentő kínos vagy fájdalmas tud lenni egy ilyen esemény. Még ha egy nem túl nagy érzelmeket megmozgató kapcsolatról volt szó, akkor is nagy teher megbántani egy másik embert. Ha pedig egy szerelem ér véget, akkor még a szakító félnek is hatalmas fájdalmat okozhat kimondani a végszót. Ahhoz, hogy ezt végig tudjuk csinálni, érzelmileg érettnek kell lenni.

„Manapság egyre elfogadottabb kulturálisan az, ha semmibe sem teszünk több energiát, mint amennyit elképzelésünk szerint megér. Egy kapcsolat lezárása érzelmileg kemény munka, és nagy lelkierő kell ahhoz, hogy valaki odaálljon a másik elé, és kimondja, hogy ennek vége. Ez rengeteg érzelmet kavar fel mindkét félben, és van, aki ezt nem tudja kezelni.

Ilyenkor azért nem képes a kapcsolat méltó lezárásba energiát fektetni, mert szeretné megóvni magát attól, hogy szembesüljön a saját és a másik negatív érzéseivel. Meglepő módon sokszor nem önzőségből, hanem a másik iránti tapintatból tűnik el valaki: azt gondolja, még mindig jobb így lelépni, mint szembesíteni párját azzal, miért szeretett ki belőle.

Sajnos azonban a ghosting végső soron egyik fél számára sem jó, és a kapcsolat súlyától függően akár érzelmi bántalmazásnak is minősülhet. Azt is érdemes tisztázni, hogy a ghosting nem egy játszma része-e a kapcsolatban. Ha valaki azért tűnik el, hogy a másik utánanyúljon, az nem valódi ghosting, hanem egy párkapcsolati játszma része, amely semmiképpen sem egészséges. Különösen akkor nem, ha rendszeresen megtörténik.” 

Önmagunkon keresztül vezet az út

Bárkivel előfordulhat, hogy ghosting áldozata lesz, ám ha azt vesszük észre, hogy ismétlődően kerülünk ilyen helyzetekbe, akkor érdemes elgondolkodni azon is, mivel járultunk hozzá a történtekhez.

Egy olyan érzelmi krízis, mint amilyen az, ha valakinek szó nélkül eltűnik a partnere, mindig felhasználható az önmegismerés elmélyítésére. Számtalan oka lehet annak, ha rendszeresen ghostingolnak valakit. Extrém esetben olyan problémás lehet a viselkedése, hogy partnere saját testi és lelki épségének megőrzése miatt tűnik el, de ezt sem nevezhetjük valódi ghostingnak.

Az már ugyanakkor beszédes, ha valaki rendszeresen érzelmileg éretlen partnerekkel jön össze, akik végül tisztességtelen módon vetnek véget a kapcsolatnak. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést: hogyan lehetséges, hogy mindig ez történik velem?

„Ezt hívják traumaismétlésnek, és ha valaki nem szakítja meg a folyamatot, melynek során egy elfojtott traumát ismétel meg újra és újra, akkor sajnos mindig hasonló helyzetekbe fog keveredni élete során – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel. – Ez lehet egy elhagyatottságérzés, amelyet ismételten megteremt magának, de lehet egy transzgenerációsminta-követés, amely egyfajta tudattalan küldetésként van jelen az életében. Például, ha valaki otthon folyton azt hallotta, hogy a férfiak vagy a nők mind csélcsapok, elhagyják, megcsalják az embert, akkor elképzelhető, hogy tudattalanul mindig ezt a helyzetet fogja magának megteremteni. Az is előfordulhat, hogy az elfojtott trauma éppen az, hogy ő hagyott el valakit, és annyira fél attól, hogy újra kihűlnek az érzései az aktuális partnere iránt, hogy inkább rengeteg energiát fektet tudattalanul abba, hogy őt hagyják el. Azt szoktam mondani, hogy az ilyen elfojtott tudattalan tartalmak olyanok, mint az italba tett Gina. Fogalmunk sincs róla, hogy benne van, de nagyon durván hat a viselkedésünkre.” 

Megküzdhetünk vele egyedül?

Még egy hosszú kapcsolat utáni ghostingot is fel lehet dolgozni egyedül, de bizonyos helyzetekben szükséges lehet a pszichoterápiás segítség. Ez egyébként a ghostingolóra is épp úgy vonatkozik, ám a pszichoterapeuta felhívja a figyelmet arra, hogy a nyom nélkül lelépő félnek akkor is ajánlott pszichológust felkeresnie, ha az eset után egyáltalán nem gondol a tettére vagy arra, akit elhagyott.

Az meglehetősen egyénfüggő, ki hogyan teszi helyre magában, ha ilyen méltatlan módon szakítottak vele. A feldolgozás legnehezebb része az, hogy nem tudta a másikkal együtt lezárni a dolgot, és rengeteg kérdésére nem kapott választ – köztük a legfontosabbra, hogy miért is hagyták el. Ahhoz, hogy ezen túllendüljön valaki, hasznos módszer lehet, ha elbúcsúzik a ghostingolótól. Írhat egy hosszú e-mailt vagy levelet, amelyben elmondja mindazt, amit szóban elmondott volna. Ez nagyon sokat segíthet az elengedésben és a továbblépésben. Az már sokkal nehezebb kérdés, hogyan lesz képes ezek után bízni egy új romantikus partnerben.

„Továbblépni azt jelenti, hogy valaki képes újra bízni egy másik emberben. Megérti, hogy a jelen nem egyenlő a múlttal. Ez olykor nagyon komoly önrefelxiót igényel, de fontos tudni, hogy az általunk átélt helyzeteknek mi adunk jelentést, és reagálni mindig a tulajdonított jelentésre fogunk. Ha valaki azt érzi, hogy nem óvatossá, hanem rosszhiszeművé vált, és folyton attól tart, bántani akarják, akkor azt önmagában kell rendeznie. Akármennyire érthető az ilyen viselkedés egy ghostingot követően, a bizalmatlanságot nem lehet rázúdítani egy friss kapcsolatra, mert azt akár szét is rombolhatja. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy gazdálkodni tudjon a traumáival” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.

 Kerekes Anna

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Mixmike